Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

A korona-krízis világossá tette, hogy a globalizált gazdasági világrend ingatag. A konjunktúracsomagok a kontinens belső fogyasztása felpörgetésével függetlenebbé tehetik Európát. A krízisből így megerősödve jöhet ki a kontinens. A tézist a ’European Council on Foreing Relations’ (ECFR) friss elemzése vázolja fel. De sikerül-e erről az északi tagállamok polgárait meggyőzni, akiknek konjunktúraélénkítést finanszírozniuk kellene?

A válság, mint esély

ECFR 2007-ben alakult, olyan nevekkel, mint  Martti Ahtisaari, Joschka Fischer, és Mabel van Oranje:. A Wikipedia szerint a finanszírozást Soros György féle  Open Society Foundations illetve a Communitas Alapítvány és  Sigrid Rausing, az  Unicredit, vagy az anyagi okok miatt megszűnt FRIDE

Mások mellett Olaf Scholz német pénzügyminiszter is úgy véli, hogy a krízis leküzdése pozitív impulzusokat adhat az európai integrációnak.

Az ECFR elemzése történelmi példára támaszkodik: az USA államiságát döntően erősítette meg, amikor a szövetségi kormány kezességet vállalt a tagállamok kolonialista időben felhalmozott adósságáért, majd ’amerikai-államkötvényekből’ finanszírozta a visszafizetésüket. Az ’euró-kötvény’ hasonló lendületet adhat az európai integrációnak – szól az érvelés.

A korona-krízis kezdetén hamar elmérgesedett a vita a válságmenedzselés módjáról és finanszírozásáról. Az integráció létjogosultságát kérdőjelezték meg északon és délen is. Az EU szétesésnek veszélyét látva a francia-német tandem gyorsan magához ragadta a kezdeményezést. Átfogó intézkedések tervével álltak elő, amelyekkel régi tabukat döntöttek meg. Például Berlin is rábólintott a közös európai adósságjegyekre.

Hiányzó társadalmi támogatás

Az ECFR tanulmánya egy friss, kilenc tagállamban készült, az EU népességének kétharmadát reprezentáló felmérést is tartalmaz. Ebből az agytröszt elemzői azt a következtetést vonták le, hogy a krízis a populizmusnak és az eurószkepticizmusnak adhat lökést.

Közösen kell-e finanszírozni a válságmenedzselést? – tették fel a kérdést a közvéleménykutatók. Csak azokban az országokban felelt a többség igennel, ahol a költségmegosztásból közvetlenül profitálnának. Az európai konjunktúra-alapok nettó befizetői közé tartozó tagállamokban sehol nem volt többsége a költségmegosztásnak. Az épp, hogy nettó finanszírozó Franciaországban is csak 47 százalék volt az igenek aránya.

Azokban a tagállamokban, amelyek jóval többet fizetnének, mint amennyit visszakapnának a konjunktúraalapokból még kevesebben voltak a támogatók: Németországban 43, a svédeknél 30, Dániában mindössze 24 százalék. Dániában még az Európa-párti kormányfő, Mette Frederiksen szociáldemokrata pártjának szavazói között sem volt a páneurópai válságkezelésnek nagyobb támogatottsága, mint a teljes népességben.

Az északi vezetők nem, illetve nem elsősorban a pénzt sajnálják. Attól tartanak, hogy az intézményesült ’euró-kötvények’ konzerválnák a déliek gazdasági lemaradását és versenyképtelenségét. Nem lennének strukturális reformokra, gazdaságfejlesztésre motiválva. Utóbbihoz készek lennének segítséget adni. Ezt tartják a szolidaritás egészséges, mindenki számára előnyös kifejezésének.

A biztosnak hitt bizonytalanná vált

Az exportorientált észak-európai gazdaságok a globalizáció és az azzal egyre szabadabbá váló kereskedelem nyertesei voltak. Megingott a stabilnak hitt gazdasági világrend, a koronavírus-járvány csak ráerősített: a nemzetközi politika és gazdaság két legfontosabb szereplője, egyúttal a legnagyobb felvevőpiacot jelentő Kína és USA erőteljes protekcionizmussal reagált.

Felértékelődött az európai piac. A világ országai a belső piacaikat védik. Igyekeznek kiszorítani az exportot. Európában viszont a belső jóval nagyobb a nemzeti piacnál. A kontinens országai közös piacot alkotnak. A tagállamok külkereskedelmének kétharmada már a járvány előtt is a többi tagállamába irányult. A franciák, a németek és a svédek a kivitt áruik 59 százalékát az európai partnereknél értékesítik. A dánoknál 61, az osztrákoknál 71, a hollandoknál 74 százalék az arány! A holland GDP 44 százalékát az Unión belüli export adja. Ausztriában 30, Németországban 21, Dániában 20, Svédországban 19 százalékot.

A külső piacok beszűkülését az északiak úgy tudnák ellensúlyozni, hogy még több terméket értékesítenek Európán belül. De aligha lesz ehhez elegendő fizetőképes kereslet, ha az EU-n keresztül nem segítenek a népegészségügyi- és gazdasági krízis által leginkább sújtott déli országokat talpra állítani. A dél megsegítése tehát – e szerint – az érvelés szerint  az északi érdeke is. A pénz az olaszok és spanyolok fogyasztásán keresztül német és osztrák cégekhez folyna.

A jövő fontosabb a jelennél

A felmérésből azt is kiolvasták az ECFR elemzői, hogy az európai vezetőknek a válságmenedzselés közepette sem szabad megfeledkezniük a környezetvédelemről. Habár hónapok óta minden a koronavírusról szól, a megkérdezettek többsége továbbra is a klímaváltozást tartja a legnagyobb kihívásának. Ausztriában 71, Hollandiában 74, Dániában 83, Svédországban 84 százalék vélekedik így.

Az európaiak tehát fontosabbnak tartják a jövő kihívását a jelen krízisénél. Erre építve lehet változtatni a közös európai válságmenedzselés ellen közhangulaton – véli a tanulmány. Az európai vezetőknek meg kellene meggyőzniük a többséget, hogy az ’euró-kötvény’ és a konjunktúracsomagok a jövőt építik: A jelenleginél stabilabb lábakon álló gazdasági növekedés alapjait teszik le. Ezt a felmérés egy további eredményével igazolja az ECFR tanulmánya: Dániában és Svédországban, ahol a legnagyobb a környezetvédelem iránt elkötelezettek aránya, többen értenek egyet a déliek megsegítésével.

Viszont a tagállami és uniós vezetők az euroszkeptikusok malmára hajtják a vizet, ha továbbra is csak a szolidaritás fontosságát szajkózzák, anélkül, hogy megmagyaráznák, miért profitálna a segélyprogramokból az összes tagállam – vélik az agytrösztnél.

Az eurószkepticizmus sosem látott mértéket ölthet, ha a populistákként emlegetett pártoknak északon sikerül meggyőzniük az embereket, hogy a krízis miatt megcsappant adóbevételekből a saját gazdaságuk talpra állítása és az odahaza nehéz helyzetbe kerültek támogatása helyett a felelőtlenül költekező délieket kell támogatni. Délen pedig arról győzik meg a többséget, hogy az északi szolidaritás hiánya miatt nem tudnak talpra állni– hangzik a tanulmány prognózisa.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tőzsde – Gyenge kezdés az amerikai tőzsdéken

Indexcsökkenéssel indult a kereskedés pénteken az amerikai értékpapírpiacokon. Az olaj ára csökken.

Ötödével estek vissza a közbeszerzések

Az első hat hónapban 1346 milliárd forint értékben 3746 közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon. A koronavírus-járvány miatt a közbeszerzések száma körülbelül a negyedével, az értéke közel az ötödével maradt el a tavaly első félévitől - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

Tartós hőség jön – elsőfokú a figyelmeztetés

Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A kkv-k 16 százaléka megtartaná a home office-t

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések közül a csökkentett munkaidő és a home office sok vállalkozás esetében hatékonynak bizonyultak, így ezek megmaradhatnak a jövőben is - derült ki a K&H Bank júniusi felméréséből.

Hírek

Tartós hőség jön – elsőfokú a figyelmeztetés

Európában és Magyarországon is beköszönt a tartós hőség - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Koronavírus – A BCG-oltás tényleg használ?

A BCG-oltás befolyásolhatja a Covid-19 tüneteit egy önkéntesekkel végzett új holland kutatás eredményei szerint.

Balatoni villájában vették őrizetbe a milliárdost – videó

Közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost vettek őrizetbe a NAV nyomozói - közölte a hatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

Vatikán. Erdő Péter bekerült a Gazdasági Tanácsba

Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket nevezte ki Ferenc pápa a vatikáni pénzügyekért felelős Gazdasági Tanács egyik új tagjává. Ez a testület felügyeli a vatikáni hivatalok és intézmények gazdasági-pénzügyi tevékenységét.

Koronavírus – Tovább nő az aktív betegek száma Csehországban

Csehországban tovább nő az aktív koronavírus-fertőzött betegek száma.

Kína. Újabb kanadait ítéltek halálra

Kábítószer előállításának bűntette miatt újabb kanadai állampolgárt ítéltek halálra Kínában. A középfokú bíróság ítéletét a legfelsőbb bíróságnak is jóvá kell hagynia.

Kovács Árpád: társadalmi jövőkép nincs gyermekek nélkül

Egy társadalom jövőképét gyermekek nélkül nem lehet elképzelni - hangoztatta Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke egy most megjelent tanulmánykötetről beszélve.

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Koronavírus. Besárgult Spanyolország

A koronavírus-fertőzés terjedése miatt zöldből sárga besorolású lett Spanyolország - az erről szóló országos tisztifőorvosi határozat a Hivatalos Értesítőben jelent meg.

Koronavírus. A brit főnök kirúgta az otthon maradókat

A brit vízvezeték-szerelő cég, a Pimlico Plumbers tulajdonosa kirúgta azokat az alkalmazottait, akik nem akartak visszatérni a munkába. Charlie Mullins a többi munkaadót is hasonló szigorúságra buzdítja - írja a Sun

Riasztás: nyakunkon az újabb felhőszakadás

Zivatarveszély miatt az ország nagy részére elsőfokú, felhőszakadások miatt több déli megyére ismét másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Gazdaság

OTP: a vártnál erősebb negyedéves eredmény

A második negyedév adatai alapján az OTP kilátásai kedvezőek, helyzetét a járvány miatti nehézségek sem veszélyeztették - mondta a pénzintézet sajtótájékoztatóján Bencsik László vezérigazgató-helyettes.

Történelmi mélyponton a török líra

Történelmi mélypontra gyengült a török líra a dollárhoz képest csütörtökön, folytatva a hét eleje óta tartó zuhanórepülést, amelyet nem tudtak megállítani az állami bankok agresszív dolláreladásai.

MNB – Itt az első zöld vállalati kötvény

Megtörtént az első hazai zöld vállalatikötvény-kibocsátás: a CPI Hungary Investments Kft. 30 milliárd forint össznévértékű, 2,25 százalékos kuponú, 10 éves futamidejű zöld vállalati kötvényt hozott forgalomba.

Kamatcsökkentés – Egyhangú volt a döntés az MNB-ben

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júliusban az alapkamat 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentéséről, továbbá a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról - közölte az MNB a július 21-i kamatdöntő ülésről kiadott jegyzőkönyvében.

A járvány sem állította meg a szuperállampapírt

A koronavírus-járvány ellenére is megőrizte népszerűségét a Magyar Állampapír Plusz: a második negyedévben állománynövekedése csaknem 400 milliárd forint volt - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az MNB piacot nyitna a zöld kötvényeknek

A Magyar Nemzeti Bank a bankszektorban megtett intézkedések után a tőkepiacokon is megkezdi a zöld pénzügyek meghonosításának támogatását, együttműködve a társhatóságokkal és a piaci szereplőkkel - közölte az MNB.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom