Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?
No menu items!

Európai válságmenedzselés: A szolidaritásból mindenki profitálhat?

A korona-krízis világossá tette, hogy a globalizált gazdasági világrend ingatag. A konjunktúracsomagok a kontinens belső fogyasztása felpörgetésével függetlenebbé tehetik Európát. A krízisből így megerősödve jöhet ki a kontinens. A tézist a ’European Council on Foreing Relations’ (ECFR) friss elemzése vázolja fel. De sikerül-e erről az északi tagállamok polgárait meggyőzni, akiknek konjunktúraélénkítést finanszírozniuk kellene?

A válság, mint esély

ECFR 2007-ben alakult, olyan nevekkel, mint  Martti Ahtisaari, Joschka Fischer, és Mabel van Oranje:. A Wikipedia szerint a finanszírozást Soros György féle  Open Society Foundations illetve a Communitas Alapítvány és  Sigrid Rausing, az  Unicredit, vagy az anyagi okok miatt megszűnt FRIDE

Mások mellett Olaf Scholz német pénzügyminiszter is úgy véli, hogy a krízis leküzdése pozitív impulzusokat adhat az európai integrációnak.

Az ECFR elemzése történelmi példára támaszkodik: az USA államiságát döntően erősítette meg, amikor a szövetségi kormány kezességet vállalt a tagállamok kolonialista időben felhalmozott adósságáért, majd ’amerikai-államkötvényekből’ finanszírozta a visszafizetésüket. Az ’euró-kötvény’ hasonló lendületet adhat az európai integrációnak – szól az érvelés.

A korona-krízis kezdetén hamar elmérgesedett a vita a válságmenedzselés módjáról és finanszírozásáról. Az integráció létjogosultságát kérdőjelezték meg északon és délen is. Az EU szétesésnek veszélyét látva a francia-német tandem gyorsan magához ragadta a kezdeményezést. Átfogó intézkedések tervével álltak elő, amelyekkel régi tabukat döntöttek meg. Például Berlin is rábólintott a közös európai adósságjegyekre.

Hiányzó társadalmi támogatás

Az ECFR tanulmánya egy friss, kilenc tagállamban készült, az EU népességének kétharmadát reprezentáló felmérést is tartalmaz. Ebből az agytröszt elemzői azt a következtetést vonták le, hogy a krízis a populizmusnak és az eurószkepticizmusnak adhat lökést.

Közösen kell-e finanszírozni a válságmenedzselést? – tették fel a kérdést a közvéleménykutatók. Csak azokban az országokban felelt a többség igennel, ahol a költségmegosztásból közvetlenül profitálnának. Az európai konjunktúra-alapok nettó befizetői közé tartozó tagállamokban sehol nem volt többsége a költségmegosztásnak. Az épp, hogy nettó finanszírozó Franciaországban is csak 47 százalék volt az igenek aránya.

Azokban a tagállamokban, amelyek jóval többet fizetnének, mint amennyit visszakapnának a konjunktúraalapokból még kevesebben voltak a támogatók: Németországban 43, a svédeknél 30, Dániában mindössze 24 százalék. Dániában még az Európa-párti kormányfő, Mette Frederiksen szociáldemokrata pártjának szavazói között sem volt a páneurópai válságkezelésnek nagyobb támogatottsága, mint a teljes népességben.

Az északi vezetők nem, illetve nem elsősorban a pénzt sajnálják. Attól tartanak, hogy az intézményesült ’euró-kötvények’ konzerválnák a déliek gazdasági lemaradását és versenyképtelenségét. Nem lennének strukturális reformokra, gazdaságfejlesztésre motiválva. Utóbbihoz készek lennének segítséget adni. Ezt tartják a szolidaritás egészséges, mindenki számára előnyös kifejezésének.

A biztosnak hitt bizonytalanná vált

Az exportorientált észak-európai gazdaságok a globalizáció és az azzal egyre szabadabbá váló kereskedelem nyertesei voltak. Megingott a stabilnak hitt gazdasági világrend, a koronavírus-járvány csak ráerősített: a nemzetközi politika és gazdaság két legfontosabb szereplője, egyúttal a legnagyobb felvevőpiacot jelentő Kína és USA erőteljes protekcionizmussal reagált.

Felértékelődött az európai piac. A világ országai a belső piacaikat védik. Igyekeznek kiszorítani az exportot. Európában viszont a belső jóval nagyobb a nemzeti piacnál. A kontinens országai közös piacot alkotnak. A tagállamok külkereskedelmének kétharmada már a járvány előtt is a többi tagállamába irányult. A franciák, a németek és a svédek a kivitt áruik 59 százalékát az európai partnereknél értékesítik. A dánoknál 61, az osztrákoknál 71, a hollandoknál 74 százalék az arány! A holland GDP 44 százalékát az Unión belüli export adja. Ausztriában 30, Németországban 21, Dániában 20, Svédországban 19 százalékot.

A külső piacok beszűkülését az északiak úgy tudnák ellensúlyozni, hogy még több terméket értékesítenek Európán belül. De aligha lesz ehhez elegendő fizetőképes kereslet, ha az EU-n keresztül nem segítenek a népegészségügyi- és gazdasági krízis által leginkább sújtott déli országokat talpra állítani. A dél megsegítése tehát – e szerint – az érvelés szerint  az északi érdeke is. A pénz az olaszok és spanyolok fogyasztásán keresztül német és osztrák cégekhez folyna.

A jövő fontosabb a jelennél

A felmérésből azt is kiolvasták az ECFR elemzői, hogy az európai vezetőknek a válságmenedzselés közepette sem szabad megfeledkezniük a környezetvédelemről. Habár hónapok óta minden a koronavírusról szól, a megkérdezettek többsége továbbra is a klímaváltozást tartja a legnagyobb kihívásának. Ausztriában 71, Hollandiában 74, Dániában 83, Svédországban 84 százalék vélekedik így.

Az európaiak tehát fontosabbnak tartják a jövő kihívását a jelen krízisénél. Erre építve lehet változtatni a közös európai válságmenedzselés ellen közhangulaton – véli a tanulmány. Az európai vezetőknek meg kellene meggyőzniük a többséget, hogy az ’euró-kötvény’ és a konjunktúracsomagok a jövőt építik: A jelenleginél stabilabb lábakon álló gazdasági növekedés alapjait teszik le. Ezt a felmérés egy további eredményével igazolja az ECFR tanulmánya: Dániában és Svédországban, ahol a legnagyobb a környezetvédelem iránt elkötelezettek aránya, többen értenek egyet a déliek megsegítésével.

Viszont a tagállami és uniós vezetők az euroszkeptikusok malmára hajtják a vizet, ha továbbra is csak a szolidaritás fontosságát szajkózzák, anélkül, hogy megmagyaráznák, miért profitálna a segélyprogramokból az összes tagállam – vélik az agytrösztnél.

Az eurószkepticizmus sosem látott mértéket ölthet, ha a populistákként emlegetett pártoknak északon sikerül meggyőzniük az embereket, hogy a krízis miatt megcsappant adóbevételekből a saját gazdaságuk talpra állítása és az odahaza nehéz helyzetbe kerültek támogatása helyett a felelőtlenül költekező délieket kell támogatni. Délen pedig arról győzik meg a többséget, hogy az északi szolidaritás hiánya miatt nem tudnak talpra állni– hangzik a tanulmány prognózisa.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Takarékbank: 6,8 százalékos felpattanás jöhet idén

A járvány vártnál nagyobb második hulláma miatt a GDP tavalyi visszaesésének mértékét 5,3 százalékra rontották a Takarékbank elemzői a korábbi 4,7 százalékos várakozásukról, idén pedig 6,8 százalékos növekedéssel számolnak a korábbi 7,2 százalék helyett - ismertette Suppan Gergely, a bank vezető elemzője.

Illegális állatkereskedelemmel vádolják a Majomsuttogót

Főemlősök, köztük veszélyeztett majomfajok egyedeinek tiltott szállítása és értékesítése miatt emeltek vádat a Majomsuttogóként ismert férfi ellen Floridában.

Fogyasztóbarát személyi hitel – a Budapest Banknál is

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően hétfőtől a Budapest Banknál is kérhető minősített fogyasztóbarát személyi hitel - közölte a pénzintézet.

Koronavírus – Argentínában az orosz Szputnyik V vakcinával időseket is oltanak

Az argentin kormány közölte, hogy engedélyezte a 60 év felettiek oltását a Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcinával. A szomszédos Paraguay lett a nyolcadik ország, amely engedélyezte a Szputnyik V alkalmazását Oroszországon kívül. 

Hírek

Illegális állatkereskedelemmel vádolják a Majomsuttogót

Főemlősök, köztük veszélyeztett majomfajok egyedeinek tiltott szállítása és értékesítése miatt emeltek vádat a Majomsuttogóként ismert férfi ellen Floridában.

Koronavírus – Argentínában az orosz Szputnyik V vakcinával időseket is oltanak

Az argentin kormány közölte, hogy engedélyezte a 60 év felettiek oltását a Szputnyik V orosz koronavírus elleni vakcinával. A szomszédos Paraguay lett a nyolcadik ország, amely engedélyezte a Szputnyik V alkalmazását Oroszországon kívül. 

Németország betiltja a kakascsibék élve darálását

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött a szövetségi kormány.

Koronavírus – Engedélyezték a magyar hatóságok az AstraZeneca- és a Szputnyik V-vakcinát

Engedélyezték a magyar hatóságok a brit AstraZeneca és az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcinákat - közölte az Origo hírportál.

Orosz vakcina – Szijjártó: megérkezett a beszerzésről szóló szerződéstervezet

Megérkezett a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről szóló szerződéstervezet - közölte a külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében. A Szputnyik V vakcina az index híre szerint megkapta vészhelyzeti használati engedélyt a magyar hatóságtól.

Több tucat autóst fogtak a buszsávokban – egy nap alatt

Célzott közlekedési ellenőrzés keretében a buszsáv szabálytalan használóit büntették a rendőrök a fővárosban kedden - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Nyugdíj. Februárban többet hoz a postás

Február 12-től kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj első részletét - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára.

Rendőrök vitték vissza az ellopott festményt – a múzeum nem is kereste

Leonardo da Vinci Salvator Mundi (Világmegváltó) című művének 500 éve készült másolatát találta meg az olasz rendőrség egy nápolyi lakásban. Az alkotást egy múzeumból lopták el, de az intézmény nem is tudott róla.

Globális felmelegedés – A huszonnegyedik órában vagyunk?

Szinte teljes egészében az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős a globális felmelegedésért, de bátor és azonnali kibocsátáscsökkentéssel még elérhetők a párizsi klímaegyezményben lefektetett célok - közölte egy nemzetközi kutatócsoport.

Thaiföld. 43 és fél év börtön felségsértésért

Példátlan szigorral büntettek meg Thaiföldön egy nőt az uralkodó megsértése és rágalmazása címén: 43 és fél évet kell börtönben töltenie a közösségi médiára feltöltött tartalmai miatt.

Tíz napra újra leáll a kecskeméti Mercedes

A beszállítói nehézségek okozta alkatrészhiány miatt szerdától tíz napra ismét leáll a termelés a kecskeméti Mercedes-gyárban - közölte a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.

Szálló por. Északkeleten magas a légszennyezettség

Több településen továbbra is kedvezőtlenül alakul a levegő minősége a szálló por miatt - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

Gazdaság

Fogyasztóbarát személyi hitel – a Budapest Banknál is

A Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően hétfőtől a Budapest Banknál is kérhető minősített fogyasztóbarát személyi hitel - közölte a pénzintézet.

Fizetési stop – mentőöv és választási lehetőség is lehet

A nehéz helyzetűeknek mentőöv, másoknak választási lehetőség a hiteltörlesztési moratórium, amelyet a nehéz helyzetű lakossági és vállalati ügyfelek vettek igénybe nagyobb arányban.

Hitelösszehasonlító alkalmazást készített az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) online hitelösszehasonlító alkalmazást készített azoknak, akik Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelt (MSZH) vennének föl.

Új csúcsra nőtt a befektetési alapok vagyona

A befektetési alapokban kezelt vagyon decemberben 3 százalékkal, 203 milliárd forinttal nőtt. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) tagjai 6893 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, ami új csúcs.

A bankolás ára – levelet kapnak a számlatulajdonosok

Január végéig részletes, de egyszerűen áttekinthető díjkimutatást kapnak a banki ügyfelek bankszámlájuk tavalyi egész évi költségeiről. Ez alapján eldönthető, hogy érdemes-e folyószámlát vagy bankot váltani - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB megbüntette a Groupama Biztosítót

Egyebek mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) állománykezelését, illetve az ügyféltájékoztatást és a panaszkezelést érintő jogsértések miatt közel 50 millió forint bírságot szabott ki a Groupama Biztosítóra a jegybank.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom