Heves tiltakozást váltott ki a Facebook terve. Sokan nagyon veszélyesnek tartják, hogy a közösségi média saját digitális fizetőeszközt akar bevezetni.
Nagyratörő tervek
A Facebook uralni fogja a pénzvilágot is? Mark Zuckerberg tervi szerint igen. A világ legkedveltebb szociális médiája ’Libra’ néven digitális fizetőeszközt készül bevezetni. A felhasználók a jövő év elejétől válthatnák Facebook-pénzre hagyományos fizetőeszközüket, hogy ezzel vásároljanak termékeket és vegyenek igénybe szolgáltatásokat az online világban. A ’Libra’ a világ eddig legelterjedtebb kriptovalutájához, a ’Bitcoinhoz’ hasonlóan a ’bloklánc’ elméleten alapulna.
Tiltakozás határok nélkül
A terv világszerte barikádokra hívta a felhasználók, a fogyasztóvédők, az állami pénzügyi felügyeletek és politikusok sokaságát. Németországban ’Finanzwende’ (’Változás a pénzvilágban’) néven civil szervezet jött létre, amely aláírásgyűjtésbe kezdett a ’Libra’ bevezetésének megakadályozása érdekében. Az alapítók közé tartozik a Zöldek pénzpiaci szakértője, Gerhard Schick, aki a német törvényhozásnak is tagja.
„Hiteltelen az ígéret, hogy a fizetési és a vásárlási információkat nem kapcsolják össze a szociális médián gyűjtött személyes adatokkal. A felvásárlás után a WhatsApp adatbázisát is összekötötték a Facebookéval, pedig akkor is az ellenkezőjét mondták” – magyarázza Schick, miért lát hatalmas veszélyt a Facebook tervében.
A ’Librát’ a Facebook mellett száz további céget, többek között a Mastercardot, a Visát és az Ubert tömörítő konzorcium bocsátaná ki. Az átváltás után hozzájuk került igazi pénzt befektetnék, de ígéretük szerint mindig elég forgótőke maradna, hogy a felhasználók kívánságára a ’Librát’ bármikor vissza lehessen váltani. Schick ennek az állításnak a valóságtartalmát is kétségbe vonja:
„A Facebooknak 2 milliárd felhasználója van. Ha csak egy részük vált Librát és csak kis részük akarja egy időben visszacserélni, akkor is sok milliárdos tőke kell a kifizetéshez. Ennyivel még a világ legnagyobb pénzintézetei sem rendelkeznek minden pillanatban.”
Akik profitálnak, és akik kockáztatnak
A szakértők szerint elsősorban a ’Libra’ mögött álló konzorcium nyerne a digitális pénzzel. A hozzájuk kerülő euró és dollár befektetéséből származó profitból a felhasználók egyáltalán gazdagodnának. Ők legjobb esetben kezdeményeket kapnának, ha a konzorciumban résztvevő cégeknél ’Librával’ egyenlítenék ki a számlát. Ami biztos, az árukért és szolgáltatásokért azonban az adataikkal is fizetni fognak.
Ha a Facebook terve bejön, és sikerül a felhasználóit megnyerni a ’Librának’, a világ legnagyobb pénztömege felett rendelkező szervezete jöhet létre.
Ebben a német pénzpiaci felügyeletnél is komoly veszélyeket látnak:
„Aggódunk és vizsgálódunk, de egyelőre mi sem tudok sokat a tervekről.”
Schick szerint, ha már működik a rendszer, késő lesz cselekedni. Ezért még bevezetése előtt be akarja tiltani.
Kérdés, hogy ez jogilag lehetséges-e, és ha igen, ki tehetné meg. Németországban még piacfelügyeleti vizsgálatokra is korlátozottan van lehetőség. Egyrészt, mert a konzorcium központja Svájcban van. Másrészt, mert az online pénzügyi szolgáltatók tevékenységének felügyelete elsősorban az Európai Központi Bank szakosított hivatalai és az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik.
„Ha nincs jogalap a ’Libra’ megakadályozásához, sürgősen meg kell teremteni azt” – mondja Schick, aki minden eszközzel harcolni akar a Facebook-pénz ellen.
