Az Állami Számvevőszék elemzése szerint többségben vannak azon tényezők, amelyek pozitívan befolyásolják az államadósság-mutató fenntartható csökkentését.
Az ÁSZ a 2014-2017 közötti időszakra vizsgálta az államadósság-mutató csökkentésének fenntarthatóságát, és figyelembe vették a 2018-as évről rendelkezésre álló adatokat is. Magyarország Alaptörvénye az állam eladósodottságának mérséklését, azaz az államadósság GDP-hez viszonyított arányának (államadósság-mutató) folyamatos csökkentését írja elő, mindaddig, amíg értéke az 50,0 százalékot meghaladja.
Az elemzés alapján az államadósság-mutató értékének fenntartható csökkenését 15 tényező támogatja, két negatív kockázati tényezőt tártak fel.
Az elemzés negatív kockázatként jelzi, hogy 2017-ben a költségvetés elsődleges egyenlege – elsősorban az uniós források nagymértékű megelőlegezése következtében – negatívvá vált. Ugyanakkor a megelőlegezés a következő évek költségvetését tehermentesíti, azaz akkor elősegíti majd az adósságmutató javulását.
A munkaerőköltség dinamikus növekedése jelenti a másik negatív kockázati tényezőt, amely a versenyképességen keresztül hat.
Az ÁSZ szerint az elemzés által feltárt két negatív kockázati tényező jövőbeni nyomon követése, értékelése szükséges annak érdekében, hogy azok hatásai középtávon is kezelhetőek legyenek.
Az államadósság nominális növekedése a vizsgált időszakban folytatódott, de az államadósság szerkezete a sérülékenység szempontjából sokkal kedvezőbbé vált. Az államadósság-mutató folyamatos csökkenését – az államadósság mérsékeltebb növekedése mellett – a GDP dinamikus növekedése eredményezte a vizsgált időszakban. A GDP-re ható öt tényező közül négynek a pozitív minősítése azt jelzi, hogy rövid és középtávon is folytatódhat az a folyamat, miszerint a gazdaságot arányaiban egyre kevésbé terheli az adósság.
Az elemzés szerint pozitív kockázatot jelentett a devizaadósság részarányának csökkenése és a forint-árfolyam ingadozásának jelentős mérséklődése. Az államadósság egésze kockázati szempontból stabilnak minősíthető. A külső versenyképesség pozitív minősítését a folyó fizetési mérleg többlete, és a nettó nemzetközi befektetési pozíció javulása eredményezte. Az exportpiaci részesedés stabilan alakult, jegyzi meg az elemzés.
A fejlesztés szempontjából pozitív kockázati tényező a vállalati hitelállomány dinamikus növekedése, ami együtt járt a vállalati beruházások bővülésével. Stabil minősítést kapott, de kedvezőtlennek tekinthető az ÁSZ szerint, hogy a k+f ráfordítások értéke a GDP százalékában nem változott 2014-2017 között. A foglalkoztatás indikátorai egységesen pozitív kockázatokat jeleznek az elemzés szerint. A fogyasztáshoz tartozó tényezők között a bruttó reálkeresetek folyamatos emelkedése, a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése és a pénzügyi eszközeik értéke is folyamatosan nőtt az elemzett időszakban. (MTI)
