Kezdőlap Agrár Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés
No menu items!

Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés

A fenntarthatóság komplex fogalma talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatain keresztül illusztrálható a legjobban. A hosszú távon is élhető bolygó célkitűzése – a fenntarthatóság – az agráriumban akkor érvényesül, ha a jelen társadalom élelmiszer- és textilszükségletei kielégíthetőek anélkül, hogy a jövő generációk ugyanezen lehetőségei csökkennének.

Az Európai Bizottság közös agrárpolitikával (Common Agricultural Policy, röviden CAP) igyekszik az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területeit fenntarthatóan működtetni. A törekvés alapvetően az egészséges környezet, a gazdasági nyereségesség és a társadalmi-gazdasági méltányosság három nagy pillérére épül. Eszerint szükség van környezeti fenntarthatóságra, ami az éghajlatváltozás kezelését, a biológiai sokféleség növelését és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Továbbá az agrárium fenntarthatóságának fogalma gazdasági (nyereséges termelők) és társadalmi (támogatott vidéki közösségek) szinten is érvényesül. Elsősorban tehát környezetkímélő módszerekre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére és megfizethető termékekre van szükség. A fenntartható agrárium már önmagában is befektetés, ami kétségtelenül megtérül.

A precíziós zöldebb

Számos kutatás emeli ki, hogy egy hosszú távon is működőképes mezőgazdasági rendszerbe elsősorban a műanyaghulladék csökkentésével invesztálhatunk. A csak kis százalékban újrahasznosított, gyakran szemétégetőkbe vagy az óceánokba kerülő műanyagok környezetkárosító hatása magától értetődően csökkenti az élelmiszer-termelés hatékonyságát.

A fentiekkel kapcsolatban az első ösztönös gondolatunk talán az lenne, hogy a fenntartható mezőgazdaság érdekeit a hagyományos, alacsony hatásfokú és a technológia vívmányait kevésbé használó gazdálkodási formák képviselik legjobban. A logikusnak látszó felvetést azonban alapjaiban cáfolja Robert Paarlberg, a Harvard Kennedy School adjunktusa új kiadványa. Resetting the Table (Az asztal visszaállítása) című munkájában Paarlberg rámutat arra, hogy a precíziós technikákon alapuló új gazdálkodási módszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint a korábbi, tradicionális eljárásoké.

A statisztikák szerint az Egyesült Államok élelmiszer-termelése, köszönhetően a népesség gyors növekedésének, az utóbbi hetven évben megháromszorozódott. Ha a hagyományos gazdálkodási formákkal igyekeztek volna a folyamatosan fokozódó igényeket kielégíteni, az egyre több terület művelés alá vonásával és természeti értékek pusztulásával járt volna.

A megoldás lehetőségét a tudományos eredmények – elsősorban technológiai fejlesztések, biokémiai vívmányok, a zöldenergia egyre terjedő használata – agráriumban való alkalmazása jelenti. A mezőgazdasági szektor sok esetben vezető szerepet tölt be az új technológiák használatában, mint például a nyomkövetési és automatizált jelentési rendszerek, a mesterséges intelligencia.

GPS-szel a fenntarthatóságért

A nagyobb terméshozamot biztosító hibrid vetőmagok előállítása után az USA-ban az 1950-es évektől már nem volt szükség a termőterületek növelésére. Néhány évtizeddel később már a fel nem szántott talajba való vetés is lehetségessé vált, ami csökkentette az eróziót, az üzemanyag-felhasználást, és segítette a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A víztakarékosság mindig a fenntarthatósági mutatók egyik sarkalatos pontja. A lézeres technikával végrehajtott talajegyengetések csökkentették a víz felszíni lefolyásának mértékét. A regeneratív gazdálkodás több formája (talajművelés nélküli gazdálkodás, takarónövények használata) is a vízmennyiség megkötését célozza.

A GPS-technológia fejlődésével az 1990-es évekre lehetővé vált a termőterület maximális hasznosítása: a sorok egyenletes rendezése, a növények közötti hézagok és átfedések megszüntetése. A digitális talajtérképezés és az „okos” mezőgazdasági berendezések megjelenése pedig optimalizálni tudta a vetőmagok elhelyezését és a szükséges vegyszerek mennyiségét is. A génmódosított növények széles körű elterjedésével a vegyszerhasználat mértéke is redukálódott. Utóbbira a legjobb példát a műtrágya-felhasználás jelenti, melynek mennyisége az 1980-as évekbeli adatokhoz képest alig változott.

Bár a termelés mennyisége a fenti módszerekkel fokozódik, a környezeti terhelés mértéke mégis kisebb lesz. Jesse H. Ausubel, a Rockefeller Egyetem kutatója szerint az USA kukoricatermelése 1940 és 2010 között az ötszörösére nőtt, a kukoricatermelésre szánt teljes terület mégis 20%-kal csökkent.

Az állati jóllét is szempont

Az állattenyésztési szektor fenntarthatósága a fentieknél egyértelműen összetettebb és problémásabb kérdés. Elsősorban a (kevéssé fenntartható) fogyasztói szokásokat kell megemlíteni: az Egyesült Államok átlagos húsfogyasztása ma éppen az ötszöröse az 1940-es évekbelinek. Igazi környezeti előnynek a takarmányozás optimalizálása tekinthető. A megfelelően hatékony eljárással a takarmányigény csökken, hasonlóan az állat által kibocsátott trágya mint hulladék mennyiségéhez.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának egyik fontos szempontja az állatok jólléte. Egy 2008-as európai uniós irányelv már szabályozza a zárt térben nevelt haszonállatok számára biztosítandó helyet, fényt és friss levegőt.

Az ágazat fenntarthatóságához idővel valószínűleg hozzájárulnak majd a növényi alapú húsutánzatok és a sejttenyésztett termékek. Egy tudományosan megalapozott kutatás szerint a növényi „hússal” készült Impossible Burger karbonlábnyoma majdnem 90 százalékkal kisebb, mint ha a termék igazi marhahússal készült volna. A recens felmérések szerint a fogyasztóknak van igényük a növényi hamburgerre, az azonban, viszonylag magas ára miatt, ma még nehezen elérhető.

A legújabb technológiák létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint bolygónk folyamatosan növekvő népessége. Így mivel az élelmiszer-ellátás biztosítása a jövőben is kiemelt kérdés lesz, a termelési struktúrák hatásfoka nemhogy nem csökkenhet, de amennyire lehet – természetesen a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva –, még javítani is kell azt.

Deme Ágnes

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Bajban a Decathlon? Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt vizsgálják

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Decathlon sportfelszerelés kiskereskedelmi lánc magyarországi üzemeltetőjével, a Tízpróba Magyarország Kft.-vel szemben

Zöldkötvényt bocsátott ki az OTP csoport távol-keleti befektetők részére

Összesen 900 millió offshore-jüannyi zöldkötvényt bocsátott ki az OTP csoport Luxemburgban, amelyre másfélszeres túljegyzés érkezett a hongkongi és szingapúri befektetők részéről

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.
Hirdetés

Hírek

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.

Robottargonca-rendszert fejlesztett egy magyar konzorcium

Az általánosnál olcsóbb és gazdaságosabban üzemeltethető robottargonca-rendszert fejlesztett ki a QLM Logistics Solutions Kft. és az Allance Kft. konzorciuma - közölte a raktárlogisztikai vállalat

Együtt gyűjtenek adományt a Gránit Bank és az Ökumenikus Segélyszervezet

Elindult a Gránit Bank és az Ökumenikus Segélyszervezet közös nyári adománygyűjtése, amellyel az olaszliszkai Tanodába járó gyerekek étkezését segíthetik a támogatók

Égető problémákra hívta fel a figyelmet a spanyolországi áramszünet

Az európai áramhálózatot alkotó vezetékek jelentős része – körülbelül 50%-a – több mint 40 éves.

„Klímabarát erdőgazdálkodó”-díjat kapott hat állami erdészeti társaság

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jó gyakorlatát bemutató pályázataik alapján 2025-ben hat állami és két magán erdőgazdálkodó nyerte el a WWF Magyarország „Klímabarát erdőgazdálkodó” díját.

Alkalmi és idénymunkában évente csak 120 napot lehet dolgozni

Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában.

Magyar AI kézikönyv született – ingyenesen elérhető

Magyar mesterséges intelligencia (AI/MI) kézikönyvet készített több kommunikációs szakmai szervezet, amely a szándék szerint átlátható keretrendszer mentén gyakorlati útmutatást kínál az AI felhasználásához
Hirdetés

Gazdaság

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.