Kezdőlap Agrár Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés
No menu items!

Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés

A fenntarthatóság komplex fogalma talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatain keresztül illusztrálható a legjobban. A hosszú távon is élhető bolygó célkitűzése – a fenntarthatóság – az agráriumban akkor érvényesül, ha a jelen társadalom élelmiszer- és textilszükségletei kielégíthetőek anélkül, hogy a jövő generációk ugyanezen lehetőségei csökkennének.

Az Európai Bizottság közös agrárpolitikával (Common Agricultural Policy, röviden CAP) igyekszik az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területeit fenntarthatóan működtetni. A törekvés alapvetően az egészséges környezet, a gazdasági nyereségesség és a társadalmi-gazdasági méltányosság három nagy pillérére épül. Eszerint szükség van környezeti fenntarthatóságra, ami az éghajlatváltozás kezelését, a biológiai sokféleség növelését és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Továbbá az agrárium fenntarthatóságának fogalma gazdasági (nyereséges termelők) és társadalmi (támogatott vidéki közösségek) szinten is érvényesül. Elsősorban tehát környezetkímélő módszerekre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére és megfizethető termékekre van szükség. A fenntartható agrárium már önmagában is befektetés, ami kétségtelenül megtérül.

A precíziós zöldebb

Számos kutatás emeli ki, hogy egy hosszú távon is működőképes mezőgazdasági rendszerbe elsősorban a műanyaghulladék csökkentésével invesztálhatunk. A csak kis százalékban újrahasznosított, gyakran szemétégetőkbe vagy az óceánokba kerülő műanyagok környezetkárosító hatása magától értetődően csökkenti az élelmiszer-termelés hatékonyságát.

A fentiekkel kapcsolatban az első ösztönös gondolatunk talán az lenne, hogy a fenntartható mezőgazdaság érdekeit a hagyományos, alacsony hatásfokú és a technológia vívmányait kevésbé használó gazdálkodási formák képviselik legjobban. A logikusnak látszó felvetést azonban alapjaiban cáfolja Robert Paarlberg, a Harvard Kennedy School adjunktusa új kiadványa. Resetting the Table (Az asztal visszaállítása) című munkájában Paarlberg rámutat arra, hogy a precíziós technikákon alapuló új gazdálkodási módszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint a korábbi, tradicionális eljárásoké.

A statisztikák szerint az Egyesült Államok élelmiszer-termelése, köszönhetően a népesség gyors növekedésének, az utóbbi hetven évben megháromszorozódott. Ha a hagyományos gazdálkodási formákkal igyekeztek volna a folyamatosan fokozódó igényeket kielégíteni, az egyre több terület művelés alá vonásával és természeti értékek pusztulásával járt volna.

A megoldás lehetőségét a tudományos eredmények – elsősorban technológiai fejlesztések, biokémiai vívmányok, a zöldenergia egyre terjedő használata – agráriumban való alkalmazása jelenti. A mezőgazdasági szektor sok esetben vezető szerepet tölt be az új technológiák használatában, mint például a nyomkövetési és automatizált jelentési rendszerek, a mesterséges intelligencia.

GPS-szel a fenntarthatóságért

A nagyobb terméshozamot biztosító hibrid vetőmagok előállítása után az USA-ban az 1950-es évektől már nem volt szükség a termőterületek növelésére. Néhány évtizeddel később már a fel nem szántott talajba való vetés is lehetségessé vált, ami csökkentette az eróziót, az üzemanyag-felhasználást, és segítette a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A víztakarékosság mindig a fenntarthatósági mutatók egyik sarkalatos pontja. A lézeres technikával végrehajtott talajegyengetések csökkentették a víz felszíni lefolyásának mértékét. A regeneratív gazdálkodás több formája (talajművelés nélküli gazdálkodás, takarónövények használata) is a vízmennyiség megkötését célozza.

A GPS-technológia fejlődésével az 1990-es évekre lehetővé vált a termőterület maximális hasznosítása: a sorok egyenletes rendezése, a növények közötti hézagok és átfedések megszüntetése. A digitális talajtérképezés és az „okos” mezőgazdasági berendezések megjelenése pedig optimalizálni tudta a vetőmagok elhelyezését és a szükséges vegyszerek mennyiségét is. A génmódosított növények széles körű elterjedésével a vegyszerhasználat mértéke is redukálódott. Utóbbira a legjobb példát a műtrágya-felhasználás jelenti, melynek mennyisége az 1980-as évekbeli adatokhoz képest alig változott.

Bár a termelés mennyisége a fenti módszerekkel fokozódik, a környezeti terhelés mértéke mégis kisebb lesz. Jesse H. Ausubel, a Rockefeller Egyetem kutatója szerint az USA kukoricatermelése 1940 és 2010 között az ötszörösére nőtt, a kukoricatermelésre szánt teljes terület mégis 20%-kal csökkent.

Az állati jóllét is szempont

Az állattenyésztési szektor fenntarthatósága a fentieknél egyértelműen összetettebb és problémásabb kérdés. Elsősorban a (kevéssé fenntartható) fogyasztói szokásokat kell megemlíteni: az Egyesült Államok átlagos húsfogyasztása ma éppen az ötszöröse az 1940-es évekbelinek. Igazi környezeti előnynek a takarmányozás optimalizálása tekinthető. A megfelelően hatékony eljárással a takarmányigény csökken, hasonlóan az állat által kibocsátott trágya mint hulladék mennyiségéhez.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának egyik fontos szempontja az állatok jólléte. Egy 2008-as európai uniós irányelv már szabályozza a zárt térben nevelt haszonállatok számára biztosítandó helyet, fényt és friss levegőt.

Az ágazat fenntarthatóságához idővel valószínűleg hozzájárulnak majd a növényi alapú húsutánzatok és a sejttenyésztett termékek. Egy tudományosan megalapozott kutatás szerint a növényi „hússal” készült Impossible Burger karbonlábnyoma majdnem 90 százalékkal kisebb, mint ha a termék igazi marhahússal készült volna. A recens felmérések szerint a fogyasztóknak van igényük a növényi hamburgerre, az azonban, viszonylag magas ára miatt, ma még nehezen elérhető.

A legújabb technológiák létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint bolygónk folyamatosan növekvő népessége. Így mivel az élelmiszer-ellátás biztosítása a jövőben is kiemelt kérdés lesz, a termelési struktúrák hatásfoka nemhogy nem csökkenhet, de amennyire lehet – természetesen a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva –, még javítani is kell azt.

Deme Ágnes

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mesterséges intelligencia és az agrárium

 A mesterséges intelligencia alapú rendszerek komoly áttörést hozhatnak a magyar agráriumban rejlő lehetőségek kihasználásában.

Szagmentes és újrahasznosított műanyagokat fejlesztett ki a Mol

Egyéves kutatómunkával olyan szagmentes újrahasznosított műanyagot fejlesztett ki a Mol, amit a piaci igényeknek megfelelően az autók belső alkatrészeinek keverékeihez és csomagolóanyagok gyártásához is lehet használni

Zsolnay Fényfesztivál 2025 – elvarázsolt fénykert

Fénnyel festett történelmi épületek, tüllök tengerén lebegő fénylények, interakció a mesterséges intelligenciával – a Zsolnay Fényfesztivál 2025-ben is minden érzékszervedet elvarázsolja.

Mátyás király és Dracula kultuszára alapozó élménypark létesül Csíkszeredában

Mátyás király és Dracula kultuszára építő, az erdélyi nemzetiségeket és Erdély középkorát bemutató élménypark létesül Csíkszeredában 56 millió eurós beruházással
Hirdetés

Hírek

Mesterséges intelligencia és az agrárium

 A mesterséges intelligencia alapú rendszerek komoly áttörést hozhatnak a magyar agráriumban rejlő lehetőségek kihasználásában.

Szagmentes és újrahasznosított műanyagokat fejlesztett ki a Mol

Egyéves kutatómunkával olyan szagmentes újrahasznosított műanyagot fejlesztett ki a Mol, amit a piaci igényeknek megfelelően az autók belső alkatrészeinek keverékeihez és csomagolóanyagok gyártásához is lehet használni

Zsolnay Fényfesztivál 2025 – elvarázsolt fénykert

Fénnyel festett történelmi épületek, tüllök tengerén lebegő fénylények, interakció a mesterséges intelligenciával – a Zsolnay Fényfesztivál 2025-ben is minden érzékszervedet elvarázsolja.

Mátyás király és Dracula kultuszára alapozó élménypark létesül Csíkszeredában

Mátyás király és Dracula kultuszára építő, az erdélyi nemzetiségeket és Erdély középkorát bemutató élménypark létesül Csíkszeredában 56 millió eurós beruházással

Közlekedési beruházásokról döntött a kormány – új gyorsvasúti kapcsolat

A kormány a múlt héten döntött egy új gyorsvasúti kapcsolat kiépítéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar között, továbbá egy új cargo repülőtér építéséről.

Murakeresztúr kör az Év kerékpárútja 2025-ben

Az Év kerékpárútja címet hatodik éve dönti el szavazással a nagyközönség, idén a Murakeresztúr kör nyerte el a címet 2938 szavazattal -

A Pepsi gyártása hazatér Magyarországra

A Szentkirályi Magyarország Kft. beruházása nyomán hazatér a Pepsi gyártása, innentől kezdve a hazai boltok piacain megtalálható Pepsi termékeket import helyett helyben fogják gyártani

Újraélesztheti a hagyományos építkezést – Visszatérhet a nádtető?

A technológia bár továbbra is népszerű, a nádtetős építkezés terjedését az elmúlt évtizedekben jelentősen visszavetette a tűzveszély. Egy tűzbiztonsági áttörésnek köszönhetően azonban újra reneszánszát élheti ez a megoldás.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,