Hirdetés
Kezdőlap Agrár Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés
No menu items!

Fenntartható szemlélettel területcsökkentés mellett is növelhető a termés

A fenntarthatóság komplex fogalma talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazatain keresztül illusztrálható a legjobban. A hosszú távon is élhető bolygó célkitűzése – a fenntarthatóság – az agráriumban akkor érvényesül, ha a jelen társadalom élelmiszer- és textilszükségletei kielégíthetőek anélkül, hogy a jövő generációk ugyanezen lehetőségei csökkennének.

Az Európai Bizottság közös agrárpolitikával (Common Agricultural Policy, röviden CAP) igyekszik az élelmiszeripar és a mezőgazdaság területeit fenntarthatóan működtetni. A törekvés alapvetően az egészséges környezet, a gazdasági nyereségesség és a társadalmi-gazdasági méltányosság három nagy pillérére épül. Eszerint szükség van környezeti fenntarthatóságra, ami az éghajlatváltozás kezelését, a biológiai sokféleség növelését és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Továbbá az agrárium fenntarthatóságának fogalma gazdasági (nyereséges termelők) és társadalmi (támogatott vidéki közösségek) szinten is érvényesül. Elsősorban tehát környezetkímélő módszerekre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére és megfizethető termékekre van szükség. A fenntartható agrárium már önmagában is befektetés, ami kétségtelenül megtérül.

A precíziós zöldebb

Számos kutatás emeli ki, hogy egy hosszú távon is működőképes mezőgazdasági rendszerbe elsősorban a műanyaghulladék csökkentésével invesztálhatunk. A csak kis százalékban újrahasznosított, gyakran szemétégetőkbe vagy az óceánokba kerülő műanyagok környezetkárosító hatása magától értetődően csökkenti az élelmiszer-termelés hatékonyságát.

A fentiekkel kapcsolatban az első ösztönös gondolatunk talán az lenne, hogy a fenntartható mezőgazdaság érdekeit a hagyományos, alacsony hatásfokú és a technológia vívmányait kevésbé használó gazdálkodási formák képviselik legjobban. A logikusnak látszó felvetést azonban alapjaiban cáfolja Robert Paarlberg, a Harvard Kennedy School adjunktusa új kiadványa. Resetting the Table (Az asztal visszaállítása) című munkájában Paarlberg rámutat arra, hogy a precíziós technikákon alapuló új gazdálkodási módszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint a korábbi, tradicionális eljárásoké.

A statisztikák szerint az Egyesült Államok élelmiszer-termelése, köszönhetően a népesség gyors növekedésének, az utóbbi hetven évben megháromszorozódott. Ha a hagyományos gazdálkodási formákkal igyekeztek volna a folyamatosan fokozódó igényeket kielégíteni, az egyre több terület művelés alá vonásával és természeti értékek pusztulásával járt volna.

A megoldás lehetőségét a tudományos eredmények – elsősorban technológiai fejlesztések, biokémiai vívmányok, a zöldenergia egyre terjedő használata – agráriumban való alkalmazása jelenti. A mezőgazdasági szektor sok esetben vezető szerepet tölt be az új technológiák használatában, mint például a nyomkövetési és automatizált jelentési rendszerek, a mesterséges intelligencia.

GPS-szel a fenntarthatóságért

A nagyobb terméshozamot biztosító hibrid vetőmagok előállítása után az USA-ban az 1950-es évektől már nem volt szükség a termőterületek növelésére. Néhány évtizeddel később már a fel nem szántott talajba való vetés is lehetségessé vált, ami csökkentette az eróziót, az üzemanyag-felhasználást, és segítette a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A víztakarékosság mindig a fenntarthatósági mutatók egyik sarkalatos pontja. A lézeres technikával végrehajtott talajegyengetések csökkentették a víz felszíni lefolyásának mértékét. A regeneratív gazdálkodás több formája (talajművelés nélküli gazdálkodás, takarónövények használata) is a vízmennyiség megkötését célozza.

A GPS-technológia fejlődésével az 1990-es évekre lehetővé vált a termőterület maximális hasznosítása: a sorok egyenletes rendezése, a növények közötti hézagok és átfedések megszüntetése. A digitális talajtérképezés és az „okos” mezőgazdasági berendezések megjelenése pedig optimalizálni tudta a vetőmagok elhelyezését és a szükséges vegyszerek mennyiségét is. A génmódosított növények széles körű elterjedésével a vegyszerhasználat mértéke is redukálódott. Utóbbira a legjobb példát a műtrágya-felhasználás jelenti, melynek mennyisége az 1980-as évekbeli adatokhoz képest alig változott.

Bár a termelés mennyisége a fenti módszerekkel fokozódik, a környezeti terhelés mértéke mégis kisebb lesz. Jesse H. Ausubel, a Rockefeller Egyetem kutatója szerint az USA kukoricatermelése 1940 és 2010 között az ötszörösére nőtt, a kukoricatermelésre szánt teljes terület mégis 20%-kal csökkent.

Az állati jóllét is szempont

Az állattenyésztési szektor fenntarthatósága a fentieknél egyértelműen összetettebb és problémásabb kérdés. Elsősorban a (kevéssé fenntartható) fogyasztói szokásokat kell megemlíteni: az Egyesült Államok átlagos húsfogyasztása ma éppen az ötszöröse az 1940-es évekbelinek. Igazi környezeti előnynek a takarmányozás optimalizálása tekinthető. A megfelelően hatékony eljárással a takarmányigény csökken, hasonlóan az állat által kibocsátott trágya mint hulladék mennyiségéhez.

Az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának egyik fontos szempontja az állatok jólléte. Egy 2008-as európai uniós irányelv már szabályozza a zárt térben nevelt haszonállatok számára biztosítandó helyet, fényt és friss levegőt.

Az ágazat fenntarthatóságához idővel valószínűleg hozzájárulnak majd a növényi alapú húsutánzatok és a sejttenyésztett termékek. Egy tudományosan megalapozott kutatás szerint a növényi „hússal” készült Impossible Burger karbonlábnyoma majdnem 90 százalékkal kisebb, mint ha a termék igazi marhahússal készült volna. A recens felmérések szerint a fogyasztóknak van igényük a növényi hamburgerre, az azonban, viszonylag magas ára miatt, ma még nehezen elérhető.

A legújabb technológiák létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint bolygónk folyamatosan növekvő népessége. Így mivel az élelmiszer-ellátás biztosítása a jövőben is kiemelt kérdés lesz, a termelési struktúrák hatásfoka nemhogy nem csökkenhet, de amennyire lehet – természetesen a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva –, még javítani is kell azt.

Deme Ágnes

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Mi állítja meg a lakások drágulását?

A vármegyeszékhelyek lakáspiacának adatai szerint már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot.

Az Airbnb szabályozása a budapesti lakhatási probléma megoldását szolgálja

A már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.

A bécsi reptéren több az utas, az üzemeltetőnek nőtt a bevétele és nyeresége

A cég az eredmény javulását az utasforgalom és a járatszám növekedésére vezeti vissza.

Többen váltottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást

A motorok esetében 3 ezer forintot, a teherautók esetében pedig több mint 20 ezer forintot takaríthatnak meg a kötelezőt váltók.
Hirdetés

Hírek

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama

Az eurót hétfőn reggel 404,15 forinton jegyezték a péntek esti 404,09 forint után.

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...

Történelmi csúcson a bitcoin

A bitcoin eddigi történelmi csúcsa 73 ezer 777 dollár volt, ezt idén március 14-én érte el.

Hát ezt is megértük! Már dolláros nyugdíjra is spórolhatunk

Ehhez persze be kellett fektetni az eurót és a dollárt is, amit egyre többen megtesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.