A Magyar Nemzeti Bank a gyakorlatban is a zöld útra lépett, mert manapság a fenntarthatóság alapkövetelmény, ugyanakkor üzleti lehetőségeket is rejt, amelyeket a bankszektor és az ügyfeleik is felismerhetnek – fejti ki Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője.
– A klímaváltozás, a zöld gondolat a pénzügyi világban első látásra akár meglepő is lehet. A bankoknak, a biztosítóknak vagy a pénzügyi szereplőknek azonban abszolút „közük van” a zöld gondolathoz – mondta Binder István.
Sőt, a Magyar Nemzeti Bank azt gondolja – hangsúlyozta felügyeleti szóvivő -, hogy egyre nagyobb szerep jut a fenntartható fejlődésnek a pénzügyi világban, egyúttal pénzügyi stabilitási kérdés is. Ahhoz, hogy a finanszírozott vállalkozások a folyamatosan változó körülmények között is fönn tudjanak maradni, tartósan profitot termeljenek, nélkülözhetetlen az újfajta gondolkodásmód.Például ahhoz, hogy az agrár cégek jövőre is tudjanak vetni, az ipari cégek se szennyezzék a környezetet, olyan finanszírozó is kell, aki ezt a zöld gondolatot, ezt a klímabarát szemléletet akár a termékeknél, akár a kockázat elbírálásánál, belső működésénél is magáénak érzi. Tehát a pénzügyi stabilitás és a zöld gondolat, a klímavédelem szervesen összefügg. Ezért abszolút ideje van, hogy a különböző iparágakban és a magyarországi pénzügyi szektorban is elterjedjen a klímabarát szemlélet.
– A cselekvés tekintetében miben nyilvánul ez meg? – kérdeztük.
– A Magyar Nemzeti Bank ennek a folyamatnak az élére állt mutatja, hogy a 2019 februárjában meghirdette Zöld Programját, és hozzá is kezdett ennek az offenzív, számtalan lépést magában foglaló stratégiának a megvalósításába. Ennek keretében hirdettünk meg és adtuk át a Zöld pénzügyek díjat különböző pénzügyi kategóriákban. Az EBRD-vel közösen konferenciát is tartottunk, ami szintén egyfajta integrátori, ösztönző szerepet mutat a magyar pénzügyi szolgáltatóknak a zöld gondolkodás meghonosítására.
– Az ügyfelek mikor élvezhetik a szemléletváltás eredményét?
– A konkrét üzleti szempontú fejlesztéseket is elkezdtük. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank a saját kötvényvásárlási akciói során, a kötvényvásárlási portfóliójában létrehozott egy dedikált, elkülönített zöld kötvénycsomagot, amit 2019-ben jelentettünk be. Ezáltal az MNB a zöld kötvényvásárlásban aktív résztvevőként is jelen lesz. A másik oldalon pedig a piacra gondolva az MNB 2019 decemberében meghirdette a zöld tőkekövetelmény-kedvezményt a bankok számára. Ez abban testesül meg, hogy az MNB tőkekövetelmény-kedvezményt ad az úgynevezett második pilléres tőkekövetelményből azoknak a hitelintézetek, amelyek akár magánszemélyeknek, akár lakásszövetkezeteknek vagy társasházaknak az energiahatékonyság fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, illetve a fogyasztók ilyen lakásainak, házainak építéséhez, vásárlásához nyújtanak hitelt 2020 és 2023 között.
További feltétel, hogy ebben az esetben – az egyéb hasonló célú lakásszövetkezeti, társasházi vagy lakossági hitelekhez képest – maguk a bankok is adjanak kamatkedvezményt az érintett ügyfeleknek. Ennek a kamatkedvezménynek a mértéke 0,3%. Vagyis két lakáskorszerűsítéshez kapcsolódó hitel közül az az ügyfél – aki lehet akár lakásszövetkezet, vagy társasház is -, kapja meg olcsóbban a hitelt, amelyik zöld célra veszi föl a kölcsönt. A bankok pedig a megvalósítandó célok energiahatékonysági besorolásától függően 5% vagy 7%-os tőkekövetelmény-kedvezményt kapnak majd az MNB-tól. Vagyis ennyivel kevesebb tőkét kell erre a portfólióra képezniük.
– Milyen filozófia áll e mögött? Mitől lehet egy finanszírozás olcsóbb, azért mert zöld célokat szolgál?
– Van egy zöld hipotézis a zöld világban – és most már a Magyar Nemzeti Banknál is – ezekkel a hitelekkel kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy azok az ügyfelek, akik energiahatékony lakásra, házra veszik föl a hitelt, azok jobban le tudják azt szigetelni és így energiahatékonysági szempontból kedvezőbb mutatókkal tudják majd üzemeltetni ezeket a lakásokat, épületeket, társasházakat. Ezáltal kevesebb lesz a rezsiköltségük, tehát több pénz marad a zsebükben. Ebből eredően ők, banki kockázatértékelési szemmel is megbízhatóbb, jobb ügyfélnek számíthatnak, hiszen vastagabb marad a pénztárcájuk. Ráadásul az ilyen, magasabb energiahatékonysági besorolású épületek tartósabbak és stabilabb árúak lesznek a piacon. Hosszútávon is értékállóak lesznek, így jobb áron, illetve jobb aránnyal lehet őket értékesíteni, vagy beszámítani.
– A hazai bankok miként hangolódnak rá a zöld szemléletre?
– Tapasztalataink szerint a bankok részéről nagyon nagy a nyitottság. Amikor hagyomány teremtő céllal meghirdettük a pályázatot a különböző zöld díjakra, 19 pénzügyi intézmény 41 pályázatot adott be. A nyertesek mindegyike a saját termékeivel, szolgáltatásaival jelentkezett, miközben a pénzintézetek a saját belső folyamataikkal – legyen szó akár papírmentes irodáról, vagy a belső folyamatok energiabarát megoldásairól – is indulhattak. A másik oldalon a nemzetközi és hazai felmérések is azt mutatják, hogy a keresleti oldal is rendkívüli mértékben megélénkült. A környezettudatos ingatlanfelújítástól egészen az elektromos autóig, ma már nagyon sok ügyfél keresi a zöld pénzügyi termékeket.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– Egy-egy skandináv, vagy más környezettudatos Európai Uniós országhoz képest kétségtelenül még elenyésző a hazai pénzügyi termékek aránya itthon. Azt gondoljuk viszont – és ez a harmadik lába a zöld programunknak –, hogy edukációval, tudományos programokkal, a zöld finanszírozási lehetőségek bemutatásával a zöld kockázatvállalás, hitelbírálat, folyamatszabályozás népszerűsítésével változtathatunk ezen magyar pénzügyi szereplőknél és természetesen a lakosságnál is. Ez az edukáció egészen kézzelfogható módon is megtörténhet. Például az ősszel megrendezett konferenciánk is energiakibocsátással járt, tehát ha úgy tetszik, nem egy klímabarát esemény volt. De ezt az emissziót ezt szerettük volna valamilyen módon ellentételezni, ezért egy zöld fejlesztésekre szakosodott irodával szerződtünk, amelyik az egyik hazai településen egy zöld park létrehozásával, gyakorlatilag eltüntette a konferenciánk ökológiai lábnyomát.
Emellett nemcsak a piac felé, hanem magán az MNB-n belül is megerősítjük a zöld gondolatot. A Magyar Nemzeti Banknak például minden évben volt és van egy energiahatékonysági, kibocsátási zöld jelentése. Az a tervünk, hogy az ezekben szereplő mutatószámok évről-évre kedvezőbbek legyenek. Ezért a zöld gondolatot a saját irodánkban, a saját működésük során mi magunk is erősíteni akarjuk. Ennek szellemében szeretnénk pályázni a zöld iroda minősítésre is. Ebbe az elkötelezettségbe illeszkedik az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank – első közép-európai országként – a fenntarthatóságért klímabarát működésért tenni akaró jegybankok hálózatához is csatlakozott.
