A gazdasági növekedés, a versenyképesség javításának kulcseleme a technológiai fejlődés legújabb vívmányainak alkalmazása – hangzott el a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) közelmúltban tartott konferenciáján.
„Nem képzelhető el a gazdasági teljesítmény javulása, így a gazdasági növekedés, sem az ennek alapján lehetséges versenyképességjavulás, sem a technológiai fejlődésből adódó lehetőségek kihasználásán alapuló innovatív technológiák felé nyitás nélkül” – fejtette ki előadásában Dr. Horváth Bianka: a GTTSZ elnöke. „Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóan javuló hazai gazdasági teljesítmény fontos építőkövét adják az innovatív technológiák, amelyek társadalmunk mindennapjait is áthatják és érdemben képesek hozzájárulni az életminőségünk javulásához. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy most kellett elfogadnunk az e-szja keretében elkészült adóbevallásunkat, amely kényelmes és komfortos online megoldás ma már életünk természetes része. Az állam úgy fordította le a társadalom igényét a számítógép nyelvére, hogy az adóbevallás elkészítése lényegesen kisebb adminisztrációs terhet jelent valamennyiünknek. Az e-közigazgatás sikeres ügyfélközpontú fejlesztése szintén számtalan könnyítést jelent rohanó világunkban. Ha a fenntartható vállalati növekedés és fejlődés kérdéskörét tekintjük, akkor azt is láthatjuk, hogy tőkepiaci forrásbevonási lehetőségeket egyre aktívabban veszik igénybe a vállalatok. A tőkepiac fejlesztése, és a tőkepiaci kapitalizáció útján jelentős előrelépést valósított meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapesti Értéktőzsde, amely válságálló forrásbevonási és szintlépési lehetőséget jelent az innovatív hazai vállalatok számára, különös tekintettel a hazai kis- és középvállalati körre. E célkitűzések sikeres megvalósulása azonban nem képzelhető el az aktuális makrogazdasági folyamatok figyelembevétele és a rugalmas alkalmazkodás, gyors és rövid reakcióidő nélkül.
A GTTSZ olyan civil szervezet, amelynek kiemelt célja a gazdaság, a társadalom és az állam közötti híd szerep betöltése. E célkitűzés megvalósítása során a közjóhoz kíván hozzájárulni szövetségünk a mai és korábbi, illetve jövőbeli szakmai fórumok, konferenciák rendezésével” – tette hozzá.
„Az 1992-ben alapított Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) kezdetek óta végzett tevékenysége elősegíti a gazdaság és tudomány fejlődését, az innovációt, a munkahelyteremtést, az új technológiák népszerűsítését, az értékek létrehozását és védelmét” – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség, államtitkára. „A szövetség céljait annak a felismerésnek a szellemében határozza meg, hogy a digitalizáció korában a fejlődés, a fenntarthatóság, az innováció csak a társadalom, a tudomány és a technológia ökoszisztémájában valósulhat meg. Ennek a feladatnak az ellátásához pedig szükség van tapasztalatcserére, információátadásra, népszerűsítő tevékenységre, a fiatal korosztály megszólítására, bevonására.”
Kifejtette: a Kormány partnernek tekinti a civil szervezeteket, 2010 és 2022 között évi 144 milliárd forintról 512,9 milliárd forintra, azaz több mint 3,5-szeresére nőtt a civil szervezetek állami támogatása. A NEA teljes keretösszege 2024-ben 13,899 milliárd Ft, ami 2023. évi keretösszeghez képest több mint 25%-kal magasabb összeget jelent. A NEA indulásának évéhez, a 2012. évhez képest több mint a négyszeresére növekedett az alap teljes keretösszege (2012-ben 3,38 milliárd Ft volt a keretösszeg).
Az SZJA Civil 1 % felajánlásával (2022-höz képest 22%-kal többen ajánlották fel az SZJA 1%-ot és több mint 4,1 milliárd Ft-tal nőtt felajánlott összeg. 2022-höz képest 683-mal nőtt azon civil szervezetek száma, amelyek részesülnek az SZJA 1%-ból). 2023-ban 29.505 civil szervezet számára 15,3 milliárd forintot ajánlott fel ilyen módon 1.819.715 fő adófizető állampolgár.
„A civil szervezetek elengedhetetlen részét képezik egy társadalomnak, értéket teremtenek, színesítik, gazdagítják azt. Hiszem, hogy a gazdasági és civil szféra összefogására mindkét félnek szüksége van és közösen olyan célok is megvalósíthatóak, amelyek külön-külön elképzelhetetlenek lennének”- fejezte be előadását Szalay-Bobrovniczky Vince.
Maradnak-e titkaink a XXI. században? Ezt a kérdést tette fel előadása címeként Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. A választ ugyan a hallgatóságra bízta, de szemléletesen bemutatta, hogy az adóhivatal ma már, adattudományi módszereket alkalmazva, lényegében a teljes gazdaságra rálát. Mint mondta, az online felületek és csatornák térnyerésével semmit nem lehet nyom nélkül eltüntetni. Az adat kulcsszerepbe került az automatikus adatgyűjtés, a gépek közötti kapcsolat és az interaktív, online felületek révén. Bemutatta a kormányzati szintű adatmenedzsment létjogosultságát, illetve a NAV adatvagyon-hasznosítását. Beszélt arról is, hogy integrált adattárházban dolgozzák fel a tranzakciószintű adatokat, ami nemcsak fogadást és tárolást, hanem elemzést és értelmezést is jelent. Több nemzetközi példát is említett arra, hogy miként képesek viselkedéstudományi módszerekkel, akár szövegelemzéssel is feltárni a csalárd szándékot egyes tranzakciók és komplex üzleti gyakorlatok mögött. Az adatvédelem kérdéskörét érintve elmondta, hogy kriptográfiai módszerekkel biztosítható, hogy az anonimizált adatelemzéssel kinyert eredményekből megtalálják a deviáns jegyeket hordozó gazdasági szereplőket. Mindezekhez hozzátette, hogy az emberi szakértelem és hozzáértés az adatkorszakban is elengedhetetlen része a NAV munkájának, mert vannak olyan műveletek, amelyekben kollégái tapasztalatát, megérzését és szakmai tudását a gépek nem tudják helyettesíteni.
A gazdasági versenyben Európa vesztésre áll. Az évtizede még a világgazdaság negyedét adó Unió teljesítménye folyamatosan zsugorodik, napjainkban növekedése stagnál, részesedése most valahol a tizennégy százalék körül tart, s úgy tűnik, hogy az ideológiák vezérelte kormányzás, a túlhajtott zöld programok miatt a nem túl távoli jövőben tíz százalék alá csökken. Befolyásoló képessége a világra marginalizálódik. Magyarország ezt a helyzetet azonban azzal jól tudja maga javára fordítani, ha nem sorol be egyik nagy tömbbe sem. Közvetítő, konnektor szerepet épít fel. – fejtette ki elemzésében Dr. Kovács Árpád, a GTTSZ elnökhelyettese.
„A tőzsdei jelenlét számos előny mellett rugalmas forrásbevonási lehetőségeket kínál a vállalatoknak, amely alapot biztosít a további növekedéshez, és kontrollált exit lehetőséget nyújt. Emellett a tőzsdei átláthatóság erősíti a bizalmat, versenyelőnyt jelent és az utódlás lebonyolításának sikeres megvalósítását is támogatja – hangsúlyozta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója”. Szavai szerint a tőkepiacok fejlettsége versenyképességi kérdés is. Az inflációs nyomás, a digitális átállás, a zöld átállás finanszírozása és a banki finanszírozási függőség csökkentése komoly kihívásokat jelentenek a következő évtizedben, amik a tőzsdei, így a tőkepiaci finanszírozás jelentőségének az irányába mutatnak. Bár Európa lemaradóban van a tőkepiacok mérete szempontjából mind az USA-val, mind az ázsiai téréséggel való összevetésben, a skandináv országok rendelkeznek az EU-ban a legfejlettebb tőkepiacokkal. Itt az éves GDP mértékét jelentősen meghaladja a tőzsde részvénypiacának a mérete, ahol nyugdíjcélú megtakarításokat kezelnek. Ez, valamint a lakosság aktív részvétele a tőzsdén, fontos finanszírozási forrást jelent a helyi vállalatok számára.
„Magyarországon jelentős strukturális potenciál van arra, hogy a hazai megtakarítások a magyar vállalatok beruházási-, növekedési tőke- és forrás igényét nagyobb mértékben kielégítse a tőkepiacon keresztül. A magyar háztartások pénzügyi vagyona 2010 óta jelentős mértékben nőtt, és ezen belül a hazai tőzsdei részvények részaránya is számottevően bővült. Nemzetközi összevetésben, különösen a skandináv országokhoz képest azonban még mindig alacsony a részvények aránya, így a hazai megtakarításokon elért hozam is elmaradást mutat.
A Budapest Értéktőzsde (BÉT) számos kezdeményezést indított a középvállalatok növekedésének támogatására. A BÉT dinamikusan fejlődő új szolgáltatásokat, oktatási és networking lehetőségeket kínál, illetve új piacokkal (XTEND, MTF XBOND) erősíti a magyar tőkepiaci ökoszisztémát” – folytatta Végh Richárd, kiemelve, hogy ezek hatására számos új cég jelent meg részvény és kötvény kibocsátóként, és a részvény- és kötvénykapitalizáció is megtöbbszöröződött 2016 óta.
-azüzlet-
