Kezdőlap Mozaik GTTSZ: az innováció a növekedés motorja
No menu items!

GTTSZ: az innováció a növekedés motorja

 A gazdasági növekedés, a versenyképesség javításának kulcseleme a technológiai fejlődés legújabb vívmányainak alkalmazása – hangzott el a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) közelmúltban tartott konferenciáján.

 „Nem képzelhető el a gazdasági teljesítmény javulása, így a gazdasági növekedés, sem az ennek alapján lehetséges versenyképességjavulás, sem a technológiai fejlődésből adódó lehetőségek kihasználásán alapuló innovatív technológiák felé nyitás nélkül” – fejtette ki előadásában Dr. Horváth Bianka: a GTTSZ elnöke. „Meggyőződésünk, hogy a fenntarthatóan javuló hazai gazdasági teljesítmény fontos építőkövét adják az innovatív technológiák, amelyek társadalmunk mindennapjait is áthatják és érdemben képesek hozzájárulni az életminőségünk javulásához. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy most kellett elfogadnunk az e-szja keretében elkészült adóbevallásunkat, amely kényelmes és komfortos online megoldás ma már életünk természetes része. Az állam úgy fordította le a társadalom igényét a számítógép nyelvére, hogy az adóbevallás elkészítése lényegesen kisebb adminisztrációs terhet jelent valamennyiünknek. Az e-közigazgatás sikeres ügyfélközpontú fejlesztése szintén számtalan könnyítést jelent rohanó világunkban. Ha a fenntartható vállalati növekedés és fejlődés kérdéskörét tekintjük, akkor azt is láthatjuk, hogy tőkepiaci forrásbevonási lehetőségeket egyre aktívabban veszik igénybe a vállalatok. A tőkepiac fejlesztése, és a tőkepiaci kapitalizáció útján jelentős előrelépést valósított meg a Magyar Nemzeti Bank és Budapesti Értéktőzsde, amely válságálló forrásbevonási és szintlépési lehetőséget jelent az innovatív hazai vállalatok számára, különös tekintettel a hazai kis- és középvállalati körre. E célkitűzések sikeres megvalósulása azonban nem képzelhető el az aktuális makrogazdasági folyamatok figyelembevétele és a rugalmas alkalmazkodás, gyors és rövid reakcióidő nélkül.

Dr. Horváth Bianka: a GTTSZ elnöke.

A GTTSZ olyan civil szervezet, amelynek kiemelt célja a gazdaság, a társadalom és az állam közötti híd szerep betöltése. E célkitűzés megvalósítása során a közjóhoz kíván hozzájárulni szövetségünk a mai és korábbi, illetve jövőbeli szakmai fórumok, konferenciák rendezésével” – tette hozzá.

„Az 1992-ben alapított Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) kezdetek óta végzett tevékenysége elősegíti a gazdaság és tudomány fejlődését, az innovációt, a munkahelyteremtést, az új technológiák népszerűsítését, az értékek létrehozását és védelmét” – fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség, államtitkára.  „A szövetség céljait annak a felismerésnek a szellemében határozza meg, hogy a digitalizáció korában a fejlődés, a fenntarthatóság, az innováció csak a társadalom, a tudomány és a technológia ökoszisztémájában valósulhat meg. Ennek a feladatnak az ellátásához pedig szükség van tapasztalatcserére, információátadásra, népszerűsítő tevékenységre, a fiatal korosztály megszólítására, bevonására.”

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség, államtitkára

Kifejtette: a Kormány partnernek tekinti a civil szervezeteket, 2010 és 2022 között évi 144 milliárd forintról 512,9 milliárd forintra, azaz több mint 3,5-szeresére nőtt a civil szervezetek állami támogatása. A NEA teljes keretösszege 2024-ben 13,899 milliárd Ft, ami 2023. évi keretösszeghez képest több mint 25%-kal magasabb összeget jelent. A NEA indulásának évéhez, a 2012. évhez képest több mint a négyszeresére növekedett az alap teljes keretösszege (2012-ben 3,38 milliárd Ft volt a keretösszeg).

Az SZJA Civil 1 % felajánlásával (2022-höz képest 22%-kal többen ajánlották fel az SZJA 1%-ot és több mint 4,1 milliárd Ft-tal nőtt felajánlott összeg. 2022-höz képest 683-mal nőtt azon civil szervezetek száma, amelyek részesülnek az SZJA 1%-ból). 2023-ban 29.505 civil szervezet számára 15,3 milliárd forintot ajánlott fel ilyen módon 1.819.715 fő adófizető állampolgár.

„A civil szervezetek elengedhetetlen részét képezik egy társadalomnak, értéket teremtenek, színesítik, gazdagítják azt. Hiszem, hogy a gazdasági és civil szféra összefogására mindkét félnek szüksége van és közösen olyan célok is megvalósíthatóak, amelyek külön-külön elképzelhetetlenek lennének”- fejezte be előadását Szalay-Bobrovniczky Vince.

Maradnak-e titkaink a XXI. században? Ezt a kérdést tette fel előadása címeként Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. A választ ugyan a hallgatóságra bízta, de szemléletesen bemutatta, hogy az adóhivatal ma már, adattudományi módszereket alkalmazva, lényegében a teljes gazdaságra rálát. Mint mondta, az online felületek és csatornák térnyerésével semmit nem lehet nyom nélkül eltüntetni. Az adat kulcsszerepbe került az automatikus adatgyűjtés, a gépek közötti kapcsolat és az interaktív, online felületek révén. Bemutatta a kormányzati szintű adatmenedzsment létjogosultságát, illetve a NAV adatvagyon-hasznosítását. Beszélt arról is, hogy integrált adattárházban dolgozzák fel a tranzakciószintű adatokat, ami nemcsak fogadást és tárolást, hanem elemzést és értelmezést is jelent. Több nemzetközi példát is említett arra, hogy miként képesek viselkedéstudományi módszerekkel, akár szövegelemzéssel is feltárni a csalárd szándékot egyes tranzakciók és komplex üzleti gyakorlatok mögött. Az adatvédelem kérdéskörét érintve elmondta, hogy kriptográfiai módszerekkel biztosítható, hogy az anonimizált adatelemzéssel kinyert eredményekből megtalálják a deviáns jegyeket hordozó gazdasági szereplőket. Mindezekhez hozzátette, hogy az emberi szakértelem és hozzáértés az adatkorszakban is elengedhetetlen része a NAV munkájának, mert vannak olyan műveletek, amelyekben kollégái tapasztalatát, megérzését és szakmai tudását a gépek nem tudják helyettesíteni.

A gazdasági versenyben Európa vesztésre áll. Az évtizede még a világgazdaság negyedét adó Unió teljesítménye folyamatosan zsugorodik, napjainkban növekedése stagnál, részesedése most valahol a tizennégy százalék körül tart, s úgy tűnik, hogy az ideológiák vezérelte kormányzás, a túlhajtott zöld programok miatt a nem túl távoli jövőben tíz százalék alá csökken. Befolyásoló képessége a világra marginalizálódik. Magyarország ezt a helyzetet azonban azzal jól tudja maga javára fordítani, ha nem sorol be egyik nagy tömbbe sem. Közvetítő, konnektor szerepet épít fel. – fejtette ki elemzésében Dr. Kovács Árpád, a GTTSZ elnökhelyettese.

Dr. Kovács Árpád, a GTTSZ elnökhelyettese.

„A tőzsdei jelenlét számos előny mellett rugalmas forrásbevonási lehetőségeket kínál a vállalatoknak, amely alapot biztosít a további növekedéshez, és kontrollált exit lehetőséget nyújt. Emellett a tőzsdei átláthatóság erősíti a bizalmat, versenyelőnyt jelent és az utódlás lebonyolításának sikeres megvalósítását is támogatja – hangsúlyozta Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója”. Szavai szerint a tőkepiacok fejlettsége versenyképességi kérdés is. Az inflációs nyomás, a digitális átállás, a zöld átállás finanszírozása és a banki finanszírozási függőség csökkentése komoly kihívásokat jelentenek a következő évtizedben, amik a tőzsdei, így a tőkepiaci finanszírozás jelentőségének az irányába mutatnak. Bár Európa lemaradóban van a tőkepiacok mérete szempontjából mind az USA-val, mind az ázsiai téréséggel való összevetésben, a skandináv országok rendelkeznek az EU-ban a legfejlettebb tőkepiacokkal. Itt az éves GDP mértékét jelentősen meghaladja a tőzsde részvénypiacának a mérete, ahol nyugdíjcélú megtakarításokat kezelnek. Ez, valamint a lakosság aktív részvétele a tőzsdén, fontos finanszírozási forrást jelent a helyi vállalatok számára.

„Magyarországon jelentős strukturális potenciál van arra, hogy a hazai megtakarítások a magyar vállalatok beruházási-, növekedési tőke- és forrás igényét nagyobb mértékben kielégítse a tőkepiacon keresztül. A magyar háztartások pénzügyi vagyona 2010 óta jelentős mértékben nőtt, és ezen belül a hazai tőzsdei részvények részaránya is számottevően bővült. Nemzetközi összevetésben, különösen a skandináv országokhoz képest azonban még mindig alacsony a részvények aránya, így a hazai megtakarításokon elért hozam is elmaradást mutat.

A Budapest Értéktőzsde (BÉT) számos kezdeményezést indított a középvállalatok növekedésének támogatására. A BÉT dinamikusan fejlődő új szolgáltatásokat, oktatási és networking lehetőségeket kínál, illetve új piacokkal (XTEND, MTF XBOND) erősíti a magyar tőkepiaci ökoszisztémát” – folytatta Végh Richárd, kiemelve, hogy ezek hatására számos új cég jelent meg részvény és kötvény kibocsátóként, és a részvény- és kötvénykapitalizáció is megtöbbszöröződött 2016 óta.

-azüzlet-

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Munkaköri leírás  –   E gy „gazdag” dokumentum

Sok szó esik mostanában a munkahelyi szocializálódásról, vagyis arról a folyamatról, amely egy új munkahelyre való belépéstől addig tart, ameddig a vezető vagy a dolgozó céges „állampolgárrá” válik.

Még babaváróból is autót vesz a magyar

A hitelkamatok csökkenésének köszönhetően ismét egyre több lakossági ügyfél nem lízingel, hanem bankhitelből vesz autót.

Elektromos kombi felvillanyozó kalandokhoz: Volkswagen ID.7 Tourer teszt

Képzelj el egy autót, amely csendesen suhan az Alpok...

Kevés az emberek pénze, de akinek van, mégis parlagon hagyja Magyarországon

Rekordszintre, 11 200 milliárd forint fölé ugrott februárra a lakossági számlákon lévő folyószámlabetétek állománya, vagyis tovább nő a lekötés nélküli pénzek mennyisége a lakosságnál.
Hirdetés

Hírek

Újfajta visszaváltó automata jelent meg Magyarországon

Mostantól fesztiválokon és tömegrendezvényeken is könnyen visszaválthatjuk a palackokat, dobozokat, üvegeket.

Deviza – Erősödött a forint jegyzése

Erősödött a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

IMF: Világgazdasági recesszió nem lesz, de rugalmasabb világgazdaság jöhet a vámháborúk miatt

A világgazdaság továbbra is szilárd lábakon áll – legalábbis...

Kína ellen blokkot gründol az ázsiai családi egység meghírdetésével?

Miközben Donald Trump újabb kereskedelmi szövetségi nyomást helyez Ázsia...

Trump csapást jelzett és kamatot csökkentett az Európai Központi Bank

Christine Lagarde az Európai Központi Bank elnöke Fotó: europarl.europa.eu Az...

Szabadon bárhova! – Bécs új kerékpárja  mozgáskorlátozottaknak

Bécs városa továbbra is elkötelezetten dolgozik a fenntartható közlekedés fejlesztésén, ennek jegyében 2025 áprilisában bemutatták az első mozgáskorlátozottak igényeihez igazított "Grätzl-kerékpárt", amely a környezetbarát és akadálymentes közlekedést támogatja.

Oszakai Világkiállítás – megnyílt a Magyar Pavilon

Az Oszakai Világkiállítás a világ legnagyobb volumenű kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, egyúttal páratlan diplomáciai és gazdaságfejlesztési lehetőség

Itt az idő: be kell fizetni a gépjárműadót

Közeleg az április 15-i határidő, az autósok több mint fele már befizette a gépjárműadót, a 3,3 millió érintett közül 1,7 millióan
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Erősödött kissé a forint kedd reggelre

Erősödött kissé a forint a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Szokatlan mértékű túlterheléses támadás érte az OTP-t

Nemzetközi mércével mérve is szokatlan méretű túlterheléses támadás érte csütörtökön az OTP Bank digitális ügyfélkiszolgálási felületeit

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...