Az informatika és az egészségügyi beszerzések területén az egyszereplős közbeszerzések száma és aránya nagyon magas. Ezt a kormány olyan intézményi változtatásokkal igyekszik kezelni, amelyeknek már idén lehetnek eredményei – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy budapesti szakmai konferencián.
Gulyás Gergely A közbeszerzési törvény aktuális módosításai címmel tartott konferencián mintegy 500 résztvevő előtt közölte: tavaly a közbeszerzési eljárások szerződés szerinti összértéke 3430 milliárd forint volt, amely a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékának felel meg.
Elmondta, a közbeszerzési szabályozás biztosítja azt, hogy a közpénzek elköltése átlátható rendben, világos keretek között, az uniós irányelveknek is megfelelő szabályok szerint történjen.
Ha a közpénzek elköltése nem a szabályosság és ellenőrizhetőség mellett történik, akkor nem csupán vitákra ad okot, hanem torzítja a versenyt – tette hozzá.
A szabályokat úgy kell alakítani, hogy egyensúlyban legyenek az átláthatóságot szolgáló szigorú eljárási kötöttségek és a hatékonysági szempontok – mondta.
Kiemelte, hogy a jövőben az eljárások túlnyomó része nyilvános hirdetménnyel indul majd.
Magyarországot az Európai Bizottság részéről leginkább azért éri kritika, hogy a verseny szintje alacsony, sok az egyszereplős közbeszerzés. Az informatika és az egészségügyi beszerzések területén az egyszereplős közbeszerzések száma és aránya nagyon magas.
Ezen igyekeztek az informatikában intézményi változtatásokkal olyan előremutató módosulásokat elérni, amelyek már az idén eredményesek lehetnek, az egészségügyben pedig ezek a döntések most születnek meg
– jelentette be a miniszter.
Gulyás Gergely indokolt elvárásnak nevezte, ha hogy vannak olyan területek, ahol az egyszereplős közbeszerzési eljárások aránya jelentős, akkor ott a jogalkotó is járuljon hozzá számuk csökkentéséhez.
Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke elmondta, hogy tavaly az eredményes közbeszerzési eljárások száma meghaladta a 9800-at. Mintegy 2300 eredménytelen volt, amit szerinte csökkenteni kellene, így mindent meg kell tenni a közbeszerzési eljárások pontosabb előkészítéséért.
Az elnök kiemelte: Brüsszelben csupán a nagyértékű beszerzések alapján számolnak statisztikát, Magyarország esetében ez az összes eljárás mindössze 26 százalékát teszi ki.
A magyar Közbeszerzési Hatóság emellett a fennmaradó 74 százalékot is elemzi. A közbeszerzési eljárások számának közel 50 százalékát tavaly az építési beruházások jelentették, 31 százalék az árubeszerzésre, 20 százalék pedig a szolgáltatásokra irányult – tette hozzá az elnök.
