A horvát alkotmánybíróság elutasította hét horvátországi bank keresetét a svájci frank alapú jelzáloghitelek ügyében. Egyúttal helyben hagyta a legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntését, miszerint a pénzintézetek tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében megnőtt a hitelfelvevők törlesztőrészlete.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, az Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Sberbank ellen, amiért 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
Egy évvel később megszületett az első ítélet a zágrábi kereskedelmi bíróságon a svájci frank alapú jelzáloghitelt semmissé nyilvánításáról, amelyet számos per követett, több kimenetellel, a bíróságok több szintjén.
A pénzintézetek a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb kereskedelmi bíróság 2019-es ítélete ellen adtak be keresetet az alkotmánybíróságon, amelyet most elutasított a taláros testület.
A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete közleménye szerint a mostani döntéssel véget ért a tíz éve tartó jogi harc.
Minden svájci frank alapú hitelesnek megkérdőjelezhetetlen jogalapja van most ahhoz, hogy magánúton kártérítésért perelje a bankokat tisztességtelen üzleti tevékenységük miatt – írták.
Zdravko Maric pénzügyminiszter kedden sajtótájékoztatóján tájékoztatott arról, hogy megállapodásra jutottak hat bankkal a fent említett pénzintézetekből, hogy azok elállnak a horvát kereskedelmi bíróságon és a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól, utóbbit a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) indították Horvátország ellen Washingtonban. Az Addiko Bankkal és a Splitksa Banka volt tulajdonosával, a Societe Generallal pedig még folynak a tárgyalások.
A bankok azon veszteségeik miatt fordultak a bíróságokhoz, amelyeket a horvát jogi szabályozások okoztak, és amelyek 2015-ben kötelezően előírták, hogy a svájci frankban, vagy svájci frank alapon felvett lakossági hitelek adósainak kérelmére a horvát bankok kötelesek az adott lakossági hitelek devizanemét euróra vagy euró alapúra átváltani a folyósításkori árfolyamon és kamatozással.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy mit kaptak a bankok cserébe, amiért nem perelik tovább Horvátországot, a pénzügyminiszter kijelentette:
a pénzintézetek nem kapnak kártérítést az államtól, sem bármiféle kompenzációt.
Hozzátette: mindazonáltal javítanak az üzleti környezeten, és további erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a horvát jogszabályokat összhangba hozzák az európai uniós direktívákkal és standardokkal.
