Kezdőlap Pénzvilág Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen...
No menu items!

Az olasz büszkeség egy darabja is a sztrádaomlás áldozata lett. Mit tegyen az állam?

Hídkatasztrófa halottakkal: nem csak az autópályák állapotáról, a profitról és a felelősségről folyik a vita. Az olasz büszkeség egy darabját is maga alá temette a genovai átkelő törmeléke. Huszonnégy magántársaság kezében van az olasz sztrádabiznisz. Mit tegyen az állam?

A belügyminiszter hamar megtalálta a genovai katasztrófa felelősét: az EU kikényszerítette takarékossági intézkedések emberéleteket követeltek! – jelentette ki Matteo Salvini, aki egyben az euszkeptikus Északi-Liga elnöke is. Danilo Toninelli, az „5 Csillag Mozgalom“ (M5S) közlekedésért felelős minisztere az autópályákat üzemeltető „Autostrade per l’Italia“ vezetőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba. “A társaság Európa legmagasabb útdíjait szedi be, miközben alig fizet a koncesszióért. Milliárdos a nyeresége, de csak pár millió eurót adózik.

Ráadásul az utak és hidak karbantartásáról sem gondoskodik.” Konklúziója a koncessziós szerződések felmondásának és az autópályákat államosításának szükségességét vonta le. 

Végül a miniszterelnök, Giuseppe Conte bejelentette a hivatalos döntés: az állam felmondja az Autostrade per l’Italiával kötött szerződéseket. Bármilyen népszerű a kijelentés, kérdés, hogy az államosítás mennyibe kerül az adófizetőknek, és változtat-e az infrastruktúra állapotán.

Az olaszok többszörösen nemzeti katasztrófaként élik meg a Morandi-híd összeomlását. Sok a halálos áldozat és a sérült, és hidak omlottak már össze Olaszországban, például nemrég a szicíliai Agrigentoban.

A genovai átkelő azonban szimbólum. Az olaszok büszkék autópályáikra. A világ első sztrádája Itáliában épült 1924-ben Milánó és a közeli Varese között. Az ‘50-es, ’60-as évek infrastruktúra fejlesztési láza pedig a háború utáni gazdasági csoda szimbóluma volt.

A korábban Nyugat-Európa szegényházának számító ország ebben az időben lett a világ 10 legnagyobb gazdaságának egyike. Ugyanakkor a híd a ligúr tengerparton végigfutó A10-es autópálya része volt, amely megépülésekor, a ‘60-as években számos műtárgyával mérnöki csúcsteljesítménynek számított.

Az autópályák nagy része az ‘50-es és ‘70-es évek között épültek, elsősorban a mai használok nagyszüleinek adójából. Kis mértékben azonban már ekkor is, később pedig fokozottan sor került a magántőke bevonására. A legnagyobb projekt az ’56 és ’62 között épült, Milánót Nápollyal összekötő, közel 800 km-es „L’Autostrada della Sole“ volt.

Napjainkra 7000 km-es autópályahálózattal büszkélkedhet Itália. Bár az utat tulajdonló társaságot már ‘87-ben tőzsdére vitték, ‘99-ig az állam volt a többségi tulajdonos. Jelenleg csak 1000 km sztrádát üzemeltet az állam, főleg dél-itáliai területen; használatuk ingyenes. Huszonnégy magántársaság kezében pedig 6000 km van.

Bármilyen kiváló minőségben is épültek a pályák, így a Monradi-híd is 50 évvel ezelőtt, nem napi 40 ezer autóra és túlsúlyos kamionokra tervezték.

Utóbbiak elszaporodásáért nagyban felelősek a horribilis olasz autópályadíjak; a szállítmányozók a teherautók agyonrakodásával próbálnak spórolni.

Az útdíj mértéke a megtett szakasz hosszától és a jármű méretétől függ. Az említett Milánó-Nápoly egyszeri megtétele személyautóknak 50, kamionoknak pedig 140 euróba kerül! A kilométerdíjak nem egységesek. A sok műtárgyat tartalmazó sztrádák, amilyen a genovai A10-es is, még drágábbak.

Nem csoda, hogy az autópályák, amelyekre egykor oly büszkék voltak az olaszok, évek óta bosszúságot jelentenek. Használatuk egyre drágább, az üzemeltetőknek mégis egyre kevesebbet áldoznak fenntartásukra (tavaly -7%) és fejlesztésükre (tavaly -2%). A növekvő bevételből nyereségüket gyarapítják. Pedig minden szakember tudja, hogy a sztrádák, különösen a feszített vasbetonból épült hidak élettartama véges, ill. karbantartásuk idővel egyre drágább.

7000 km-es hálózatából 1000 km sztrádát üzemeltet az állam. /A képre klikkelve a honlapra jut/

Habár a problémák közismertek, az olasz kormányok mégsem gyakorolnak évtizedek óta se politikai, se jogi nyomást a pályákat üzemeltető 24 cégre. Közülük messze legnagyobb a 3500 kilométert üzemeltető „Autostrade per l’Italia“. Ennek tulajdonosa az Atlantia S.p.A., amely mögött a Benetton-csoport áll!

A laikusokat ez bizonyára meglepi, pedig a venetoi cég sok éve jóval többet keres autópálya üzemeltetéssel, mint pulóverekkel. Az Atlantia Itáliában, Brazíliában, Chilében, Lengyelországban és Indiában összesen 5000 km utat üzemeltet a 2000-es évek eleje óta.  Ezek, a szintén az Atlantia által működtetett római repülőterek, valamint a Csalagút, melyben a cég 15%-os részesedéssel rendelkezik tavaly 6 milliárd euró bevételt termelt, amelyből 1,2 milliárd nyereség képződött! A cég tőzsdei értéke 22 milliárd euró. Kérdés, hogy a katasztrófa véget vet-e az Atlantia szárnyalásának, amely a spanyol Abartis megvásárlásával az előtt állt, hogy a világ legnagyobb sztrádaüzemeltetője legyen.

Hiába fenyeget a politika a koncessziók elvételével és kártérítési perekkel, az helyzet közel sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Egyfelől a szakértők biztosra veszik, hogy a koncessziós szerződés idő előtti felmondása miatt az államnak és így az adófizetőknek 15-20 milliárd eurós kártérítést kellene fizetniük. Másfelől a kártérítéshez az üzemeltető súlyos mulasztását kellene az államnak bizonyítania. Nem lesz könnyű.

A hidat az utóbbi időben többször, részben külföldi szakértők bevonásával is ellenőrizték. Ráadásul a Benettonnál hivatkozhatnak arra is, hogy az elmúlt 5 évben összesen 1 milliárd eurót költöttek a kezelésükben lévő autópályák biztonságosabbá tételéért. A baleset az mutatja, hogy ez nem volt elég.

Egy régóta hangoztatott követelés szerint jogszabállyal kellene az üzemeltetőket kötelezni, hogy bevételük meghatározott részét karbantartásra, illetve invesztícióra fordítsák. Most a kormányzó M5S-től is e mellett van, holott a párt korábban következetesen – vezető politikusai szóhasználatával – “az adófizetők pénzének betonba öntése” ellen volt.

A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik.

A párt önkormányzati képviselői Genovában is hangosan fellépték a Monradi-híd felújítása ellen. A kellemetlen szituációból úgy próbálnak kikeveredni, hogy mindenkinél hangosabban követelik az autópálya-üzemeltetők extraprofitjának korlátozását.

A szakértők az elkapkodott reprivatizációtól nem csak a magas költségek miatt óvnak. Az állam, ha ez lehetséges, még a magántársaságoknál is hanyagabb közútfenntartó – hívják fel a figyelmet. A magánkézben lévő autópályák ellenőrzése állami szervek által történik. A köztulajdonban lévő utakat, alagutakat, hidakat viszont ugyan azok a helyi, városi, regionális hatóságok kontrollálják, amelyek a fenntartásukról is gondoskodnak. Ergo, ha feszített egy helyhatóság költségvetési helyzete, szakhatósága egyszerűen lazábban ellenőriz.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Döntött a magyar kormány a Rába Nyrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének értékesítéséről

A 4iG Csoport bekapcsolódása a Rába Csoport tulajdonosi körébe nemzetközi piaci integrációt jelent, amely stratégiai lépés megerősíti a Rába piaci stabilitását és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi piacokon való még intenzívebb jelenlétre.

Elindult az őszi hajózási szezon  a Balatonon

Szeptember 8-tól október 26-ig őszi menetrend szerint, ritkábban járnak a balatoni menetrend szerinti hajójáratok

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is.

Véget vet a visszaéléseknek a termékpiaci törvény módosítása

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.
Hirdetés

Hírek

Döntött a magyar kormány a Rába Nyrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének értékesítéséről

A 4iG Csoport bekapcsolódása a Rába Csoport tulajdonosi körébe nemzetközi piaci integrációt jelent, amely stratégiai lépés megerősíti a Rába piaci stabilitását és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi piacokon való még intenzívebb jelenlétre.

Elindult az őszi hajózási szezon  a Balatonon

Szeptember 8-tól október 26-ig őszi menetrend szerint, ritkábban járnak a balatoni menetrend szerinti hajójáratok

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is.

Véget vet a visszaéléseknek a termékpiaci törvény módosítása

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.

Lítiumos rendszerek öregedése növeli a tűzkockázatot

Az energiatárolás hazai piaca új korszakhoz érkezett: miközben a lítium-vasfoszfát akkumulátorok öregedése hosszú távon növekvő tűzkockázatot jelenthet, a fél szilárdtest-technológia ipari alkalmazása áttörést hozhat a biztonság és hatékonyság terén. A Jedlik Ányos Energia Program jelentős támogatásaival, valamint a Top NRG új generációs energiatároló megoldásaival olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek nemcsak gazdaságosabbá, hanem biztonságosabbá is teszik a vállalati és lakossági energiahasználatot.

Sztrájk lesz a Lufthansánál? A tárgyalásos megoldást részesítik előnyben

.A Lufthansa pilótáit képviselő szakszervezet sztrájkszavazást indít, miután eredménytelenül zárultak a nyugdíjrendszerről szóló egyeztetések a légitársasággal.

Egy felmérés szerint magyar kkv-k adózási és adminisztrációs könnyítéseket sürgetnek

A 600 cég részvételével készített felmérésben a leggyakoribb javaslatok közé tartozik a szociális hozzájárulási adó átmeneti kedvezménye új HR, pénzügyi vagy marketing munkakörök bevezetésekor, mentorprogram indítása a pénzügyi tudatosság, digitalizáció és külpiacra lépés támogatására és az áfafinanszírozási terhek mérséklése, például a pénzforgalmi áfalimit emelésével

Balatoni Katalin: számunkra minden magyar oktatási intézmény kincs, amelyet óvni és erősíteni kell

A miniszterelnöki biztos ünnepélyes keretek között átadta az első külhoni magyar pedagógusigazolványt Burus-Siklódi Botondnak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének.
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.