Bár az inflációs mutató a jegybank célja alatt volt tavaly decemberben, a maginfláció tartósan a célsáv felső szélén maradt, így a monetáris lazításra belátható ideig nincs esély – kommentálták elemzők a fogyasztói árakról kiadott KSH-jelentést.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál. 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak. A maginfláció a novemberi 3,9 százalékról az év végére ismét 4,0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy decemberben megállt az infláció mérséklődésének több hónapja tartó folyamata. Felfelé húzta az inflációt az üzemanyagok havi áremelkedése -, amelynél magasabb legutóbb júliusban fordult elő -, valamint a dohánytermékek áralakulása, ami pedig azt jelezheti, hogy a gyártók már decemberben elkezdtek igazodni a január 1-jén életbe lépő adóváltozásokhoz.
Ezzel szemben az infláció mérséklődésének irányába hatott az élelmiszerek árváltozása, amely 2019 januárja óta nem látott alacsony ütemet mutatott. Többségében a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése lassult, amelyeket a maginflációs mutató nem tartalmaz. Talán ennek is köszönhető, hogy némi meglepetésre a maginfláció emelkedett, veti fel az ING Bank vezető elemzője.
Mindezek fényében Virovácz Péter meglehetősen aktuálisnak találja a jegybank alelnökének legutóbbi nyilatkozatát, amelyben Virág Barnabás gyakorlatilag óvva inti a piacot attól, hogy bármilyen kamatvágásban is gondolkodjon. A cél alatti fő inflációs adat (ami a jegybank prognózisánál is alacsonyabb) ezt akár még lehetővé is tenné, de a maginfláció jól láthatóan makacsul beragadt 4 százalék körül.
A jegybank a közeljövőben nem tervezi a kamatok bármilyen irányú elmozdítását, így marad az óvatos, megfontolt, kivárásra alapozó monetáris politika – hangsúlyozta Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki a decemberi inflációs adatokat kommentálva, hogy az infláció egyedi hatások – alacsony olajár, ingyenes parkolás – miatt kismértékben a jegybanki cél alatt maradt, míg az alapfolyamatokat leíró maginfláció továbbra is erős.
Érdemi lassulás következett be az élelmiszerek áremelkedésében. Az áremelkedést felfelé hajtja a gyenge forintárfolyam, míg fékezi a bizonytalan belső kereslet és az alacsony importált infláció.
2020-ban az pénzromlás üteme összességében kismértékben a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakult. Hasonló folyamatokra számít a Századvég Gazdaságkutató szakértője idén is, amikorra – a bázishatásokat, azaz az olaj árának 2020 tavaszán tapasztalt bezuhanását is figyelembe véve – 3,5 százalékos inflációt valószínűsít.
Az infláció célsávon belül maradásához azonban szükséges a forint árfolyamának stabilitása, esetleg kismértékű erősödése – hangsúlyozta a szakértő.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a várakozásoknál alacsonyabb lett a decemberi infláció, a maginfláció azonban 3,9 százalékról 4 százalékra emelkedett, jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékra gyorsult, így a közeljövőben nem várható további kamatemelés az egyhetes betétben, ugyanakkor az infláció tavaszai hónapokban várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással.
A következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció, áprilisban azonban az üzemanyagárak egy évvel azelőtti alacsony bázisára miatt felpattanhat 5 százalékra vagy fölé is. Azt követően majd gyorsan visszaesik a tolerancia sávba, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja. Így idén 3,6-3,7 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,3 százalék után.
