Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Infláció: felesleges fizetést emelni?
No menu items!

Infláció: felesleges fizetést emelni?

Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően történelmi magasságokba repült az infláció Magyarországon, emiatt a cégeknek sorozatos béremeléseket kellett végrehajtaniuk az elmúlt szűk két évben. Mostanra viszont elérkeztünk arra a pontra, amikor önmagában a fizetések növelésével nem lehet megfelelően motiválni a munkavállalóinkat, állítja Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

Mint fogalmazott, a dolgozók ”nem fogják tűzbe tenni a kezüket” a cégért havi plusz 10 ezer forintért, inkább csoportos vagy egyéni juttatásokban kell gondolkodni, azzal lehet nagyobb hatást gyakorolni a munkatársak teljesítményére.

Lassan két éve fennálló probléma Magyarországon a történelmien magas infláció, és bár szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, a nagyvállalatok szinte egymásra licitálva jelentik be még mindig a fizetésemeléseket a munkavállalók megtartása vagy motivációja érdekében.

Dienes Martin, a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora szerint ugyanakkor a béremelés az inflációs környezettől függetlenül már lejárt lemez. Mint mondta, az elmúlt időszakban valóban többször kellett bért emelnie a cégeknek, viszont ez ma már sokkal inkább a normalitás része kellene, hogy legyen, mintsem egy plusz követelés a dolgozók részéről.

„Sok vezető úgy próbálja kezelni az infláció okozta helyzetet, hogy azt teszi, ami éppen az eszébe jut. Ilyen a béremelés is: ha azt hallják az elemzőktől a hírekben a cégvezetők, hogy ezt meg kell lépni, akkor meglépik, aztán vagy működik, vagy nem. Eddig talán működött is néhány esetben, de a kívánt eredmény – hogy megtartsuk az embereinket – most már nem érhető el csak ezzel, tulajdonképpen felesleges fizetést emelni, ha az előbb említett tényező a cég célja.” – magyarázta.

A szakember úgy látja, a munkáltató maximum kettő napig tudja motiválni jelenleg a béremeléssel az alkalmazottakat, akiknek havi szinten 10-20 ezer forint plusz jövedelem nem segít jelentősen az anyagi helyzetén. A béremelés tehát inkább egyfajta alappá vált – vagy kellene válnia – 2023 végére, és már nem egy hatékony motivációs vagy munkaerő megtartó eszköz.

Az emberi tényező fontosabb, mint a pénz

Arra a kérdésre, hogy mégis mivel tudnák akkor motiválni a dolgozókat a cégek, Dienes Martin úgy felelt, többet kell invesztálni a munkatársakba, akár képzésekkel, jutalmi rendszerekkel, és fel kell ismernie a vezetőknek, hogy a munkatársak a legnagyobb értéket képviselik a cégen belül. Szerinte fontos a támogató légkör, hogy ne stresszeljen mindenki egész nap az irodában, vagy kint a terepen.

„Az emberi tényező jóval többet nyom a latba, mint egy 10 százalékos fizetésemelés. Ha szeretnénk megtartani munkatársainkat, akkor a vállalati kultúra számít, és egy olyan belső közösség felépítése, ahová mindenki örömmel megy be dolgozni, ahol az emberek akár még meg is tudják egymással beszélni a problémáikat” – mutatott rá a DMA ponthu Kft. cégfejlesztési mentora.

A munkavállalókat a jelenlegi helyzetben egyénileg és csoportosan is lehet motiválni. A cégfejlesztési mentor szerint viszont most hatékonyabbak a csoportos motivációs eszközök. Érdemes céges szinten gondolkodni, például lehet akár meleg ebédet, bejárási vagy fűtési szezonban támogatást adni. Kreativitástól függően a lehetőségek száma határtalan.

A szakember szerint a lényeg az, hogy most ne kivételezzünk senkivel, de ne is komplikáljuk túl a motivációt. Kiemelte, hogy nincs csoda módszer, ami minden cégben működik, meg kell kérdezni a munkavállalókat arról, hogy mi lenne az a plusz, aminek köszönhetően motiváltabban mennének be dolgozni. Van olyan cég, ahol egy péntek délutáni közös kirándulás, de lesz olyan cég, ahol egy munkaterületre megvásárolt jéghideg hűtő lesz motivációs tényező a munkatársak számára.

„Ami biztos, hogy a kommunikáció elengedhetetlen része a fejlődésnek, és ez most is többet ér, mintha csak pénzt dobálnánk a kollégákhoz. Azok a cégek fognak jól kijönni a válságból, inflációból, ahol a vezetők okosan és előre gondolkodva tudnak együttműködni munkatársaikkal” – zárta gondolatait Dienes Martin.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol tovább bővítette oktatási és tehetséggondozási programjait 2025-ben

A vállalat 2025-ben 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Nagyvállalati Fókuszterületi Innovációs Program keretében Megújuló és hulladék-alapú energetikai és vegyipari termékek kutatása és fejlesztése című projektjére.

Mennyit kerestünk? – novemberben a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: decemberben 4 millió 624 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék

A 2025. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.

Adventi ellenőrzések: tízből egy vállalkozás hibázott – több mint 40 millió forint mulasztási bírság

A szabálytalanságok alapján több mint 40 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a hivatal. A súlyosan mulasztók - a bírság megfizetésén túl - utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak.
Hirdetés

Hírek

Mennyit kerestünk? – novemberben a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: decemberben 4 millió 624 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék

A 2025. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.

Adventi ellenőrzések: tízből egy vállalkozás hibázott – több mint 40 millió forint mulasztási bírság

A szabálytalanságok alapján több mint 40 millió forint mulasztási bírságot szabott ki a hivatal. A súlyosan mulasztók - a bírság megfizetésén túl - utólagos adóellenőrzésre is számíthatnak.

Turizmus: fenntarthatóság és diplomáciai tőke – a turisztikai vezetők davosi panelbeszélgetésének tanulságai

Fotó:Linkedin/WEF A turizmus került a középpontba ezen a héten Davosban,...

Mintegy 200 millió forintos fejlesztéssel javul a Natura 2000 területek állapota az Őrségben

A fejlesztések révén visszaterelődik a legérzékenyebb területeken a gépjárműforgalom az azt szolgáló úthálózatra, valamint helyreáll a Pannon gyertyános-tölgyesek, a puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, kékperjés láprétek, valamint a sík- és dombvidéki kaszálórétek minősége is.

Terv nélkül milliókat bukhat az építtető a szakértő szerint

A komplex mérnöki mentorálás jelenti a kiutat az építőipari káoszból Hogyan spóroljuk meg a több milliós tanulópénzt?

Megmentettük és újra látogatható a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

Nyolc hónapnyi megfeszített munkával sikerült megmenteni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat, amelyet kenyérbogár-fertőzés sújtott.

Jön a 100 milliárd forintos akcióterv az éttermek számára

Kedvezményes hitelt kapnak az ágazati szereplők a Kisfaludy Turisztikai Hitelközponton keresztül, Vendéglátó Kisokos készül, illetve csökkennek az adminisztratív terhek, "2027-től papírmentessé tesszük a szektort" -.
Hirdetés

Gazdaság

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...

EBRD: a részvényesek csaknem teljesen lejegyezték a tőkeemelést

Ez az EBRD harmadik részvényesi tőkeemelése a pénzintézet három és fél évtizedes történetében. Az EBRD 77 ország, valamint az Európai Unió és a EIB tulajdona.

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.