Magyarország alárendelt szerepe helyett minden területen mellérendelt partner kíván lenni Európában, ezért azt javasolja, hogy partneri alapon emeljék tízszeresére a Magyarországnak, valamint a régió valamennyi, az Európai Unióhoz később csatlakozott országának szánt innovációs forrásokat – jelentette ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár (ITM) Brüsszelben.
Az államtitkár az uniós Versenyképességi Tanács kétnapos ülését követően aláhúzta, a kohéziós politika az uniót alapító és korábban csatokozott 15 ország, valamint a később csatlakozott tagállamok összefüggésében vertikálisan és nem horizontálisan összekapcsolt viszonyt finanszíroz. A kohéziós politika lényege az lenne, hogy mellérendelt, egyaránt fejlett országok jöjjenek létre Európában, ezzel szemben a jelenlegi gazdasági rendszerben fölé és alárendelt országok szerepelnek.
“Ez a struktúra csak addig versenyképes, amíg az unió egyes országaiban alacsonyabbak a bérek, ami viszont ellentétes az uniós kohéziós politika és a magyar kormány céljaival” – fogalmazott a politikus.
Magyarország azt szeretné, ha valós felzárkózás valósulna meg, miközben Európa fejlett országai ki szeretnék sajátítani az innovációs pénzeket, és csökkenteni a felzárkózásra szánt forrásokat. Európa versenyképességének záloga ugyanakkor a kohéziós források szintjének fenntartása és a közös erőforrások arányos elosztásában van – húzta alá.
Mint közölte, az uniós bizottság azt szeretné, hogy a tagországok működjenek együtt az innovációs és kutatásfejlesztési kérdésekben, amelynek költségvetését 1 százalékról 2 százalékra emelné. Magyarország a fejlett nyugati és a fejlődő keleti tagállamok kutatóintézetei által együttműködésben felhasználható keretet 20 százalékra növelné.
György László elmondta, Magyarország egyetért azzal, hogy a versenyképességet javítani kell, ugyanis Európa csak így tud versenyezni a világ más régióival. Ehhez véleménye szerint a 2020 utáni, felzárkózásra szánt uniós költségvetést (MFF) legalább jelenlegi szintjén kell tartani.
“A következő hét éves periódusra szóló uniós költségvetés innovációra szánt forrásainak bővítésével Magyarország egyetért, ugyanakkor az erre szánt pénzeket együtt kellene felhasználnia Európa nyugati es keleti felének, mert csak az fogja igazán növelni innovációs és kutatási kapacitásait és ezen keresztül versenyképességét” – fogalmazott.
Magyarország továbbá azért küzd, hogy a magyar kutatók igazságos és tisztességes fizetést kapjanak a közös európai kutatási projektek során, ugyanis nem megengedhető az, hogy ugyanazért a munkáért jelentősen kevesebbet kapjanak – húzta alá az államtitkár. /MTI/
