Miközben mindenki azon fanyalgott, hogy az oroszországi labdarúgó-világbajnokság csak veszteséges lehet, a realisták tudták, az országimázs-építés sem mellékes. Erre pedig nem sajnálta a pénzt Putyin elnök és csapata. Ne legyünk ünneprontók, ne foglalkozzunk az esetleges túlárazással, inkább nézzük meg, mire ment a legtöbb pénz.
A labdarúgás vitathatatlanul a legnépszerűbb sport a világon, hiszen 250 millióan futballoznak szerte a bolygón és közel másfél milliárdan szurkolnak aktívan valamelyik klubcsapatnak vagy válogatottnak. Ennek megfelelően óriási pénz van a sportágban, ám aki FIFA-világbajnokságot kíván rendezni, annak először mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Így tettek az oroszok is, akik Vlagyimir Putyin elnök vezérletével elhatározták, leveszik lábukról a foci szerelmeseit – kerül, amibe kerül.
Az orosz kormány becslései szerint az idei vébé 11 milliárd dollárba, azaz több mint 3000 milliárd forintba került Oroszországnak. De vegyük is sorra, hogy mire mennyit adtak ki a kasszából.
Stadionok
A tizenkét stadion többségét újonnan húzták fel a mérkőzéseknek otthont adó tizenegy városban. A legkisebb létesítmény 35 ezer szurkolót, míg a legnagyobb – az alapos ráncfelvarráson átesett moszkvai Luzsnyiki – 80 ezer szurkolót képes befogadni. A stadionépítések megközelítőleg 4,2 milliárd dollárba kerültek, ami az összköltség 38 százalékát teszi ki.
Közlekedés
Valamennyi labdarúgó-világbajnokságra szurkolók milliói érkeznek a világ minden szegletéből, ezért a rendezői feladatokat ellátó városok repülőtereinek kapacitását jócskán meg kellett növelni. Emellett összesen 178 kilométernyi új útra és három új metrómegállóra is szükség volt, a meglévőket pedig fel kellett újítani, ki kellett bővíteni. E munkálatok 1,9 milliárd dollárt emésztettek fel, további 2 milliárd dollár pedig a már 2016-ban átadott, Moszkva körüli vasútvonal kiépítésére ment el.
Kiszolgáló infrastruktúra
A vébé megfelelő lebonyolításához nemcsak kiváló minősítésű stadionok kellenek, hanem megemelt befogadóképességgel és korszerű eszközökkel felszerelt egyéb létesítmények is, amelyek képesek kiszolgálni a hatalmas tömegeket. Ezt szem előtt tartva tizenhárom kórházat újítottak fel, valamint huszonhét szálloda, tizenkét erőmű és négy szennyvíztelep épült. Mindebbe 1,2 milliárd dollárt fektetett az orosz kormány, ám ezek azok a fejlesztések, amelyek a lakosság számára leginkább hasznosak lesznek a torna végeztével, így hosszú távon akár meg is térülhetnek.
Egyéb költségek
Az ebbe a kategóriába tartozó kisebb kiadások összesen 1,8 milliárd dollárra rúgnak. Ide tartoznak például a személyi és a működési költségek is.
Ám a tetemes kiadások mellett bevételei is származnak Oroszországnak a világbajnokságból: a rendezési jog elnyerése óta 220 ezer új munkahely teremtődött, továbbá rengeteg pénz áramlott az építőiparba és a vendéglátóiparba. Az orosz kormány úgy becsüli, hogy a 2018-as focivébé orosz GDP-re gyakorolt hatása 13,8 milliárd dollár, ami körülbelül 1 százaléknak felel meg. Ezzel egybecseng az is, hogy a 2013-2023 közötti tízéves időszakra 26-30 milliárd dolláros GDP-növekedést remélnek az oroszok.
Ugyanakkor a labdarúgó-világbajnokság tényleges hozzájárulása az orosz gazdaság növekedéséhez sokkal jelentősebb is lehet, mint az jelenleg látható. Ahogyan az orosz kormány jelentése kiemeli, a vébé hatalmas kézzelfogható és szellemi örökséget hagy maga után, amellyel az oroszok következő generációi is gazdagodnak majd.
