A Parlament elfogadta a KATA új szabályait, így a több mint 400 ezer KATA-s vállalkozó többségének – akik nem kizárólag magánszemélyeknek szolgáltatnak – magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint eddig. Az alábbi alternatívákat vázolta fel dr. Marsa Norbert, a PwC menedzsere.
Az alternatívaként rendelkezésre álló fő lehetőség az egyéni vállalkozók átalányadózása, amely ugyan a KATA-nál valamivel kevésbé kedvező adózási formaként szolgálhat, de hasonlóan minimális adminisztrációval jár, amit a kisadózók akkor választhatnak október 31-ig, ha az új törvény értelmében kikerülnek a KATA körből – fejtette ki Marsa Norbert. A törvénytervezet elfogadásával a 12-ről 18 millió forintra emelt értékhatár melletti KATA alkalmazására olyan főfoglalkozású egyéni vállalkozók váltak jogosulttá, akik – a taxisok kivételével – kizárólag a lakosság, tehát közvetlenül magánszemélyek számára szolgáltatnak.
Az egyéni vállalkozók átalányadója kapcsán a főszabály szerint felső korlátként egy 24 millió forintos bevételi értékhatár van meghatározva. Az adózási forma azért „átalány”, mert egy 40 százalékos átalányköltség elszámolására ad lehetőséget a személyi jövedelemadó törvény (de kiskereskedelmi tevékenység esetén ez az érték 90 százalék, illetve egyes további tevékenységek esetén akár 80 százalék is lehet). Ez egy relatíve kevés adminisztrációval járó, egyszerű formája az adózásnak, ahol a költségek levonása után megmaradt jövedelemből további 1,2 millió forint adómentesnek számít az egyéni vállalkozó számára (vagyis ezzel az összeggel még tovább csökken az adóalap). Ebben az adózási konstrukcióban – ellenben a KATA-val – a személyi jövedelemadót (15%), a társadalombiztosítási járulékot (18,5%) és a szociális hozzájárulási adót (13%), a SZOCHO-ot is meg kell fizetni, amely együtt egy 46,5 százalékos adóterhelést jelent.
A rendelkezésre álló, a KATA körből kieső vállalkozások számára a vállalkozói személyi jövedelemadó a másik, későbbiekben esetleg igénybe vehető opció, ahol a költségek tételesen elszámolhatók, vagyis gyakorlatilag gyűjteni kell a költségszámlákat, megfelelően nyilvántartani, majd azok levonhatók a bevételből (ezt tehát a nagy költségintenzitású, az átalányadózás esetében 40 százalékos szabály alá eső tevékenységek esetében érdemes fontolóra venni). Ez az opció ugyanakkor egy sokkal komolyabb adminisztrációhoz kötött adózási mód (pl.: komolyabb nyilvántartási kötelezettség terheli), amely kötelezettségek teljesítése könyvelő nélkül nehezen elképzelhető. Emellett – hasonlóan az átalányadózáshoz – az SZJA, a társadalombiztosítási járulék és a SZOCHO megfizetése ugyanúgy szükséges (értelemszerűen eltérő adóalap után).
A szakember szerint annak, aki kiesik a KATA-ból, vállalkozóként az egyéni vállalkozók átalányadója tűnik a leginkább optimális adminisztrációval és adóteherrel járó lehetőségnek. Ugyanakkor azzal kell számolni, hogy míg a KATA esetében 12 milliós bevétel mellett az éves adóterhelés 600.000 forint volt, ez az egyéni vállalkozók átalányadója esetén – a 40 százalékos költséglevonás és az 1,2 millió forintos adómentes bevételi érték figyelembevétele mellett – magasabb, kb. négyszeres adóteher-növekedést eredményezhet.
Érsek M. Zoltán
