A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indította el a kamatemelési ciklust – írták a kamatemelést indokló közleményben.
A tanács a jegybanki alapkamat mértékét 30 bázisponttal, 0,9 százalékra emelte. A monetáris tanács legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
Az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta a testület. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, megítélésük szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamat 0,9 százalékos szintjére történő emelése indokolt.
Az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban a tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A közlemény kiemeli: az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idén a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.
2021 májusában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció 3,4 százalékon alakult. Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index nem változott, míg a maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt.
Az infláció az MNB várakozásainak megfelelően alakult, azonban annak szerkezete megerősíti az újranyitáshoz kapcsolódó felfelé mutató inflációs kockázatok megjelenését. A kereslet gyors helyreállása lehetőséget ad az év eleje óta megemelkedett alapanyag-költségek fogyasztói árakban történő érvényesítésére. Április óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése gyorsult, miközben az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek.
Az infláció az év végéig jellemzően a jegybanki toleranciasáv fölött alakul. A második negyedévi kiugrását követően a nyári hónapokban a fogyasztóiár-index csak a korábban vártnál lassabb ütemben csökken 4 százalék közelébe, majd az év végén ismét enyhén emelkedik. Az éves átlagos infláció 2021-ben a márciusi előrejelzéshez képest magasabb, 4,1 százalék lehet. A bázishatások következtében az infláció 2022 elején várhatóan újból a jegybanki toleraciasávba süllyed és a monetáris politikai lépések következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.
2021 első negyedévében a hazai GDP 2,0 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, míg 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A beérkezett adat érdemben meghaladta az előzetes várakozásokat. A bérdinamika a járvány ellenére élénk maradt, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, ami megfelelő alapot adott a gazdasági élet újraindításához. Az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a gazdaság helyreállása a második negyedévben jelentősen felgyorsul. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az ipar gyors kilábalását a kiskereskedelem követi, míg a járványnak leginkább kitett szolgáltatószektor kilábalása jobban elhúzódik.
Az előrejelzési horizonton a historikusan magas beruházási ráta tovább emelkedik. A hazai export teljesítménye a külpiacok helyreállásával 2021-ben már érdemi javulást mutat. A korábbi években kiépült új exportkapacitások termelése beindul, amivel az export bővülése a teljes előrejelzési horizonton a GDP-növekedés fontos forrása marad. A lakossági kereslet a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan élénkül.
Az MNB felfelé módosított növekedési előrejelzése szerint az idei évben a magyar gazdaság 6,2, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaságpolitikáját, illetve a 2021. augusztus 2-ától kibővülő mandátuma alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját is – erősítették meg.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2021. július 7-én 14 órakor jelenik meg
