A Covid-járvány idején az Európai Unió vállalatai a legtöbb tagállamban védve voltak a csődtől. Most azonban egyre több a fizetésképtelenség: Nyugat-Európában különösen Ausztriában, Nagy-Britanniában és Franciaországban, Kelet-Európában pedig Magyarországon, Bulgáriában és Litvániában nőtt jelentősen a csődök száma.
Tavaly sok vállalatnak gondot okozott az energia- és nyersanyagköltségek emelkedése, ráadásul a kamatok is emelkedtek, és az infláció miatt sokan visszafogták a fogyasztást. Ezért több vállalatnak kellett fizetésképtelenséget jelentenie – derül ki a Creditreform hitelügynökség tanulmányából.
A Spiegel által ismertetett tanulmány szerint 2022-ben 139 973 cégcsőd volt a 14 nyugat-európai uniós országban, valamint Norvégiában, Svájcban és Nagy-Britanniában. Ez 24,2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kelet-európai uniós országokban pedig 53,5 százalékkal, több mint 60 ezerre nőtt a vállalati csődök száma.
“A Covid-járvány vége egy rövid gazdasági fellendülés kezdetét jelentette Európában, amit az ukrajnai háború tört meg” – mondta Patrik-Ludwig Hantzsch, a Creditreform gazdaságkutatási vezetője. Az ezt követő energiaválság felkészületlenül és erősen sújtotta a gazdaságot. Sok gyengélkedő vállalat nem tudta elviselni a többszörös terheket.
Számos csőd Ausztriában, Nagy-Britanniában és Magyarországon
Ugyanakkor nagy szerepet játszott az is, hogy a Covid-időszakban számos uniós ország támogatásokkal védte meg a cégeit a fizetésképtelenségtől. A két járványos évben ennek megfelelően alacsonyak voltak a fizetésképtelenségi számok. Ez a szakasz mostanra lezárult. Mindazonáltal a tanulmány szerint 2022-ben még mindig kevesebb vállalat ment csődbe Nyugat-Európában, mint a járvány előtt.
A fizetésképtelenségi számok Nyugat-Európában is emelkedtek. Ausztriában (plusz 59,7 százalék) jelentős növekedést regisztráltak, ezt követi Nagy-Britannia (plusz 55,9 százalék), Franciaország (plusz 50,0 százalék) és Belgium (plusz 41,7 százalék). A vállalati fizetésképtelenségek száma Svájcban, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban, Norvégiában, Finnországban, Svédországban és Németországban is nőtt.
Ezzel szemben Dániában, Luxemburgban, Portugáliában, Olaszországban, Görögországban és Dániában a korábbinál kevesebb vállalati fizetésképtelenség történt.
Kelet-Európában a vizsgált tizenkét országból hétben nőtt a fizetésképtelenségek száma. A fizetésképtelenségek számának növekedése különösen Magyarországon, Bulgáriában és Litvániában volt jelentős.
Különösen magas volt a fizetésképtelenségek száma a kereskedelmi szektorban, beleértve a szállodákat és éttermeket is (plusz 34,5 százalék), amelyet az építőipar követett plusz 24,7 százalékkal. A szolgáltatási ágazat és a feldolgozóipar is különösen érintett volt. A Creditreform szerint a következő hónapokban is emelkedő számok várhatók.
