Kína hivatalosan legyőzte a vírust. Már oltanak – millió szám. A gazdaság növekszik, a mindennapok visszatértek a hatalmas országba. De ennek ára van. A Süddeutsche Zeitung újságírója meglátogatta a vakcinát gyártó üzemet és Vuhanban is járt.
Csendes áttörés egy kínai kistelepülésen
Kínában a jövő ugyan olyan jól ellenőrzött lesz, mint Peking egyik elővárosában, Daxingban a Sinopharm üzeme. A kistelepülést mezőgazdasági termőterületek szegélyezik, a kordéjaikat toló parasztok hozzátartoznak az utcaképhez. Mégis minden kínai ismeri Daxingot.
Itt van a legnagyobb kínai állami gyógyszergyár központja. Magas, szögesdróttal megerősített falak veszik körül. A kapu masszív acélkonstrukció.
Látogatók csak engedéllyel léphetnek be. Ennek meglétét biztonsági őr ellenőrzi a kapuba, aki az érkező igazolványát és korona-appjét is megnézi. Miután meggyőződött róla, hogy mindenkin szabályosan áll a maszk, bebocsátja az 50-60 látogatót, közöttük a Süddeutsche Zeitung újságíróját. A riportból nem derül ki semmi a gyárkomplexum kinézetéről. Ugyanis minden látogatónak szigorú titoktartásai nyilatkozatot kell aláírnia. A kínai viszonyok között is különösen nagy szigor oka: Daxingban, a Sinopharmnál gyártják a COVID védőoltást.
Kína észrevétlenül megelőzte a világot
Európában és az USA-ban a BioNTech és a Pfizer áttörése a vezető hír. A német és az amerikai konszern bejelentette, hogy befejeződött a vakcina fejlesztése. Folyik az engedélyezés. Hamarosan a Brit-szigeteken is oltanak, az év végén, a jövő év elején elérhető lesz az oltás Amerika-szerte.
Mialatt a nyugat várakozik, Kínában már több millió embert beoltottak. Ahogy a kommunista ország eleinte titkolta a járványt, most hallgatásba burkolódzik a védőoltásról.
Eddig magas rangú funkcionáriusok, halaszthatatlan üzleti ügyben külföldre utazók, a külföldi képviseletek védelmét biztosító rendőrök és külföldön tanuló kínai diákok kaptak belőle. Őket néhány hete repülőkkel és buszokkal viszik Daxingban. Az első oltást egy második követ legalább 7, legfeljebb 21 nap elteltével. Az oltás számukra kötelező. Viszont a vakcina hatékonyságáról és az esetleges mellékhatásairól semmit sem tudni.
A nyugatot a vírus, Kína a vírust gyűri le
2019 végén Kína volt az első ország, ahol a korona elkezdett pusztított. 2021 elején az első hely lehet, ahol sikerült legyőzni a vírust. Hivatalosan hónapok óta elenyésző az új megbetegedések száma. Európától eltérően a második hullám elmaradt. A gazdaság nő, az élet visszatért a régi kerékvágásba. A vezetés a kemény kezű politikája miatt ünnepelteti magát: az európaiaknál jóval szigorúbb korlátozásokkal, milliós városok áthatolhatatlan karanténba vételével sikerült megfékezni a pandémiát.
A járvány nem maradt gazdasági következmény nélkül. Miután a kormány januárban és februárban gyakorlatilag leállította az országot az első negyedéves GDP 6,8 százalékkal zsugorodott és független elemzők becslése szerint 70 millióan vesztették el a munkájukat. A ’80-as évek elején kezdett gazdasági liberalizáció óta az első alkalom, hogy egy negyedévben recesszió volt. A vezetés eleinte azt sem zárta ki, hogy 1976 óta először az egész évet GDP csökkenéssel zárják. Ez a sokk elmaradni látszik. A várakozások szerint, ha minimálisan is, de éves átlagban növekedés lesz. Ez nem csak hivatalos optimizmus. A kínai gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IWF) friss elemzése szerint is gyorsabban lábal ki a válságból a vártnál. 2020-ra 1,9 százalékos, 2021-re 8,2 százalékos bővülést várnak a washingtoni szervezetnél.
A siker árnyoldalai
A növekedés motorja az ipari termelés. Ezt azonban parancsszóra pörgették fel a vállalatok. A gazdaság szinte teljes leállításának 8 hete után a pekingi vezetés elrendelte, hogy az üzemeket azonnal, teljes kapacitással kell újraindítani. Ez még a korona-epicentrumára, Vuhan városára és Hupej tartományra is vonatkozott. Az ipari vállalatok egyelőre maguk sem tudják mikor és mennyiért tudják eladni a most gyártott árukat, amelyek nagy rész a raktárakba kerül.
A Honda vuhani gyárában március 16-án indultak újra a gyártószalagok. A legnagyobb példányszámú német napilap riportere ide is ellátogatott. Az újraindulás óta teljes kapacitással folyik a termelés. A járványügyi intézkedések szigorúak. A bejáratnál hőmérés, bent maszkot és biztonsági ruhát kell hordani, folyamatosan alkohollal fertőtlenítenek. A konferenciatermek, közösségi terek, dohányzók és a menza le vannak zárva. Enni csak a saját íróasztalnál, illetve munkapadnál szabad az otthonról hozottakat. Az étkészletet, a tányért és a poharat a gyár biztosítja és minden étkezés után a szemétbe kerülnek.
Se ki, se be
Az üzemek újranyitásával és az élet újraindításával egyidőben Kína lezárta a határait. Azóta kevesebb, alig heti tíz külföldi repülő szál le. Az érkezőknek két hetet szállodai, illetve otthoni karanténban kell tölteniük. Kivételek nincsenek, a betartását a rendőrség szigorúan ellenőrzi.
Mióta a járvány második hulláma söpör végig a világon, tovább szigorodtak a szabályok. A Kínába tartó repülőkre csak negatív COVID- és antitest-teszttel szabad felszállni, amit a repülő kiindulási helyén kell elvégezni. Annak tehát, aki Budapestről a Finn Air, korábban olcsóságuk miatt nagyon népszerű járataival utazna Sanghajba, Finnországba kell elvégeztetni a két tesztet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak közvetlen járatokkal érhető el Kína. A hatóságok meg akarják akadályozni a nagy átszállási csomópontokban megfertőződött személyek beutazását. Tekintettel a közvetlen járatok alacsony számára, a legtöbb helyről gyakorlatilag lehetetlenné vált az üzleti célú utazás is a világ második legnagyobb gazdaságú országába. A szigorítások irritálják az üzleti élet szereplőit.
Felrúgott egyezség
Az 1989-ben levert felkelés után hallgatólagos megállapodást kötöttek a kínaiak. A politikai jogok korlátozásáért cserébe a jólét növekedését és a mindennapok relatív szabadságát kapják. A jólét növekedését a termelés mesterséges felpörgetésével igyekszik továbbra is biztosítani Peking. Abból azonban nem csinál titkot, hogy a privátszféra szabadságának változatlan fenntartásáról szó sem lehet. A vírus eredményes leküzdésének ára az új, szigorú biztonsági intézkedések bevezetése – szól tavasz óta a propaganda.
Pekinget nem hatják meg az elégedetlenkedők érvei. Ha a COVID-ról van szó, nem köt kompromisszumot. Kevés számú új megbetegedés esetén máig egész metropoliszokat vonnak átjárhatatlan karantén alá és rendelnek el szigorú kijárási tilalmat, a távolsági tömegközlekedési eszközök használata előtt továbbra is kötelező a gyorsteszt. Ezt közvetlenül a felszállás előtt kell elvégezni. Az eredményére és így az indulásra sokszor órákat kell várni.
Kérdés, hogy meddig és mennyit viselnek el a kínaiak a korlátozásokból. Ahogy az is nyitott, fenntartható-e a növekedés. Ami viszont biztosnak látszik: Kína legyőzte a koronát!
Petrus Szabolcs
