Az Alibaba gyökeresen átalakítaná a kínai pénzügyi szektort. Jack Ma konszernje a Kínai nagy falon túl is példátlan terjeszkedésbe fogna. A megakonszernnel ugyan együttműködik a kommunista vezetés, de Pekingnek nem tetszik, hogy az Alibaba a hagyományos bankrendszer temetésére készül. Fékezni próbálja a magakonszern eddig megállíthatatlan növekedését.
Túllőtt a célon
„A hagyományos bankrendszer napjai meg vannak számlálva” – mondta Jack Ma, az Alibaba alapítója és vezetője a kínai pénzügyi szektor éves konferenciáján tavaly októberben Sanhajban. Az idegenvezetőből lett self made milliárdos az Alibaba pénzügyi szolgáltatásait tartja a jövőnek: fizetés okostelefonnal, digitális pénz, valamint kölcsön magánszemélyeknek és vállalkozóknak fedezet és kezes nélkül.
Jack Ma magabiztosságával túllőtt a célon. Az utolsó pillanatban visszavonták az engedélyt, amelynek birtokában decemberben elindult volna az Alibaba papírjainak jegyzése a kínai tőzsdén. Ezzel egyidejűleg a máskor hiperaktív Jack Ma három hónapra eltűnt a nyilvánosság elől. Pletykák szerint őrizetben volt.
Az Alibaba a válságból is profitál
Amilyen rosszul végződött 2020 Jack Ma számára, olyan sikeres volt a cégének. A COVID jegyében telő évben 11 százalékos növekedéssel az online-kereskedelem meghaladta a teljes kínai kiskereskedelmi forgalom 25 százalékát. A messze legnagyobb forgalmat lebonyolító áruház az Alibaba leányvállalata, a hosszú évek óta piacvezető Taobao volt. 2020-ban 80 százalékra növelte a piaci részesedését. A rekordnapon, 2020.11.11-én átlagosan 583.000 vásárlást bonyolítottak le másodpercenként Taobaon! A 2003-ban alapított közvetítőplatformon a világcégek mellett kisvállalkozók és magánszemélyek is kínálhatják áruikat és szolgáltatásaikat.
Az oldal sikerében döntő szerepe van az Alibaba által a Taobao számára kifejlesztett fizetési módszernek, az Alipaynek, valamint a saját csomagküldő szolgálatnak, a Cainiaonak.
Mindenhol jelen van
Jack Ma egy évtized leforgása alatt Kína egyik legnagyobb konszernjét építette fel a semmiből. Az Alibaba cégbirodalomhoz immár élelmiszeráruház- és étteremlánc, szoftvercég, videómegosztó is tartozik. A szoftvercég kínálja a Kínában legelterjedtebb navigációs rendszert. A videó megosztó, a Youku szintén piacvezető. Az Ailbaba birodalmának része a South China Morning Post, Ázsia legolvasottabb angol nyelvű napilapja is.
Az Alipay, a koronagyémánt
Az Alibaba-konszern legértékesebb tagja az Alipay. A 2004-ben létrehozott digitális fizetési rendszerrel nem csak a Taobaon lebonyolított vásárlások számláit lehet kiegyenlíteni. 2008 óta létező okostelefon alkalmazás a legelterjedtebb fizetési módszerré vált a kínai kiskereskedelemben.
Kínában ma már a legkisebb üzletekben is lehet okostelefonnal fizetni. Sőt, egyre több helyen el sem fogadják a kézpénzt. Tavaly az üzletekben a digitális fizetések 56 százalékát az Alipay-jel bonyolították le a kínaiak.
A fizetési alkalmazásként indult Alipay 2015 óta a Huabei névre hallgató leányvállalatán keresztül hiteleket is kínál.
Az Alipay adósságcsapdába csal
Az Alibaba-birodalom tagjai olajozott gépezetet alkotnak: aki a Taobao árukínálatában keresgél, rögtön részletfizetési, illetve hitelajánlatot kap a Huabeitől. A kölcsön közvetlenül az eladóhoz folyik. Ha a vevő a következő hónap 10. napjáig visszafizetni, akár kamatmentes is lehet a hitel. Az Alibaba tehát nem a kölcsönügyleten akar keresni. Célja a potenciális vevőket vásárlásra ösztönözni már a következő havi fizetésük terhére is.
Felmérések szerint közel 500 millió kínai adósodott el észrevétlenül a Huabei fogyasztási hitelei miatt. Fizetésük nagy része az előző havi vásárlásaik törlesztésére megy el. A Taobao és a Huabei újabb és újabb ajánlatokkal bombázza őket, amelyeknek nem tudnak ellenállni és jóval többet fogyasztanak, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Ezért nem tudnak megtakarítani.
A kölcsönkondíciók a felhasználok fizetési és vásárlási szokásaihoz igazodnak. Az Alibaba adatok milliárdjait gyűjti össze naponta az ügyfeleiről, amelyek felhasználásával algoritmusok osztályozzák őket. Minél jobb egy felhasználó osztályzata, annál kedvezőbbek a hitelfeltételek, így a kölcsön lehetséges összege, futamideje és kamata.
Akinek jó a besorolása egyéb előnyökben is részesül: ha szállást foglal az Alibaba utazási portálján, nem kell előleget fizetnie, ha betér a konszern egyik éttermében, ingyen töltheti a telefonját, és ha nincs nála a sajátja, töltőkábelt is kap, hosszabb időre kölcsönözhet e-bookot – és ez csak néhány példa.
Alibaba a Párt szolgálatában
Kínában az állam is osztályozza a polgárokat: 37 kormányzati szerv adatai alapján ellenőrizhető, kinek milyen dolga volt eddig az állammal, például van-e adótartozása vagy született-e ellene elmarasztaló bírósági ítélet, kapott-e már közlekedési bírságok, milyen gyakran végez társadalmi munkát. Nyugati civil szervezetek vádja szerint az Alibaba adatokat szolgáltat az állami rendszer számára is. Például, ki, milyen híreket olvas, vagy miket kommentál a közösségi oldalakon.
Nem csak vád, hanem a kormány és az Alibaba oldaláról is megerősített tény, hogy a konszern együttműködik a hatóságokkal a pandémia leküzdésében. Adatokat szolgáltat a fertőzési láncok felderítéséhez. Ennek keretében például közli a hatóságokkal, hogy az Alipay fizetési tranzakciók alapján kik tartózkodtak egy fertőzött személy közelében. Sőt, azokra, akik az Alibaba algoritmusai alapján megfertőződési és vírusterjesztési szempontból alacsony kockázatúnak számítanak, nem vonatkozik sok epidemiológiai kényszerintézkedés.
Túl nagyra nőtt
Az Alibaba új dobása a lakossági és vállalkozói hitelezés és egy digitális pénz létrehozása. A tervben és általában az Alipay-ben nagy fantáziát látnak a külföldi befektetők is. Az elmúlt évben befektetési alapok sokasága invesztált a konszernbe: egy szingapúri alap 780 milliárd dollárt, egy malajziai 650 milliárdot, a Canada Pension Plan Investment 600-at, az amerikai Silver Lake Managment pedig 500-at.
Hiába a kooperáció az állammal, a Pekingi vezetés úgy gondolja, hogy az Alibaba veszélyesen nagyra nőtt. A Kommunista Párt legnagyobb félelme, hogy elveszítheti a kontrollt a pénzforgalom és a hitelezés felett, ami túlnyomó részt napjainkban is állami tulajdonú kereskedelmi bankokon keresztül történik. Peking nem csak a tőzsdei bevezetést akadályozta meg. Kiszivárgott információk szerint az Alibaba csak akkor folytathatja tovább a pénzügyi tevékenységeit, ha a cégcsoport több részre szakad és az így létrejövő vállalatoknak eltérő lesz a tulajdonosi szerkezete.
Az állami aggodalmakat részben a nyugati elemzők is osztják. A pénzpiaci szolgáltatásokat nyújtó netes cégre nem vonatkoznak a szigorú szabályok, amelyeket a bankoknak be kell tartaniuk. „Ha pedig egy túl nagyra nőtt online pénzügyi szolgáltató bajba kerül, az államnak kell helytállnia, hogy megakadályozzon egy hitelpiaci válság kialakulását” – véli például Felix Salmon, a mérvadó amerikai gazdasági hírportál, az Axios elemzője.
Világraszóló tervek
Az Alibaba a kínai után a világpiacot is meg akarja hódítani. Jack Ma a tavalyi Davosi Világgazdasági Fórumon mutatta a be az Electronic Word Trade Platform (eWTP) tervét. Célja az államokra és nagyvállalatokra szabott WTO-kereskedelmi rendszer kiegészítése kis és közepes cégek számára. Az e-commerce szabályainak egységesítése, a vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások leépítése mellett logisztikai infrastruktúrát kínálna azoknak a cégeknek, akik túl kicsik ahhoz, hogy maguk oldják meg az árujuk globális szállítását. Ez főleg azokban az országokban lenne nagy előrelépés, ahol fejletlen a szállítmányozási szektor.
Az Alibaba Európában is megjelent. Az Alipayt kontinensünkön is elfogadják szinte mindegyik nagyobb üzletben. Igaz, szinte csak az idelátogató kínaiak fizetnek vele. A Taobao viszont európai vevőket is szeretne az online áruházában. Ennek érdekében az anyakonszern, az Alibaba a németországi Lüttich közelében megvásárolt egy komplett regionális repteret, amely mellett logisztikai centrum építésébe kezdett.
Leginkább Ma személyes érdeklődésének tudható be, hogy a megakonszern Franciaországban beszállt a borüzletbe. 2016-ban megvásárolta a Château de Baro borgazdaságot. A közeli kisváros, Saint-Quentin-de-Baron lakói finoman szólva nem örülnek. Először a kínai turisták árasztották el a kisvárost. Naponta több busznyian érkeztek abban a reményben, hogy élőben pillanthatják meg a legendás kínai milliárdost. Legalább ekkora felháborodást váltott ki, amikor Ma a borászat 200 hektáros birtokán kivágatta az őshonos fajtákat, majd spanyol és portugál szőlőtőkéket telepíttetett a helyükre. Eddig 23 millió eurót emésztett fel Ma borkalandja. Elmondása szerint 2023-ban lehet majd az első palack bort megízlelni.
„Az idő, mint eddig mindig, most is engem fog igazolni” – mondja az 56 éves self made milliárdos a vállalkozás értelmét firtató szkeptikusoknak.
