Alig két nappal a labdarúgó-világbajnokság nyitánya előtt a házigazda Katar egy hirtelen fordulatot követően betiltotta a sör árusítását a stadionokban, amit egyesek bíráltak, mások viszont üdvözöltek. Íme néhány, az alkohollal és a muszlim hitvilággal kapcsolatos kérdés és válasz.
A katari tisztviselők már régóta mondják, hogy szívesen látják a világ minden tájáról érkező futballrajongókat a tornán, de a látogatóknak tiszteletben kell tartaniuk a kultúrájukat és a hagyományaikat is. Az iszlámban tiltott alkoholfogyasztás az egyik olyan terület, ahol az ország megpróbálta megtalálni a kényes egyensúlyt.
Mit monda korán az alkoholról?
Az alkoholfogyasztás az iszlámban haramnak, azaz tiltottnak számít. A tilalom bizonyítékaként az iszlám tudósok és a muszlim vallási hatóságok általában a Korán, a muszlimok szent könyvének egy versére mutatnak rá, amely a bódítószereket “a Sátán művének” nevezi, és azt írja elő a hívőknek, hogy kerüljék azokat. Emellett Mohamed próféta mondásait és az alkohol negatív hatásait idézik.
Az ivástól való tartózkodáson túlmenően egyes muszlimok számos napi kérdésben vagy dilemmában is vallási útmutatást keresnek. Ezek közé tartozik, hogy fogyasszanak-e alkohollal kevert ételt; bűnnek számít-e egy nyugati országban olyan étteremben dolgozni, ahol alkoholt szolgálnak fel; engedélyezettek-e az alkoholtartalmú parfümök; és részt vehetnek-e olyan szertartásokon vagy rendezvényeken, ahol alkoholt szolgálnak fel.
A muszlimok kapcsolata az alkohollal
Bár az iszlámban az alkoholtilalomról úgy vélik, hogy széles körben betartják, nem minden muszlim tartózkodik az ivástól. Néhányan isznak, akár magán, akár nyilvános helyen. A Pew Research Center világszerte élő muszlimok körében végzett felmérésében a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy az alkoholfogyasztás erkölcsileg helytelen. A Pew 2013-ban közzétett, 38 ezer megkérdezett véleményét feldolgozó jelentése szerint a muszlimok több mint a fele ezen a véleményen volt, a legtöbben Thaiföldön, Ghánában, Malajziában, a palesztin területeken, Indonéziában, Nigerben és Pakisztánban vélekedtek így. Mégis, a 37 országból 11-ben, ahol ezt a kérdést feltették, legalább minden tizedik ember azt mondta, hogy az alkoholfogyasztás erkölcsileg elfogadható, és néhány országban a megkérdezettek jelentős százaléka mondta azt, hogy az alkoholfogyasztás nem erkölcsi kérdés.
Hogyan alkalmazzák az alkoholtilalmat?
Az alkohol néhány iszlám országban kapható, bár a szabályozás igen eltérő, és bonyolult szabályok és korlátozások vonatkozhatnak az értékesítésére, illetve arra, hogy hol lehet fogyasztani. Egyes országok, mint például Szaúd-Arábia, teljesen betiltották az alkoholt. Az alkoholfogyasztást ott korbácsolással, pénzbírsággal, börtönbüntetéssel, külföldiek esetében pedig kitoloncolással büntethetik. A királyság az elmúlt években megnyitotta a szórakozási lehetőségeket, ami felerősítette a találgatásokat, hogy a jövőben esetleg enyhítenek-e a tilalmon.
Más helyeken lazább a hozzáállás, mint például Dubajban, az Egyesült Arab Emírségek egyik legnépszerűbb úti céljában, amelyet sokan a csillogásáról és a szuperlatívuszok iránti szeretetéről ismernek. Dubaj számos bárral, éjszakai klubbal és szórakozóhellyel büszkélkedhet, amelyek sok látogatót és jómódú külföldi lakost vonzanak. Az utóbbi években a város egyre inkább lazítja az alkoholárusításra és a szeszesital-birtoklásra vonatkozó törvényeket is. Mint néhány más helyen, az alkoholeladás ott is jövedelmező adóbevételi forrást jelent.
Jordániában az alkoholt szabadon árulják az italboltokban, és a fővárosban, Ammánban található bárokban és éttermekben szabadon szolgálják fel. A muszlim többségű Egyiptomban is kapható, amely hagyományosan népszerű a turisták körében, és ahol keresztény kisebbség él. Ott a fiatalok és a gazdagok koktélokat vagy borokat kortyolgathatnak a tengerparti klubokban vagy bárokban, amelyek sokszor külföldi nevet viselnek. Bort, sört és szeszes italokat többek között online is lehet rendelni. Az alkoholfogyasztást a legtöbben mégis elutasítják; a Pew tanulmányában az egyiptomi muszlimok 79%-a mondta azt, hogy erkölcsileg helytelennek tartja az alkoholt.
A szabályok megszegése
A “száraz” országokban egyesek nagy erőfeszítéseket tesznek az alkohol megszerzéséért, olykor a letartóztatást vagy még rosszabbat kockáztatva. Szaúd-Arábiában, ahol az iszlám legszentebb helyei találhatók, a jelentések szerint gyakran igyekeznek kijátszani a tilalmat. A királyságba történő becsempészésre tett kísérletek között az évek során olyanok is előfordultak, mint a zokniba rejtett whiskysüvegek és a Pepsi-nek álcázott sörösdobozok. Egyes kísérletek azonban tragédiával végződtek. 2002-ben Szaúd-Arábiában 19 ember halt meg, mások pedig kórházba kerültek, miután metanolt tartalmazó kölnit ittak. Iránban szintén meghaltak néhányan metanolmérgezésben, miután mérgező házi főzetet ittak.
Alkoholfogyasztás Katarban
Katar, amely Szaúd-Arábiához hasonlóan az iszlám egy ultrakonzervatív, wahhabizmus néven ismert változatát követi, szigorúan korlátozza az alkohol vásárlását és fogyasztását, bár annak árusítása évek óta engedélyezett a szállodai bárokban. A világbajnokság alatt eredetileg a stadionokban és a szurkolói zónákban is árusítottak volna sört esténként. Ez pénteken megváltozott, amikor bejelentették, hogy a stadionokban csak alkoholmentes sör lesz kapható, kivéve a luxus vendéglátóhelyeken, ahol pezsgőt, bort, whiskyt és más alkoholt szolgálnak fel. A jegytulajdonosok túlnyomó többségének nincs hozzáférése ezekhez a területekhez.
Nem a katari világbajnokság az első, amely vitát gerjeszt arról, hogy engedélyezni kellene-e az alkoholárusítást a mérkőzéseken. A 2014-es tornára Brazília kénytelen volt megváltoztatni egy törvényt, hogy engedélyezze az alkoholárusítást a stadionokban – de nem ugyanazok a kulturális kérdések játszottak szerepet. Brazília a szurkolói erőszak visszaszorítása érdekében tiltotta be az alkoholárusítást a futballmérkőzéseken. A tilalom feloldását szorgalmazók közül néhányan akkor azt mondták, hogy a stadionokban történő sörárusítás a világbajnokság hagyományainak fontos része. (Bloomberg)
