Az idén augusztusban az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal mérséklődött – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában bővült a termelés volumene.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. júliusinál 2,4 százalékkal kisebb volt. Az ipari export volumene 8,1 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,1, a 16 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 19,8 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 17,6, a feldolgozóiparé 9,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,7 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 33, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 16,5 százalékkal csökkent – közölte a KSH.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23 százalékát képviselő járműgyártás 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 4,3, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,7 százalékkal nőtt.
A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 15,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 39 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 10,0 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 11,5, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 13,4 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás (5,4 és 14,7 százalék közötti mértékben). A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A többi hét alágazatban 5,5 és 46 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a növényi, állati olaj gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 16,2, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 3,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Lassult a csökkenés üteme a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: augusztusban a kibocsátás 10,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél, elsősorban a belföldi értékesítés mérséklődése folytán, miközben az export nőtt.
A legnagyobb mértékben, 16,5 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.
Az ipari termelés Pest régióban 4,2 százalékkal, Dél-Alföldön 1,2 százalékkal nőtt. A többi régióban 0,4 és 12,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,9 százalékkal kisebb volt a 2022. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 7,6, az új exportrendelések 3,3 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Január-augusztusban az ipari termelés 4,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,4, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 16,5 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal, a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 0,6 és 18,7 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 13,3 százalékkal bővült – közölte a KSH.
