Kezdőlap Világgazdaság Külföldön élő britek - teljes bizonytalanságban

Külföldön élő britek – teljes bizonytalanságban

1,2 millió brit élhet az EU-tagállamaiban. A Brexit mindenképp megnehezíti és megdrágítja az életüket. A rendezetlen kilépés sokak teljes egzisztenciáját tönkre tenné. Öt brit története jól leírja a külföldön élő britek helyzetét. Petrus Szabolcs összefoglalója a Spiegel beszámolója nyomán.

Csak a bizonytalanság biztos

Az EU tagállamaiban élő britek a Brexit legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Ezt biztosan tudják. Minden másban teljes a bizonytalanság. A vezető német közéleti hetilap, a Spiegel öt érintettet szólaltatott meg.

Félünk a jövőtől. A Brexit veszélyezteti a nehezen felépített külföldi egzisztenciánkat” – panaszolja Jane Golding.

A családjával Berlinben élő 54 éves hölgy a ’British in Europa’ elnöke. Ez a EU tagállamaiban élő britek legjelentősebb érdekképviseleti szervezete.

Párizsi brit nézők. Catherine Middleton esküvőjének élő közvetítését követik a tévén egy “pub”-ban, 2011-ben, Párizsban. (Fotó: Franck Prevel / Getty Images)

Legalább 1,2 millió brit állampolgár él az EU 27 tagországában. A népszavazás óta szenvednek a font euróval szembeni folyamatos értékvesztése miatt. A Theresa May által tető alá hozott Brexit megállapodás tovább megnehezítené a helyzetüket. El sem tudják képzelni, mi lesz, ha az új kormányfő, Boris Johnson szabályozatlan Brexitbe navigálja az Egyesült Királyságot.

„Sokan gondolják odahaza, hogy csak a Spanyolországban a hasukat süttető brit nyugdíjasokat érinti a Brexit” – ismerteti Golding a Nagy-Britannia-i sztereotípiát. „Ezzel szemben tény, hogy az EU-ban élő honfitársaim 80%-a aktív kereső.” Az ő és saját jövője miatt aggódik Golding és a ’British in Europa’.      

Helena Mallaburn

Helen Mallaburn (42). Catering vállalkozás tulajdonosa. Férjével a francia Alpokban, Saint-Jean-de-Belleville-ben él.

A férjem és én valószínűleg jövedelmünk felétől fogunk elesni.” Helen és Duncan gasztronómiai vállalkozása a téli hónapokban prosperál a francia síparadicsomban. Nyáron viszont alig van megrendelés. Ilyenkor Itáliában vagy Görögországban dolgoznak.

A Theresa May által elért megállapodás szerint továbbra is élhetnének és dolgozhatnának Franciaországban, de mindenhol máshol tartózkodási- és munkavállalási engedélyre lenne szükségük. Nem illetnék meg őket az EU alapszabadságai. Így az a jog sem, mi szerint az uniós polgárok bármelyik tagországban szabad vállalkozhatnak.

Megállapodás nélkül Franciaországban is a hatóságok jóindulatára leszünk utalva.

Minden eshetőségre felkészülve már kértek és kaptak határozatlan idejű tartózkodási engedélyt.

Az állampolgárságra viszont még legalább két évet kell várnunk. De, ha elveszítjük a jövedelmünk felét, nem fogjuk tudni teljesíteni a feltételeket” – hangzik Helen legnagyobb félelme.

Mindkettőjüket megdöbbentett a népszavazás eredménye. „Hogy tudta a többség elhinni azt a sok hazugságot, amit a kilépéspárti politikusok feltálaltak a kampányban?” – teszi fel a költői kérdést Helen.

Még kevésbé értem, miért van sok brit a mai napig a Brexit mellett. El se tudom képzelni, hogy közöttük éljek.”

Louise Saberton

Louise Saberton (50). Férjével él Máltán. Egy élelmiszer nagykereskedelmi cégnél dolgozik.

2008-ban a nászutunkon jártunk először Máltán. Visszatérő vendégek lettünk. 2014-ben áttelepültünk. A férjem menedzserként helyezkedett el egy kórházban.”

Már a népszavazás a csőd szélére taszította a házaspárt:

„Eladtuk a házunkat Nagy-Britanniában, hogy itt újat vegyünk. A népszavazás után annyit zuhant a font árfolyama, hogy hirtelen nem volt elég a pénz. Azóta bérlünk, ami felemészti a megtakarításunkat.” 

Újabb csapásként Louise férje munkanélküli lett. „Hónapok óta nem talál állást. A fejvadászoktól azt hallja, hogy a cégek nem szívesen alkalmaznak briteket. Tartanak tőle, hogy gond lesz a jogi státuszukkal.

Nagy-Britannia kilépése után Louise is állás nélkül maradhat: egy máltai élelmiszer nagykereskedőnél a Tescoval való kapcsolattartásért felel. „Ha a Brexittel jönnek a vámok, könnyen lehet, hogy megszakad az üzlet a Tescoval. Félek, hogy utána rám sem lesz szükség a cégnél.” 

’Taking Back Control’ (’Vegyük vissza az ellenőrzést’) – hangzott a kilépés pártiak szlogenje. Louise szerint az ellenkező történik: „Káosz van, a kormány nem ura a helyzetnek.

Emily Dobson

Emily Dobson (20). Az atlanti parti La Rochelle közelében nőtt fel és Rotterdamban szeretne továbbtanulni.

Emily 3 éves volt, amikor a szüleivel Franciaországba költözött. Az angolt és a franciát is anyanyelvi szinten beszéli. Nemrég iratkozott be a Rotterdami Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok mesterszakára.

Egy multinacionális cégnél szeretnék dolgozni, ahol sok országgal és különböző nemzetiségű emberekkel kerülhetek kapcsolatba. A Brexit miatt beteljesületlen maradhat a vágyam.

Franciaországban automatikusan elveszíti a 10 évre szóló tartózkodási engedélyét, aki két évnél többet tölt külföldön. „Ha elmennék Rotterdamba, én is így járnék. Arra sincs garancia, hogy holland tanulmányi vízumot tudnék szereznem.” Erre pedig szüksége lenne, mert a személyek EU-n belüli szabad áramlása csak a tagországok állampolgárait illeti meg. A francia állampolgárság megoldaná a problémáját. „Diákként csak mellékállást tudok vállalni. Nem keresek eleget a jövedelmi feltételek teljesítéshez.

A pénz a hollandiai tanulmányoknak is akadálya lehet. A Rotterdami Egyetemen a tagállamok polgárai 2000 euró tandíjat fizetnek szemeszterenként. A többi külföldinek ennek kilencszeresét. „Ennyit képtelenség előteremteni! Nem tudom, hogy ránk speciális szabályok fognak-e vonatkozni. A brit hatóságoktól nem kapunk semmilyen információt” – mondja Emily lehangoltan.

Roger Boaden

Roger Boaden (79). Nyugdíjasként feleségével a közép-franciaországi Saint-Nicolas Courbefy-ben él.

A nyugdíj után nem engedhették meg maguknak, hogy továbbra is Dél-Londonban éljenek. 2002-ben házat vettek Franciaországba és átköltöztek. „Londonban nem tudnánk ilyen jó színvonalon élni. Itt alacsonyabbak az árak. Jó és olcsóbb az egészségügyi ellátás.” Utóbbiban komoly változás lehet Nagy-Britannia kilépése után. Jelenleg a franciaországi ellátásuk költségének kértharmadát a brit állam állja. „Ez így van rendjén, hisz odahaza évtizedekig járulékot fizettünk.

A Theresa May által kötött megállapodás szerint a 2 éves átmeneti időszakban maradna minden a régiben. Megállapodás nélkül csak 6 hónapig fogja a brit állam állni a számlákat. „Súlyos betegségen vagyok túl. 8 tablettát szedek naponta. A saját zsebünkből nem tudnánk kifizetni őket.” A pár anyagi helyzet a 2016 népszavazás óta sokat romlott. „Fontban kapjuk a nyugdíjunkat. Euróra átszámítva 3 év alatt 30%-al kevesebbet.”

Roger dühös és tehetetlennek érzi magát. Több mint 15 éve élnek külföldön, ezért már nem vihetnek részt a brit választásokon. „A fejünk fölött döntenek az életünkről” – fakad ki a Spiegel riporterének.

Robert Harrison

Robert Harrison (57). Münchenben élő szabadalmi ügyvéd.

Robert 27 éve él a bajor fővárosban, a felesége német.

2016-ig eszembe se jutott, hogy felvegyem a német állampolgárságot. A népszavazás mindent megváltoztatott.”

Szabadalmi ügyvédként csak a tagországok állampolgárai tevékenykedhetnek az EU-ban. Robert a szabályozatlan Brexittel britként elveszítette volna az engedélyét. „A sok osztrák és a francia ügyfelemnek rendezett kilépés esetén is búcsút inthettem volna.” A May-féle megállapodás szerint ugyanis a britek csak abban a tagállamban nyújthatnak korlátozás nélkül szolgáltatást, ahol a kilépés pillanatában éltek.

Robert két évvel ezelőtt eldöntötte, hogy megszerzi a német állampolgárságot. Benyújtotta a szükséges dokumentumokat. Megfelelt minden feltételnél. Ma már németnek mondhatja magát. „A britek többsége csak most kapott észbe. Az ismeretségi körömben szinte mindenki német állampolgár akar lenni.” Személyes tapasztalatát igazolja, hogy a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BAMF) számos tisztviselője kizárólag a britek ügyeivel foglalkozik. „Az én tapasztalataim jók. A hivatalnál segítőkészek voltak. Az idő viszont szorít. Érthető, hogy sok barátom, ismerősöm ideges.

Robert új állampolgárságot nyert a Brexittel. Volt honfitársai közül sok veszíteni fog: munkát, otthont, egzisztenciát – hangzik a Spiegel sötét rezüméje.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tízpontos vállalás a közösségi közlekedés színvonalának javítására

A jegyvásárlás során egyértelműen feltüntetik és garantálják, hogy az adott jármű rendelkezik-e klímával. Amennyiben ilyen vonatot nem talál az utas az adott viszonylaton, akkor garantálják neki a klímás buszjáratot.

EU – 36 ezer ingyenes InterRail-bérletetből 787 a magyar fiataloké

Ebben a pályázati körben azon 18 éves fiatalok pályázhattak, akik 2005. július 1. és 2006. június 30. között születtek.

Az MNB lakossági kampánya a pénzügyi egészségre összpontosít

Aki rendelkezik megtakarításokkal, számolhat adókedvezményekkel is, az önkéntes pénztári vagy nyugdíjcélú előtakarékossági befizetések után jelentős jövedelemadó-visszatérítések igényelhetők.

Rég nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma

A 21 intézkedésből álló Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében hároméves bérmegállapodás jött létre, amelynek értelmében a minimálbér 2027-re 40 százalékkal fog emelkedni: idén 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-re pedig 14 százalékkal 374 600 forintra.

Hírek

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Devizapiac – Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel

Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A forint reggel óta tovább erősödött

Az euró a csütörtök reggeli 1,0398 dollár után magasabban, 1,0402 dolláron állt.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama szerda reggel

Az euró 411,14 forintra erősödött 7 órakor a kedd esti 410,82 forintról.

Alig változott a forint árfolyama péntek reggelre

A decemberi kezdéshez képest a forint az euró ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 2,5 százalékkal a svájci frankkal szemben 0,6 százalékkal gyengült.

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Gazdaság

Vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is?

Évente átlagosan közel 35 ezer forintba kerül egy bankszámla fenntartása egy lakossági ügyfélnek, pedig vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is - írja a Privátbankár.huEgy magyar...

Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi nyilvános részvénykibocsátását (IPO) hajtotta végre a Gránit Bank - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank Nyrt. alapító tulajdonosa,...

Lezárult a állampapír-vásárlási nyereményjáték

A MÁK tájékoztatott arról is, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre az idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott az ügyfelei száma.

A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat

z irányadó dollárkamatláb az idén átlagosan 4,4 százalék lesz.