Kezdőlap Gazdaság Lázár János: 2026 végére autópálya kapcsolja össze Nyíregyházát és Szatmárnémetit
No menu items!

Lázár János: 2026 végére autópálya kapcsolja össze Nyíregyházát és Szatmárnémetit

A kabinet tervei szerint 2026 végére, a román kormánnyal történő együttműködés segítségével, autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter az épülő M49-es gyorsforgalmi út sajtótájékoztatóján.

Lázár János a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírmeggyes határában elmondta, az M3-as autópálya és a magyar-román határ között két szakaszban épülő sztráda első, huszonnyolc kilométer hosszú szakaszának építéséhez kezdhetett hozzá a Duna Aszfalt mintegy 175 milliárd forintos beruházással.

Ennek folytatásaként a magyar-román határig megépül a másik, 17,5 kilométeres autópálya-szakasz is 150-160 milliárd forintos beruházási összeggel – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, ezzel elhárul az akadály a két térség gazdasági és társadalmi együttműködése előtt.

A tárcavezető emlékeztetett, Magyarországon 2010 óta mintegy 900 kilométernyi autópálya- és gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés valósult meg mintegy 3200 milliárd forint ráfordítással. Tavaly nyáron a beruházások folytatását szinte kivétel nélkül le kellett állítani, a kormány erőforrásait pedig “stratégiai célkitűzésekhez” kellett átrendezni – tette hozzá.

A legfontosabb ilyen célkitűzés Magyarország “határvidék” jellegének kihasználása lesz, azaz két világ, kelet és nyugat, valamint észak és dél határán, az európai és az ázsiai kultúra között “hídország” szerepet töltsön be, ezért nagyon fontos a különböző Kárpát-medencei régiók összekapcsolása – hangoztatta Lázár János.

Kitért arra, az ország az elmúlt években megvalósított legnagyobb autópálya-beruházása a Kassa-Miskolc sztráda megépítése volt, ezt a programot szeretnék folytatni Nyíregyháza és Szatmárnémeti, Nyíregyháza és Munkács, illetve Békéscsaba és Arad közúti, illetve Szeged és Szabadka vasúti összekapcsolásával, az M6-os az országhatárig történő megépítésével, a 6-os főút autópályává bővítésével Szigetvár irányába.

“Azt is szeretnénk, hogy Győr és Dunaszerdahely autópályával legyen összekötve, tehát legalább tucatnyi olyan programunk van, amely egymáshoz közel, magyar vidéken lévő településeket kapcsol össze autópálya és úthálózat segítségével” – fogalmazott a miniszter.

Mint mondta, az M49-es beruházása azért fontos, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új, elsősorban az autóipar kiszolgálására létrehozott gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.

A kormány minden más autópálya-építés leállítása után csak az M49-es beruházását hagyta jóvá 2022 őszén – emelte ki Lázár János, megjegyezve, a magyar-ukrán határig meghosszabbítandó M3-as továbbépítéséről és a Záhonyig tervezett M34-es megépítéséről is egyeztetések zajlanak.

Az M49-es munkálatai öt százalékos készültségnél tartanak, a befejezési határidő az első szakaszra 2026 ősze, a másodikra pedig 2026 decembere lehet. A magyar-román határátléptetés kapcsán feltett újságírói kérdésre elmondta, a magyar kormány kifejezetten támogatja Románia schengeni tagságát, és a jövő évi magyar EU-elnökség alatt azon fog dolgozni, hogy ez mihamarabb megvalósulhasson.

A Budapest-Hegyeshalom vasútvonalon a napokban bevezetett sebességkorlátozásokkal kapcsolatos kérdésre Lázár János úgy válaszolt, egy nagyon súlyos műszaki probléma állt elő az 1-es Budapest-Bécs vasútvonalon Biatorbágy és Tata között mintegy 56 vasúti kilométeren. Leszögezte, olyan nem fordulhat elő, hogy a menetrend tartása vagy “sebesség presztízs” miatt veszélybe kerüljön egyetlen ember is.

Azonnali beavatkozás esetén ezt a pályaszakaszt 32 milliárd forintból lehetne újjáépíteni, ezzel a hibát három-négy hónap alatt el lehet hárítani és nem kell tovább csökkenteni a megengedett sebességet, az ehhez szükséges erőforrások rendelkezésre fognak állni – mondta Lázár János.

“A MÁV vezetői ne okoskodjanak és ne mellébeszéljenek, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket, garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a vasúti pálya újjáépítését és természetesen én, mint tulajdonos, a pénzügyi feltételeket biztosítani fogom” – fogalmazott Lázár János.

Az M49-es építésének jelentőségét méltatva Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere elmondta, román oldalon elkészült a határt és Szatmárnémeti körgyűrűjét összekötő tizennégy kilométeres sztrádaszakasz megvalósíthatósági tanulmánya, befejeződött a régészeti feltárás és készül a műszaki terv, valamint a kisajátítási eljárás is megindult.

Kovács Sándor, Mátészalka és környékének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, az autópálya foglalkoztatásban és infrastruktúrában egyaránt közelebb hozza a határ két oldalán élőket. Tilki Attila, a vásárosnaményi választókerület szintén kormánypárti képviselője azt hangoztatta, az M49-es közelebb hozhatja Szatmárnémetihez Kassát és akár Beregszászt is.(MTI)

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.
Hirdetés

Hírek

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.

Energiafüggetlenség és költségcsökkentés: akár 50%-os támogatás a vállalkozásoknak

1 milliárd forintot is kaphatnak a cégek energiatárolásra a Jedlik Ányos Energetikai Program által

Otthon Start: új lendület a nagy összegű személyi hitelek piacán is?

A 15 millió forintos felső határ tehát ma már nem szokatlan, jóllehet több olyan bank is van, amelynél kisebb a személyi kölcsönök maximálisan igényelhető hitelösszege – a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál például csak 12 millió forint, míg az MBH Banknál és a MagNet Banknál 10 millió forint a felső korlát.

Az OTP és más piaci szereplők az Alkotmánybírósághoz fordultak a kamatstop-rendelet módosítása miatt

Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, az úgynevezett kamatstop-rendelet módosítása miatt - közölte a bank szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Augusztusban lassult az albérleti díjak emelkedése

Augusztusban lassult a bérleti díjak emelkedése: országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...