A piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően nem módosította alapkamatát a Bank of England monetáris tanácsa. A kamatdöntő ülésről szóló bejelentés szerint változatlanul 0,75 százalék a brit jegybank irányadó kamata.
A kamatdöntés bejelentése után közzétett új negyedéves inflációs jelentésben a Bank of England kiemeli, hogy a brit EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok közepette gyakorlatilag lefulladtak a beruházások a brit gazdaságban.
A monetáris testület a csütörtökön ismertetett jegyzőkönyv szerint egyhangúan szavazott: mind a kilenc tag, köztük Mark Carney, a Bank of England kormányzója a kamattartásra voksolt.
A Bank of England tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra. Ezt augusztusban újabb 0,25 százalékpontos emelés követte, így alakult ki a jelenleg érvényes 0,75 százalékos alapkamat.
Carney az új inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az üzleti szektor által végrehajtott beruházások értéke az első fél évben több mint egy százalékkal csökkent, és az idei eddigi beruházási érték csaknem 15 százalékkal elmarad attól a szinttől, amelyet a monetáris tanács a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás előtt erre az időszakra várt.
A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A Bank of England új inflációs jelentésében szereplő becslés szerint a brit gazdaságban végrehajtott üzleti beruházások értéke az idei harmadik negyedévvel záruló egy évben 0,5 százalékkal esett vissza, jóval nagyobb mértékben, mint ahogy azt korábban várták, és ez jórészt a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok erősödését tükrözi.
A brit jegybank mindezt egybevetve zéróra csökkentette az üzleti beruházások értékének idei egész évi növekedésére adott előrejelzését az 1,75 százalékos növekedést valószínűsítő prognózisról.
Mindezek alapján a Bank of England az általa eddig várt 1,4 százalékról 1,3 százalékra csökkentette a brit hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és 1,8 százalékról 1,7 százalékra rontotta 2019-re adott növekedési előrejelzését.
Ezek az előrejelzések is arra az esetre vonatkoznak, ha a Brexit-folyamat zökkenőmentesen lezajlik.
A brit jegybank szerint, ha Nagy-Britannia rendezetlen módon – vagyis a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül – távozik az Európai Unióból, annak következményei között lehet az áruforgalom késlekedése a határokon, fennakadások keletkezhetnek a beszállítói láncolatok működésében, és mindez súlyos és költséges hatást gyakorolhat a brit üzleti szektor termelőkapacitására.
Nagy londoni elemzőházak e forgatókönyv megvalósulásának esetére azt sem zárják ki, hogy a brit gazdaság recesszióba süllyed.
A Standard & Poor’s pénzügyi szolgáltató csoport globális hitelminősítői részlege (S&P Global Ratings) által e héten Londonban ismertetett új előrejelzés szerint megállapodás nélküli Brexit esetén a brit gazdaság négy-öt negyedévig tartó recesszióba kerül, és ez a GDP-érték 2,7 százalékos halmozott visszaesését okozza két év távlatában.
Az S&P modellszámításai szerint ezután a brit hazai össztermék ismét növekedésnek indul, de a gazdaság teljesítménye 2021-ben így is 5,5 százalékkal marad el attól a szinttől, amelyet rendezett körülmények között lezajló Brexit esetén arra az évre el lehetne érni.
A Standard & Poor’s becslése szerint megállapodás nélküli kilépés esetén a brit munkanélküliség a 4 százalék körüli jelenlegi mélységi rekordról 2021-re 7,4 százalékig emelkedne, az ingatlanárak pedig két év alatt 10 százalékkal zuhannának.
A cég szerint mindez háztartásonként átlagosan 2700 font (985 ezer forint) évenkénti jövedelemkiesést okozna a 2019-2021-es időszakban. (MTI)
