Londoni pénzügyi elemzők számításai szerint az idén még 4 százalék körüli lehet a magyar GDP növekedése, jövőre azonban 3 százalék alá lassul majd a bővülés üteme. Idei kamatemelést a londoni elemzői közösség az erős inflációs nyomás ellenére sem vár az MNB-től.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a feltörekvő európai gazdaságokról összeállított, átfogó negyedéves előrejelzésében közölte: a térségre kidolgozott növekedési előrejelző modellje (GDP Tracker) azt valószínűsíti, hogy a magyar gazdaság az idei év egészében 4,3 százalékos ütemben növekszik.
A ház elemzői szerint ugyanez az előrejelzési modell utal az 5 százalék feletti éves növekedésre a második negyedévben.
A cég szerint a növekedési lendület széles bázisú: a kiskereskedelem, az ipari termelés és az építőipar teljesítménye egyaránt gyorsan növekszik.
A Capital Economics londoni elemzői azonban a kulcsfontosságú euróövezeti kereskedelmi partnergazdaságok folyamatos gyengesége miatt jövőre már csak 2 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.
Elismerik, hogy ez a prognózis elmarad a szélesebb konszenzustól. Hangsúlyozzák azonban azt a véleményüket is, hogy a magyar költségvetési és monetáris politika 2020-2021-ben várhatóan már kevésbé lesz ösztönző jellegű.
A ház várakozása szerint a magyarországi maginfláció 2020 egészében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2-4 százalékos tűrési sávja felett lesz, és ez a monetáris döntéshozók számára kevés választási lehetőséget hagy, annak ellenére is, hogy az MNB jelenleg vonakodik az “ultraenyhe” monetáris kondíciók feszesebbé vonásától.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor a belátható előrejelzési távlatban nem várható sem lényegi monetáris szigorítás az MNB részéről, sem a magyar gazdaság ennyire meredek ütemű lassulása.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői nemrégiben Budapesten jártak. Erről szóló, Londonban ismertetett beszámolójukban kiemelték: tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben.
A cég szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90 százalékos MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, “hacsak nem még ennél is később”.
A ház az európai felzárkózó térségről összeállított, Londonban bemutatott év közepi helyzetértékelésében az addigi előrejelzésében szereplő 3,3 százalékról 3,9 százalékra emelte a magyar GDP idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2 százalékos növekedést valószínűsít a magyar gazdaságban.
A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nemrég szintén tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, és erről összeállított beszámolójukban kiemelték: jóllehet a magyar gazdaságban erős az inflációs nyomás, ennek ellenére az MNB a következő hat hónapban is “találhat magának indokokat a tétlenségre”.
A ház szerint a magyar jegybank támaszkodhat például arra, hogy az újonnan meghirdetett lakossági állampapír-értékesítési program, valamint a beruházások terén feszesebbé váló költségvetési irányvonal önmagában valamelyes szigorítási hatással jár a magyar gazdaságban érvényesülő keresleti nyomás enyhítése révén, a romló külső környezet pedig az importált inflációt csökkenti.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) átfogó idei első félévi előrejelzésében közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos, 2020-ban 2,9 százalékos növekedéssel számol.
Az EBRD 0,4 százalékponttal javította a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott becslését az előző, novemberben összeállított térségi előrejelzéséhez képest, az a prognózis ugyanis 3,3 százalékos magyarországi növekedést valószínűsített 2019-re.
A bank szerint a fő külső kereskedelmi partnergazdaságok kereslete várhatóan gyengül, ugyanakkor ezt a magyar gazdaságban részben ellensúlyozza az erőteljes béremelkedés és a kétszámjegyű ütemben növekvő vállalati hitelellátás hajtotta hazai kereslet.
