Londoni makrogazdasági elemzők szerint a jövedelmek erőteljes emelkedése lesz a lakossági fogyasztás élénkülésének elsődleges hajtóereje a közép-európai gazdaságokban, köztük Magyarországon.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics friss helyzetértékelésében kiemeli: becslése szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország háztartási szektoraiban a hazai össztermék (GDP) 5, 4, illetve 5 százalékával egyenértékű pótlólagos megtakarítás halmozódott fel a koronavírus-járvány eddigi szakasza alatt.
A megtakarítási ráták e három országban így messze a járvány előtti szint felett járnak, és ez a háztartások számára jelentős mozgásteret kínálhatna a kiadások növelésére a következő negyedévekben, különös tekintettel arra, hogy az aktivitást korlátázó intézkedések feloldásának folyamata már április-május óta tart, és a fogyasztói bizalom erősödik.
Az okok
A ház szerint azonban több olyan tényező is van, amely azt valószínűsíti, hogy a háztartások nem ebből a megtakarítás-tömegből fognak költekezni.
Az egyik ok az, hogy az elkölthető jövedelmi hányad a Capital Economics előrejelzése szerint 2022-ben várhatóan 5-6 százalékkal emelkedik éves összevetésben ezekben a gazdaságokban, jórészt ugyanolyan ütemben, mint a három országban 2016-2019 között lezajlott fogyasztási boom idején, így a háztartásoknak nem feltétlenül kell megcsapolniuk pótlólagos megtakarításaikat fogyasztásuk finanszírozására.
Mindemellett e pótlólagos megtakarítás nagyobb része jó eséllyel a magas jövedelmű háztartásokban halmozódott fel, márpedig e tehetősebb háztartások fogyasztási határhajlandósága alacsonyabb – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A fogyasztási határhajlandóság (marginal propensity to consume) gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja a különböző jövedelmi és vagyoni kategóriákba tartozó társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.
A Capital Economics elemzése szerint a harmadik ok az lehet, hogy a magyar, a lengyel és a cseh háztartások fogyasztás helyett pénzügyi mérlegük javítására, hiteleik törlesztésére vagy befektetési eszközök vásárlására használhatják fel a járvány idején keletkezett pótlólagos megtakarításaikat.
Felfelé ható kockázat
Az elemzés szerint ugyanakkor felfelé ható kockázatot jelent a cég regionális növekedési előrejelzéseire az a lehetőség, hogy a magyar, a cseh és a lengyel fogyasztók potenciálisan mégis felhasználhatják pótlólagos megtakarításaikat fogyasztásra.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ez a pozitív irányú kockázat elsősorban a cseh gazdaságban jelentkezik.
Feltételezve, hogy a megtakarítások szerkezete hasonló a lakosságon belüli jövedelmi eloszláshoz – vagyis ha a megtakarítások 40-50 százalékát a leggazdagabb 10 százalék, tíz százalékát a legszegényebb 50 százalék, 40-45 százalékát a köztes csoportok birtokolják -, és ha a pótlólagos megtakarítások részesedése a fogyasztási kiadásokban hasonló mindegyik csoport fogyasztási határhajlandóságához, akkor a Capital Economics modellszámításai szerint a pótlólagos megtakarítások fogyasztási felhasználása Csehországban a hazai össztermékhez mérve 2 százalékkal, Lengyelországban 1,2 százalékkal, Magyarországon a GDP 0,5 százalékával emelheti a fogyasztást.
