Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a 21. században a fenntarthatóság. A növekedést technológiai megújulással, innovációval és kutatás-fejlesztéssel lehet fenntarthatóvá tenni – hangzott el az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: a magyar gazdaság 2013 óta egy fokozatos, folyamatos felzárkózási pályán mozog, amelyet jó eséllyel a válság sem tört meg.
A sikerhez a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség – jegyezte meg.
Az alelnök arra is kitért, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben elérheti a válság előtti – a 2019. év negyedik negyedévi – szintet.
Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója a részleteket ismertetve elmondta, hogy a magyar gazdaság a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az uniós középmezőnybe tartozik, a 27 uniós országból a 15. helyen helyezkedik el. Ez kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el – tette hozzá.
A környezeti pillér mutatóiban Magyarország teljesítménye uniós viszonylatban relatíve jó – emelte ki az ügyvezető utalva arra, hogy az ország az unión belül például a 6. legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki. A környezeti területen ugyanakkor az egész unióban előrelépésre van szükség, hiszen négy ország kivételével minden európai ország – Magyarországot is beleértve – többet használ fel a természeti erőforrásaiból, mint amennyi rendelkezésére áll. Globálisan 1,7 Földre lenne szükség a jelenlegi gazdasági és növekedési modell fenntarthatóságához – emlékeztetett.
A magyar gazdaság a környezeti fejlesztésekre a GDP 2 százalékát költi, és ezzel az uniós középmezőnybe tartozik – ismertette Baksay Gergely.
A környezeti pillér lemodernebb területén, a zöld pénzügyek kategóriában Magyarország teljesítménye kiugróan jó – hívta fel a figyelmet az ügyvezető utalva az MNB zöld programjára és a magyar állam zöld kötvény kibocsátásaira.
Baksay Gergely elmondta, hogy a társadalmi pillér területén összességében átlagosan teljesített Magyarország, azon belül a közbiztonság területén kiemelkedő eredményt, közel 90 százalékos pontszámot ért el. A képzettség területén viszont előrelépésre van szükség, nagyon alacsony például a felsőfokú reálvégzettséggel rendelkezők aránya – jegyezte meg. Jelentős lemaradás tapasztalható az uniós átlaghoz képest a lakhatás területen is – tette hozzá utalva arra, hogy Budapesten az uniós átlagnál többet kell dolgozni egy lakásért és az országban magas az elégtelen lakáskörülmények között élők aránya is.
A pénzügyi fenntarthatóságban Magyarország és az unió helyzete viszonylag kedvező, de a legmodernebb technológiák átvételében mérsékelt az előrelépés, Kína az egész kontinens előtt jár – hívta fel a figyelmet az ügyvezető. A pénzügyi szolgáltatások elterjedésében Magyarország nem áll túl jól – jegyezte meg Baksay Gergely példaként felhozva, hogy az országban a hitelfelvevők mindössze 1 százaléka választotta az online csatornát, míg egyes uniós országokban ez a szám tízszer olyan magas.
Az ügyvezető elmondta, hogy a hitelek aránya a betétekhez és a GDP-hez képest az előző válság óta nagymértékben csökkent Magyarországon, ami fenntarthatóságot jelez, ugyanakkor jelentős növekedési potenciált is rejt.
Az MNB igazgatója arra is kitért, hogy az államadósság a tavalyi növekedés ellenére még mindig alacsonyabb, mint az uniós átlag, a hasonlóan fejlett országokhoz képest viszont magasabb, így a fenntarthatóság javítása érdekében a GDP-arányos mutatót csökkenteni kell. Az államadósság szerkezete ugyanakkor sokkal kedvezőbb, mint az előző válság idején, mára az államadósság egyötöde van csak devizában – hívta fel a figyelmet.
Az elmúlt évek gazdasági növekedéseinek köszönhetően Magyarország elérte az uniós átlag 73 százalékát fejlettségi szempontból – idézte fel Baksay Gergely utalva arra, hogy a növekedést technológiai megújulással, innovációval és kutatás-fejlesztéssel lehet fenntarthatóvá tenni. Ehhez javítani kell a termelékenységet, azon belül a kis- és közepes vállalatok lemaradásának a ledolgozására van szükség. Magyarország szinte sereghajtó a haladó digitális megoldásokat használó kkv-k arányát tekintve és alacsony az innovációs tevékenység is a kisebb vállalatoknál – sorolta azokat a területeket, ahol jelentős előrelépésre lenne szükség.
