A határozott, további szigorításban egyhangúlag egyetért a monetáris tanács, miután a helyzet nem lett egyszerűbb, és a kilátások sem lettek tisztábbak februárra az előző kamatdöntés óta – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
A fogyasztóiár-index és a maginfláció a várakozásokat meghaladóan tovább nőtt februárban – mondta. Már januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb áremelések következtek be, ami az elmúlt 10 év átlagának háromszorosa volt. Az előző kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató kockázatok – tette hozzá.
Az alelnök szerint a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot, és “az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz“.
Hangsúlyozta: az infláció szükségessé, a reálgazdaság teljesítménye pedig lehetővé teszi a monetáris kondíciók folytatódó, kiszámítható szigorítását.
Arra a kérdésre, hogy 50 bázispontnál magasabb emelés lehetséges-e a jövőben, Virág Barnabás közölte: a januári döntés egyértelmű irányt jelölt ki. “Ezt a pályát kiszámítható és határozott módon visszük tovább” – szögezte le, hozzátéve: a szigorú alapállást hosszabb időn keresztül kell folytatni a másodkörös hatások, azaz a várakozások begyűrűzésének elkerüléséhez.
Az inflációs ráta csökkenésének megindulása kitolódik, a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. Meghatározónak nevezte az év eleji átárazásokat a márciusi jegybanki inflációs prognózis módosításában.
Kifejtette: a termékek és szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű drágulás következett be januárban. A globális kínálati sokkok az iparcikkek árának gyors emelkedését okozzák, ezért az iparcikkek árindexe meghaladta a piaci szolgáltatásokét nemzetközi összevetésben és itthon is. Ez most megfordult az elmúlt 10 évhez képest; mivel korábban a piaci szolgáltatások és az iparcikkek inflációs különbözete rendre 2-3 százalékpont volt a piaci szolgáltatások javára. Ebben az is benne van, hogy a járvány okozta válság világszerte átírta a fogyasztás szerkezetét és az inflációét. Az emelkedő inflációval párhuzamosan az inflációs várakozások is emelkednek – mondta.
Kiemelte, hogy magas átárazásra kell felkészülni februárban is.
Az inflációban globálisan meghatározó a nyersanyag- és energiaárak alakulása. A világpiaci energiaárak – gáz, áram – változatlanul magas szinten vannak, miközben a kőolaj ára is nőtt. Az árindexet meghatározó faktorok továbbra is az infláció emelése irányába hatnak.
Kitért arra, hogy az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés megjelenését a hazai inflációban. A kérdésre, hogy a kormányzati árstop gerjeszt-e inflációs nyomást, azt mondta: ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költséghatások a gazdaságban a legerősebbek. A magyar inflációs ráta a régióban az alacsonyabbak között tudott maradni – mondta.
Az MNB szerint a magyar gazdaság elmúlt két negyedévben látott élénk növekedése jellemző maradhatott idén az első két hónapban is, ezt elsősorban a belső kereslet húzta. Az exportoldalon a globális ellátási láncok normalizálása a második fél évben várható, az export akkor gyorsan visszapattanhat – ismertette. A hazai termelésben a nyersanyag- és chiphiány, valamint a szállítási költségek gyors növekedése képezi a legjelentősebb akadályokat a jegybank számítása szerint.
A geopolitikai kockázatok egyértelműen erősödtek, így a pénz- és árupiacokon változatlanul nagy változékonyságra kell készülni – jelezte.
