Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot. Ez “komoly revíziónak” számít a korábbiakban várt 5 százalék körüli értékhez képest – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a friss Inflációs jelentést ismertetve.
Az igazgató kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is nagyobb léptékű drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével.
Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik – jegyezte meg.
Balatoni András jelezte, hogy rövid távon Magyarországon az infláció gyorsulása várható, a csökkenés az év vége felé kezdődhet meg. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az infláció alakulásában felfelé mutató kockázatok figyelhetők meg.
Rámutatott: az év elejei átárazások nemzetközi szinten a szokásosnál magasabbak voltak; Magyarországon a normál piaci átárazásnak a kétszerezét-háromszorosát lehetett tapasztalni.
Hangsúlyozta, hogy további inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt; a gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016-2019-hez képest.
Oroszország és Ukrajna súlya a világexportban bizonyos kritikus tényezőkből jelentős, így a világjárvány után megjelent kínálati surlódások várhatóan tovább fokozódnak a háború miatt – mutatott rá.
A palládium, a szén, a kőolaj és a kénszármazékok világexportjában Oroszország részesedése kétszámjegyű, de a háborúban álló országok adják a búza és árpa világexportjának negyedét, a kukoricakivitelnél pedig 16 százalék körül van ez az arány – fejtette ki.
Elmondta azt is, hogy az értékláncok súrlódásai a gazdaságok teljesítményére is fékezően hatnak várhatóan, elsősorban idén.
Balatoni András felidézte, hogy a háború előtt akár 6 százalékos gazdasági dinamikára is lehetett számítani Magyarországon erre az évre, prognózisát az MNB ugyanakkor legújabb jelentésében 2,5-4,5 százalékra mérsékelte.
A járvány utáni gyors gazdasági helyreállásnak, a 7 százalékos tavalyi növekedésnek és az év elején tapasztalt további gyorsulásnak a hatásai az idei évben is érezhetők lesznek – húzta alá. Az “örökölt következményeknek” köszönhetően szerinte idén akkor is 2,5 százalékkal bővülne a gazdaság teljesítménye, ha az év további részében nem nőne a GDP.
Bár a háború és a szankciók kedvezőtlenül érintik a magyar gazdaság kilátásait idén, ugyanakkor a fundamentumok stabilak, így a középtávú növekedési előrejelzésen nem módosított a jegybank – ismertette.
A fundamentumokról beszélve elmondta, hogy a beruházási ráta – főként az állami beruházásoknak köszönhetően – továbbra is magas, 26-27 százalék körüli marad, és a reálbérek növekedési rátája is pozitív lesz.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezés lakossági és vállalati vonalon is elmaradhat a korábbiakban előrejelzettekhez képes, és átmenetileg a folyó fizetési mérleg hiánya is megugrik.
Az MNB igazgatója megjegyezte, hogy az orosz-ukrán háború Magyarország exportkilátásait kedvezőtlenül befolyásolja, a két érintett országba irányuló exportkiesés mellett számolni kell a többi külpiac lassulásával is.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kivitel 1,7 százaléka megy Oroszországba, 1,5 százaléka pedig Ukrajnába közvetlenül; a teljes kitettség, közvetett kapcsolatokkal sem sokkal jelentősebb. Az EU egészét nézve Oroszország és Ukrajna súlya a külkereskedelemben 4-5 százalék – tette hozzá.
A kockázatokra vonatkozóan Balatoni András kifejtette: amennyiben a háború elhúzódik és az energiaárak tartósan rekordmagas szinten maradnak, akkor a növekedés az alacsonyabb sávszél, az éves átlagos infláció pedig a várt sáv teteje körül alakulhat.
A háború és a szankciók gyors megszűnése esetén megvan a növekedési képesség a 4,5 százalékos vagy magasabb GDP-bővülés eléréséhez, és az infláció is a mérsékelt pálya körül maradhat – mondta.
