Egyhangúlag döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 15 bázispontos, 1,80 százalékra történő emeléséről az októberi ülésén – olvasható a Magyar Nemzeti Bank rövidített jegyzőkönyvben.
A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Mindez a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolja.
A monetáris testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – áll a kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs cél elérése érdekében kulcsfontosságú a másodkörös inflációs hatások elkerülése és a várakozások megfelelő horgonyzása. A tanácstagok szerint az elmúlt hetekben látott költségsokkok hatására az infláció emelkedése hosszabb időszakon keresztül érvényesül, így a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzéséhez képest kitolódhat az inflációs cél elérése. Ennek fényében a korábban tervezettnél hosszabb monetáris politikai lépéssorozatra kell felkészülni.
A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd
várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az elmúlt hetekben jelentős globális nyersanyagár-emelkedés volt tapasztalható, amely egyes energiahordozók esetében akár háromszoros drágulást eredményezett nyár eleje óta. Egybehangzó érvelésük szerint a globális nyersanyagár-emelkedés hatása a fogyasztói árak egyre szélesebb termékkörében érzékelhető.
A döntéshozók megállapították, hogy a beérkezett adatok alapján az élénk növekedés a magyar gazdaságban folytatódott a harmadik negyedévben. Több tanácstag rámutatott, hogy a növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Többen felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az energiaválság növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.
Több döntéshozó megjegyezte, hogy az MNB aktív piaci jelenlétével tompította a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését. A tanácstagok szerint változatlanul kiemelt fontosságú, hogy a rövid lejáratú kamatok a tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezt a célt erősítve az MNB folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszközének dinamikus kivezetését.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jegybank a következő hónapokban további lépéseket készítsen elő, amelyek erősítik a swappiaci stabilitást és a monetáris transzmisszió hatékonyságát. A döntéshozók egybehangzóan amellett érveltek, hogy az állampapír-vásárlási program kivezetését a piaci stabilitás veszélyeztetése nélkül szükséges végrehajtani, ezért a jegybank az eszközt a piaci kondíciók függvényében továbbiakban is rugalmasan alkalmazza.
