A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés az elemzők szerint lassúnak ígérkezik.
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző havinál 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent. A márciusi 56 ezer után áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy a február-áprilisi időszakban a munkanélküliségi ráta csak kis mértékben emelkedett, annak ellenére, hogy áprilisban több mint 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve.
Ez részben annak köszönhető, hogy az időszak elejét a vírus még kevésbé érintette, részben pedig annak, hogy a munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a rendkívüli helyzetre való tekintettel egészségügyi okból vagy a kijárási korlátozások miatt nem keresett állást.
Úgy vélte, a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti. A boltok, illetve vendéglátóhelyek májustól kezdődő újranyitása növelheti a foglalkoztatást, a vírus előtti szint azonban csak lassan állhat vissza, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz. Szintén növelheti a foglalkoztatást a jövőben a közfoglalkoztatottak számának emelkedése – tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva pedig 136 ezerrel kevesebben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a február-áprilisi időszakban 3,8 százalékosra nőtt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 1 ezerrel emelkedett az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezerrel nőtt az egy évvel korábbi átlaghoz képest.
A múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékra emelkedett áprilisban. Május-júniusban még valamekkora növekedés várható a Takarékbank vezető elemzője szerint, azután viszont az újraindulással párhuzamosan elkezdődhet némi normalizálódás.
A járvány eleji drasztikus várakozások mostanra érdemben kilapulni látszanak. A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet az elemző szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is megjegyezte, hogy a február-áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Ráadásul az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető.
Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint, ami nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent. Azok közül sokan ugyanis, akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer volt április végén.
Kiemelte, hogy ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága a gazdaságpolitika dolgát is rendkívül megnehezíti, nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság. Nemcsak azt kellene tudni, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai módszertan milyen mértékben torzítja el. Mindenesetre várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében – vélekedett az elemző.
