Örömre semmi ok: hiába futott fel – jórészt az inflációnak köszönhetően – a kihelyezett hitelösszeg, az első fél évben 4 százalékkal kevesebben szerződtek valamilyen kölcsönre bankjukkal, mint öt éve, és a lemaradás az év végére még nagyobb lesz – figyelmeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Éves alapon 75 százalékkal, 1237 milliárd forintra nőtt a lakosság nem folyószámla jellegű hitelfelvétele az év első hat hónapjában. Gergely Péter szerint azonban tévútra vezet az, ha valaki győzelmi jelentéseket fogalmaz meg a háztartási hitelezés helyzetével kapcsolatban. A szakértő arra figyelmeztet, hogy az év első hat hónapjában még 2022-ben is 120 milliárd forinttal magasabb összegben vettek fel hitelt a magyar polgárok, mint az idei év első hat hónapjában. Szerinte ezt természetesen még ki lehet védeni azzal, hogy két évvel ezelőtt a tavaszi hónapokat teljesen átalakította a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon hitele, ahol ultra alacsony, maximum évi 2,5 százalékos kamat mellett lehetett nagy összegű hitelt felvenni új építésű energiatakarékos lakásokra.
Havi 2 ezer hitelszerződés hiányzik
Azt azonban semmi nem menti a szakértő szerint, hogy az idei év első hat hónapjában több mint 4 százalékkal kevesebb, 275,6 ezer nem folyószámla jellegű hitelszerződés köttetett Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt, a „bezzegévnek” minősített 2019-es évben, amikor az első fél évben a szerződésszám megközelítette a 289 ezret. A BiztosDöntés.hu MNB statisztikáin alapuló összegzése szerint a háztartások idén közel negyedével, 12 ezerrel kevesebb, alig 38 ezer lakáshitel szerződést kötöttek a bankokkal 6 hónap alatt, mint 2019-ben, amikor ez a szám az 50 ezret közelítette. Személyi kölcsönből pedig 8 százalékkal kevesebb szerződést jelent a mostani 144,5 ezer szerződés 2019 hasonló időszakához képest, amikor 157,4 ezer alkalommal vettek fel személyi kölcsönt a magyarok. Szabad felhasználású jelzáloghitelből közel harmadával, kevesebb szerződést jelent a június végig megkötött 2 800 kontraktus, mint a 2019-es 4 300-at meghaladó szerződésszám.
A babaváró eddig javította, mostantól rontja a statisztikát
A szerződések számának drasztikusabb visszaesését Gergely Péter szerint kis mértékben az évtizedes álmából ébredő áruhitelezés mellett döntően annak a 11 300 Babaváró-szerződésnek köszönheti a piac, amelyik termék 2019 első fél évében még nem is létezett. Emiatt ezt a terméket érdekes külön összevetni a konstrukció 2020-as évével, mivel akkor azt láthatjuk, hogy a babaváró szerződéseinek kétharmada tűnt el a bázisév több mint 32,5 babaváró szerződéséhez képest.
Örülni tehát túlságosan nincs miért. Gergely Péter szerint ráadásul annak köszönhetően, hogy a babaváró 2019-es júliusi rajtja miatt hihetetlen felfutás vette kezdetét (fél év alatt közel 50 000 ügyfél vette igénybe a családtámogatási rendszer egyik legsikeresebb termékét) az év hátralévő részében a hitelszerződések számában egyre jobban elmarad majd az idei év teljesítménye a 2019-es adatoktól.
Az árak lökték feljebb az átlagos hitelösszeget
Így az idei teljesítmény csak a tavalyi év földbeállásához képest lesz attraktív (2023 első fél évéhez képest 23 százalékkal több szerződést sikerült tető alá hozni idén) – bár tegyük hozzá, hogy a 2023-as 225 ezer alkalomhoz képest utoljára 2017-ben keresték fel ennél kevesebben hitelfelvételi szándékkal a bankokat az ügyfelek.
A hitelvolumen bővülése mindennek következtében nem a komolyabb érdeklődésnek, hanem annak köszönhető Gergely Péter szerint, hogy aki hitelfelvételre adja a fejét, a korábbiaknál magasabb összeget kénytelen felvenni azért, hogy a tervbe vett beruházást finanszírozni tudja.
A lakáshitelek esetében az átlagos hitelösszeg a 2019-es 9,15 millió forint helyett ma már több mint 16,9 millió forint, ami döntően az ingatlan árak megugrásának tudható be. De 2023-hoz képest is drasztikus, hatvan százalékos a növekedés, hiszen tavaly az első fél évben az átlagos lakáshitel összege még alig haladta meg a 10,2 millió forintot.
A személyi hitelek esetében 2019-hez képest, amikor egy átlagos hitelszerződés összege 1,77 millió forint volt, ma a szakértő szerint már 45 százalékkal, 800 000 forinttal magasabb, átlagosan 2,57 millió forintot igényelnek az ügyfelek. Abban, hogy a növekedés felét az utolsó év adja (2023 I. félévében még csak 2,12 millió forintot vettek fel átlagosan az ügyfelek), Gergely Péter szerint egyértelműen az elmúlt hónapok komoly inflációja köszön vissza.
Áruhitelben pedig százezer forinttal 259 000 forintra ugrott az átlagos igényelt összeg, ami így közel kétharmados bővülést jelent. Egy éve, 2023-ban még 13 ezer forinttal kisebb, 245 ezer forint volt a szerződések átlagos értéke.
A bankoknak olcsóbb lett a hitelezés – visszaadják?
A magasabb hitelösszeg az ügyfelek számára magasabb törlesztőrészletet jelent, a bankok számára ugyanakkor az egy szerződésre jutó átlagösszeg komoly növekedése olcsóbbá teszi a hitelezést, hiszen a hitelszerződések bonyolításának fix költsége jobban elporlad – emlékeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Gergely Péter szerint a nagy kérdés, hogy ezt a költségcsökkentést mikor és mennyiben adják vissza az ügyfeleknek a kondíciók javításával a bankok. Ennek a fajlagos költségcsökkentésnek egy részét a bankok a lakáshitel THM-plafon kapcsán odaadták az ügyfeleknek – és ez lehet az egyik forrása annak is, hogy azóta sem emelkedik érdemben a lakáshitelek kamata. A szakember szerint a személyi hitelek esetében a nyár végére, őszre várt kamatcsökkentési verseny egyik forrása is a fajlagosan kisebb fix költségek lehetnek majd.
