A magyar adóhatóság által bevezetett intézkedések következtében az elmúlt években Európa szinten kimagaslóan csökkent az áfarés értéke Magyarországon. A folyamat azonban itt nem áll meg, 2019. június 4-től új formátumban, több adatot vár a NAV az online adatszolgáltatás keretében, miközben az Unió néhány tagállamában már sikeresen bevezetett Standard Audit File for Tax-ről (SAF-T) is beszélhetünk. Farkas Gábor a PwC Magyarország adószakértője szerint ennek kapcsán az igazi kihívást a nemzetközi cégek átállása jelenti.
– Az elmúlt öt évben a NAV olyan adminisztrációs intézkedéseket léptetett életbe, amelyek az általános forgalmi adó területén elkövetett csalások visszaszorítását célozták. A sort a belföldi összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettség nyitotta, majd ezt követte az online pénztárgépek bevezetése, az EKÁER, a számlázó programok “adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciója (ismertebb nevén: adatexport), majd később az étel-, ital automaták online bekötése. Ezen kötelezettségek folytatása – ami talán a legjelentősebb a sorban – a céges számlázórendszerek 2018. július 1-jével kezdődő online bekötése. A NAV által bevezetett intézkedések igen jelentős horderejű lépések voltak, amelyek nagyon sok felkészülést igényeltek az adózók illetve az adóhatóság részéről is.
– Milyen eredményt hozott mindez?
– Az eredmény egyértelműen pozitív, jelentősen csökkent Magyarországon az áfarés. Az áfarés kifejezés alatt a potenciálisan beszedhető általános forgalmi adóból származó bevételek és a ténylegesen befolyt általános forgalmi adóból származó költségvetési bevételek különbözetét kell érteni. Magyarán azt az összeget, amely elsősorban az adócsalás, adóelkerülés következtében eltűnik a központi költségvetés általános forgalmi adó-bevételeiből. A 2012-es 22 százalékos magyarországi áfarés értékhez képest, kilenc százalékpontos javulást könyvelhetünk el magunknak, – a legutóbbi Európai Bizottsági jelentés alapján, – 2016-ra 13 százalékra csökkent az áfarés értéke Magyarországon. Hazánk a kilenc százalékpontos eredményével az EU 28 tagállama közül az előkelő negyedik helyen szerepel a százalékpontos változások alapján felállított rangsor szerint a sorban Málta, Lettország és Szlovákia után.
– Igaz a vállalkozásoknak nem is állt rendelkezésükre sok idő az átálláshoz.
– A gyors és jelentős eredménynek törvényszerűen megvolt az ára. Rohamtempóban, nagyon sok olyan adminisztratív intézkedést kellett életbe léptetni, amellyel az adóhatóság erősebb kontrollt tudott gyakorolni az adózókra. Tény, hogy a számlázó rendszerek online bekötése során is elég bátor módon kezelték a projektet, de a nap végére, csak eljutottunk odáig, hogy az adózók legnagyobb része és különösen az adózás mértékét tekintve legfontosabb része már magabiztosan tudja kezelni a rendszert.
– Mire kell számítania a vállalkozásoknak 2019. június 4-e után?
– Gyakorlatilag annyi fog történni, hogy az adóhatóság által jelenleg használt 1.0 rendszert – ami egy meghatározott struktúrát jelent – egy másik váltja fel. A mostani rendszerben úgynevezett XML fájlban kell elküldeni az adatokat a számlázó rendszerből a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. 2019. januárjában hozta nyilvánosságra a NAV az 1.1.-es verziót, amely egy megváltozott XML fájl tartalmat és struktúrát jelent. Eredetileg 2019. május 2. volt az adóhatóság által tervezett éles bevezetés, azonban ezt elhalasztották 2019. június 4-re. Eddig az időpontig az adóhatóság elfogadja az 1.0 verzió szerint előállított XML fájlt illetve az új verzió, az 1.1. szerint elfogadott XML fájlt egyaránt. Azonban idén június 4-től már csak az 1.1. verzió lesz elfogadható. Aki a régi struktúrában küldi be a számlázórendszeréből valós időben, vagyis real-time ezeket a fájlokat, azt vissza fogja utasítani az adóhatóság. Tehát mindenkinek át kell állnia az új adattartalomra és aszerint kell tudni beimportálnia a szükséges adatokat.
– Ez egyben más tartalmat is jelent, a formátumváltozás mellett?
– A korábbinál bővebb tartalmat jelent. Olyan új adatokat is – mint például a napi árfolyam – meg kell adni az XML fájlban, amely korábban nem volt kötelező adat.
– Ugyanakkor azt hallani, ennél lényegesebb változásra is kilátás van.
– Az online bekötés segítségével az adatoknak még csak egy szűk köréhez jut hozzá az adóhatóság. Csak azokat az adatokat látja, amelyeket a számla kiállító az Áfatörvény előírásai szerint kötelezően feltüntet a számlán. Vagyis az adóhatóság nem lát logisztikai adatokat, nem látja azt, hogy mondjuk a számlához tartozó fuvarozás ténylegesen megvalósult-e, nem látja azt, hogy beérkezik-e egy termék a raktárba, nem látja azt, hogy azt az adott terméket készletre veszik-e vagy tárgyi eszköznek tüntetik fel, vagy bármilyen más módon hasznosítják. Tehát, az online bekötéssel gyakorlatilag a teljes tranzakciós láncolatnak csak egy kis szeletét látja az adóhatóság, ami már így is egy nagyon nagy előrelépés egyébként. Hiszen ezáltal már olyan információkhoz jut hozzá az adóhatóság, amit ha mondjuk a belföldi összesítő jelentéssel összehasonlít, akkor már nagyon komoly következtetéseket tud levonni. Azonban még ennél is messzebb lehet menni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD ugyanis már évekkel ezelőtt publikált egy ajánlást az úgy nevezett Standard Audit File for Tax fájlról (SAF-T).
– Mi ennek a lényege?
– Ez egy olyan típusú adatszolgáltatás ajánlás a nemzeti adóhatóságok számára, amellyel az adatok elemzése által már teljes körű képet kaphatnak a nemzeti adóhatóságok arról, hogy milyen ügyleteket, kivel és milyen módon bonyolít le egy gazdasági társaság. És ami a lényeg, ezzel gyakorlatilag további eszközöket kapnak a nemzeti adóhatóságok az adócsalás elleni küzdelemben. Ez az OECD ajánlás, egyébként már alkalmazásra került több EU-s tagállamban is. Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban is implementálták már a SAF-T ajánlásnak valamilyen verzióját. Igaz elég komoly eltérések vannak az egyes országok gyakorlata között.
A lényeg az, hogy az említett országokban nagyon sikeres projektek lettek belőle és nagyon sokat segített az ottani adóhatóságoknak az áfacsalás elleni küzdelemben és emellett az ellenőrzések hatékonyabbá tételében. Ide tartozik például az is, hogy miközben a jogszabály értelmében 180 nap áll az adóhatóság rendelkezésre, hogy lefolytasson egy revíziót valamilyen adózónál, manapság ennek a 180 napnak jelentős része az adatgyűjtésre megy el, és nem az adatok értelmezésére, értékelésére. Viszont ha már az adóhatóságnál eleve ott vannak ezek az adatok, amiket vizsgálni szeretne – mert mondjuk korábban hozzájutott az adózó SAF-T fájljaihoz -, akkor lehet arra számítani, hogy egyrészt nem fogja kihasználni a teljes 180 napot a revízió, mert az adóhatóság sokkal hamarabb tud érdemi következtetésekhez jutni és már célzott kérdéseket tud feltenni. Másrészt az eljárás valószínűleg kevesebb erőforrást fog igényelni adózói oldalról is, hiszen nem kell az információ átadással bajlódni, mert az már korábban megtörtént a SAF-T fájl átadásával. Úgy tűnik ezek az előnyök keltették fel a NAV és a Pénzügyminisztérium figyelmét is.
– Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
– Erről ugyan még nem született semmilyen hivatalos döntés egyik oldalon sem, de az biztos, hogy az asztalon van a téma, és jelenleg megfontolás alatt van az, hogy legyen-e Magyarországon SAF-T adatszolgáltatási kötelezettség, és ha igen, az milyen módon valósuljon meg.
– Mivel kell ennek kapcsán számolniuk az adózóknak?
– Azzal, hogy elő kell majd tudniuk állítani a fájlt. Nyilván a nagy kérdés az, hogy ha lesz Magyarországon SAF-T, akkor az milyen módon valósul meg. Azt várja majd el, hogy az ellenőrzéskor át tudjam adni a SAF-T fájlt, vagy azt, hogy havonta egyszer vagy mondjuk, ahogy a spanyoloknál, négy naponta egyszer küldjem be a fájlt. Mindez nyilván az adózói felkészülés mikéntjét is befolyásolja. A felkészülés időszükségletét illetően az sem mindegy, hogy milyen módon kell majd ezt a fájlt átadni az adóhatóságnak, hiszen egyértelműen nagyobb felkészülési idő kell akkor, ha az online bekötéshez hasonló rendszerben, időközönként automatikusan kell beküldeni a fájt.
– Mennyire van a téma porondon Magyarországon?
– A Pénzügyminiszter Úrnak és az adóhatóságnak a közelmúltban volt egy bejelentése arról a célról, hogy 2021-től a személyi jövedelemadó bevallás ajánlások mintájára az összes adónemben a cégeknek is az adóhatóság tudjon majd bevallás-ajánlást adni. Ezzel kapcsolatban az én személyes véleményem az, hogy az online bekötés és egyéb adatok mellett a SAF-T is szükséges lenne ahhoz, hogy a cégek életében legfontosabb bevallást, az áfabevallást el lehessen készíteni. És igazából itt a SAF-T lenne a kulcs, mert ezáltal juthatna hozzá az adóhatóság olyan adatokhoz, amelyek hozzásegítenék az adóhatóságot az áfabevallás-ajánlások elkészítéséhez.
– Mindez nyilván újabb IT fejlesztéseket igényelne az adózók részéről.
– Az IT bevonódás elkerülhetetlen, hiszen egy ilyen átállásnál mindig a vállalatirányítási rendszerből kell tudni valamilyen riportot előállítani. De, igazából a könyvelők és az adótanácsadók vagy a cégen belüli adózási szakértők bevonása is mindenképpen szükséges, mert nem mindegy, hogy milyen adatok kerülnek az egyes mezőkbe, például mit értünk teljesítési időpont alatt.
– De egy mikro, vagy kisvállalkozásnál nincs se IT-, se könyvelési szakember.
– Az online bekötés kapcsán most az a szabály, hogy a számlán áthárított áfa összegének meg kell haladnia a 100.000 forintot. (Aminek kapcsán az is előfordulhat, hogy ezt az összeget le fogják vinni nullára.) De ahogy azt az összes eddigi projektnél is láttuk, az adóhatóság által megkövetelt változások lekövetése nem a kisvállalkozásoknak jelentett igazi kihívást (például az online bekötést egy egyszerű számlázóprogram megvásárlásával is meg tudták oldani). Az adóhatóság új előírásai mindig a nagy cégeknél okoznak általában nagyobb problémát, mert ott nagy, integrált, globális rendszerek működnek és ezekhez kell kizárólag a magyarországi leányvállalatnál hozzányúlni. De azzal, hogy Magyarországról hozzányúlunk, nem tudjuk, hogy mit befolyásolunk világszinten az integrált rendszerben. Vagyis a SAF-T esetleges bevezetése kapcsán valószínűleg szintén nem a KKV szektornak fáj majd a feje.
