Német EU-elnökség kezdődött – kompromisszumokra készülve?

Angela Merkel nemcsak válságkezelésre, az EU megreformálására is készül a német elnökség alatt. Európa legnépesebb országa és legnagyobb gazdasága példátlan egészségügyi és gazdasági válság közepette vette át az elnökséget. Több, önmagában is jelentős krízisben várható áttörés Berlintől?

Túlterhelt horvátok

Berlin Zágrábtól veszi át a stafétabotot. Horvátország a Balkán és az EU kapcsolatainak erősítését, a térség európai integrációját nevezte meg elnöksége prioritásaként. A korona-járvány és -válság mindezt teljesen felülírta. A csekély gazdasági és politikai súlyú Horvátország, az EU legfiatalabb tagja érthető módon nem tudott központi szerepet játszani a válságmenedzselésben. A kontinens legjelentősebb gazdasági és politikai súlyú államától, Németországtól ezt várja el a politika, a gazdaság és a lakosság is.

Német tervek

Angela Merkel kancellár a szövetségi parlamentben, a Bundestagban, az azonnali képviselői kérdések és kormányfői válaszok órájában az elnökségi programot vázolva hangsúlyozta, hogy nemcsak válságkezeléssel akarnak foglalkozni, hanem az EU megújításával is. A németek a gazdaságélénkítésre szánt hatalmas összeggel az EU korábban lefektetett céljaihoz is közelebb akarnak kerülni: 2050-ig klímasemleges Európa, a kontinens digitalizálása és nemzetközi szerepének erősítése a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságúnak tartott szektorban.

„A vírust le kell küzdeni, a gazdaságot talpra kell állítani, az európai együttműködést meg kell erősíteni” – hangzik a német kormány programjának tenorja. Berlin első lépésként, már a július közepi kormányfői csúcson megállapodást akar az EU következő hét éves költségvetéséről és a ’Next Generation EU’ névre keresztelt konjunktúracsomagjáról. Gigantikus összegről, 1.850 milliárd euróról folyik a vita.

Ebben a félévben pontot kell tenni az EU és Nagy-Britannia között 2016 óta húzódó Brexit-viták végére. Az év végéig tart az átmeneti időszak. A rengeteg konfliktust látva egyre fenyegetőbb, hogy megállapodás nélkül fognak végét érni a szigetország és a kontinentális Európa kapcsolatai. A Nagy-Britanniához sok szálon kötődő német gazdasági szereplők elvárják Berlintől, hogy ne kerüljön erre sor.

Egyeztettek – a Trio-elnökség

A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam osztozik 18 hónapos időszakra. Az elnökség meghatározza céljait – a trió két másik tagjával – hosszabb távú célokat is kitűz.

A célok elérése érdekében Németország együttműködik Portugáliával és Szlovéniával, a két országgal, amelyek a soros elnökségben a németeket fogja követni. A 10, illetve 2 milliós népességükkel nem lesz könnyű dolguk kezdeményező szerepet játszani az 500 milliós EU-ban. A német külügyminiszter  májusban megállapodást kötött portugál és szlovén kollégájával, Augusto Santos Silvával és Miroslav Cerarrel. Hivatalos formát adtak a ’Trio-elnökségnek’.

Kompromisszumok leköszönés előtt?

„Tisztában vagyok vele, milyen komoly elvárások vannak a német elnökséggel szemben” – mondta Angela Merkel június végi videóüzenetében. A kancellár szeretné, ha kormánya több lenne válságmenedzsernél. „A klímavédelmet és a digitalizációt is érdemben akarjuk előre vinni. Ezzel párhuzamosan az EU-t a nemzetközi politikában az USA-val és Kínával egyenrangú szereplővé akarjuk tenni.”

Fontosnak tartja, hogy minden döntés kompromisszum eredménye legyen. „El akarjuk kerülni, hogy bárki úgy érezze, gazdasági súlyunknál fogva rákényszerítjük akaratunkat a közösségre.”

Köztudott, hogy a 2021-es németországi választásokon már nem Merkel lesz a konzervatívok kancellárjelöltje. Ezért a német belpolitikában hónapok óta ’béna kacsának’ tartják. Rövidesen távozó politikusként az EU-ban is elvesztette korábbi súlyát és tekintélyét. Így különösen nehéz lesz megfelelni a legfőbb elvárásnak: A válságból megerősödve kivezetni Európát