A koronavírus-válság és a növekvő munkanélküliségi számok ellenére akadnak létszámhiánnyal küzdő ágazatok. Wellness részleg, kutyabarát munkahely, prémium a pontosságért – a cégek egyre különösebb, sokszor abszurd ötletekkel csalogatják magukhoz a szakembereket.
A cégek igazodnak a dolgozókhoz!
A kéményseprő vállalkozás vezetőjének öröme leírhatatlan volt, amikor sikerült felvennie egy fiatal munkavállalót. A válság ellenére több szektorban munkaerőhiánnyal küzdő Németországban már az is meglepő, hogy volt érdeklődő pályakezdő az avittosnak tűnő szakma iránt. A fiatalember nem a munka hőse. „Elégé félvállról veszi, még sosem jött pontosan” – panaszolja az alapító-cégvezető a Zeit riporterének.
– Plusz pénz fog kapni, ha pontosan jár dolgozni – tett szokatlan ígéretet a főnök.
Olyan tulajdonságok, mint a pontosság és a megbízhatóság, valamint képesítések, mint egy irodai munkánál a Word és az Excel kiváló ismerete általában a sikeres munkahelykeresés elengedhetetlen feltételei. A hiányszakmákban semmi sem magától értetődő. A cégek igazodnak a dolgozókhoz.
Hiányszakmák – hr innovációk
„A pontosságprémium jó ötlet” – véli Klaus Hurrelmann, a berlini Hertie School of Governance szociológiaprofesszora, aki évek óta a fiatalok munkaerőpiaci elvárásait kutatja.
Az ’50-es, ’60-as évek nagy létszámú generációi távoznak a munkaerőpiacról. Helyükre sokkal kevesebben lépnek, ráadásul olyan fiatalok, akik jólétben és kényelemben nőttek fel – festi fel napjaink munkaerőpiaci helyzetét Hurrelmann. Szerinte a fiatalok a munkát nem kellemes kötelezettségnek, hanem jobb esetben az önmegvalósítási lehetőségének, rosszabban csak az ehhez szükséges anyagi fedezet megteremtéséhez elengedhetetlen rossznak látják. Az Y és a Z generáció tagjainak, tehát ’80 ’95 között, illetve a ’95 után születettek fontos, hogy tiszteletben tartsák személyiségüket. Ezt elvárják a munkahelyen is. Aki kellemetlen időbeosztású, vagy uncool imázsú munkát vállal, sokat vár el cserébe, például pontosságprémiumot.
„A felvételi beszélgetéseket az anyagi és természetbeni juttatások részletes bemutatásával kell kezdenünk” – meséli tapasztalatait a Zeit riporterének egy nagyvállalat név nélkül megszólaló hr-vezetője. A fiatalok elvárják, hogy több területen és munkakörben kipróbálhassák magukat és csak utána kelljen dönteniük, melyikben tudják elképzelni magukat. „Aki hiányszakmákban keres jól képzett munkavállalót, nehéz helyzetben van” – panaszolja a hr-vezető.
„Gondok vannak a pontossággal. És a nehezen indokolható betegszabadságokról ne is beszéljük!” – mondja egy szoftverfejlesztő nagyvállalt középkorú dolgozója név nélkül a Zeitnek. „Már megszoktuk, hogy egy kis köhögéssel több napra kiíratják magukat a fiatal kollégák.”
„Amiért korábban elbocsátás járt, azért ma figyelmeztetés se. Nem engedhetjük meg maguknak. Sok idő és pénz lenne utánpótlást találni. Ráadásul valószínűleg az utód se lenne jobb” – kommentálja a panaszt a hr-vezető.
Egy rostocki elektrotechnikai családi vállalkozás tulajdonosa, Thomas Lambusch főleg a kreativitást, az önállóságot, a kezdeményezőkészséget hiányolja. „Ha hiányzott egy szerszám vagy egy csavar, az idősebb kollégák elszaladnak a barkácsáruházba, hogy ne álljon le a munka. A fiatalok megvárják, hogy valaki adja a kezükbe az új szerszámot. Ha ezt a szemükre hányom, azzal vágnak vissza, hogy a munkafeltételek biztosítása a munkáltató feladata” – ecseteli tapasztalatait Lambusch.
Munkaerőhiány az informatikában
Az 1.700 embert foglalkoztató informatikai cég, az ’All for One Group’ magas pénzbeli juttatások mellett wellnessrészleggel, kávéval, gyümölccsel és snackekkel, valamint monitorszemüveggel csalogatja a munkavállalókat. Mindezzel már nem lehet meghatni a fiatalokat.
– Természetesnek veszik – meséli Susanne Krause-Hennemann, a cég hr-részlegétől.
Az informatikai ágazat érdekképviseleti szövetségének folyóirata, a Bitkom friss száma szerint 2020-ban, a válság ellenére 124.000 betöltetlen álláshelyek volt az IT területén! A cégeknek kihívás igazodni a fiatalok sokszor nagyon eltérő elvárásaihoz. „Az egyik flexibilis munkaidőt szeretne, a másik, hogy pontban 5-kot kieshessen a kezéből a toll. Van, aki kreativitását akarja kibontakoztatni, van, aki elvárja, hogy a legapróbb részletekig elmondják neki, mi a dolga” – panaszolja Krause-Hennemann.
Változó prioritások
Általában elmondható, hogy az Y és Z generációnak a családi- és baráti kapcsolatok, a hobbi, valamint az egészséges életmód sokkal fontosabb, mint a szüleiknek. Prioritásuk van a munkával szemben és elvárják ennek tiszteletben tartását a főnöküktől – mondja kutatásaira hivatkozva Hurrelmann, a berlini Hertie School of Governance professzora.
Egy bostoni versenyképességi tanácsadó, a Semrush vizsgálata is megerősíti a változó elvárásokat: Németországban tavaly a ’céges bicikli’ kifejezést tízszer, a ’kutya a munkahelyen’-t pedig háromszor annyian írták be a Google-be, mint 2014-ben.
„A pályakezdőknek egészen mások a prioritások, mint szüleik generációjának” – mondja a számok mögötti jelenséget jól ismerő Markus Beyer. A fiatalember kutyaoktató Berlinben, ahol a legtöbben írták be a netes keresőbe a ’kutya a munkahelyen’ kifejezést. 2013-ban megalapított a Munkahelyi Kutyák Szövetségét (Bundesverbandes Bürohund). A kutyabarát munkahelyekért lobbizik. „Sok vállalatnál látják, hogy segít a fiatal munkavállalók megnyerésénél, ha a házikedvencet is magukkal vihetik dolgozni” – tapasztalja Beyer. „A gazdáknak nagy könnyebbség és örül a kollégák többsége is, mert jó hangulatot teremtenek a négylábúak” – folytatja a kutyaidomár.
A kutyabarát munkahely iránti igény jól mutatja, hogy a fiatalok többségének az anyagi juttatásoknál is fontosabb, hogy a munka világában se kelljen feladniuk személyiségüket, a munka összeegyeztethetők legyen magánéleti preferenciáikkal, hobbijukkal. Ez tovább nehezíti a cégek dolgát, hisz ahány ember, annyi individuum. Krause-Hennemann szerint sokszor a legnehezebb feladatuk kitalálni, mivel lehet megfogni egy-egy állásra pályázót.
Válogatós menedzserek
A vezetői szintet koruknál fogva kevesen érték el a Z generációból. Az Y-ból viszont már sokan vannak. Ezért a menedzserekre és felsővezetőkre specializálódott angol fejvadászcég, az Odgers Berndtson németországi vezetője is látja a változásokat. „Korábban a szakmai kihívások, az előrelépés lehetőségek és az anyagi juttatások voltak a mérlegelési szempontok, ma az egyedi igényekhez igazodó ajánlatokkal kell előállnunk” – mondja Markus Trost.
Magyarországon is van közel 100 ezer betöltetlen álláshely. Az informatikusokért, a villamos-, gépész- és vegyészmérnökökért nemzetközi verseny folyik, a multik sokezer szám Nyugat-Európába, az USA-ba, a Távol-Keletre csábítják a szakembereket a hazai munkaerőpiacról.
Tapasztalata szerint egy keresett menedzser már elvárják, hogy ha más városból jön, az új munkaadó gondoskodjon az új otthonról és szervezze meg a költözést. Elmondása szerint azt is igényli, hogy a munkaadó, illetve a fejvadász gondoskodjon munkahelyről a partnernek és iskoláról a gyerekeinek. A hr-esek és a cégvezetők is tudják, alkalmazkodniuk kell.
Egy név nélkül nyilatkozó német nagyvállalat személyzeti vezetője arról beszél a Zeitnak, hogy a következő 5 évben dolgozóik 25 százaléka megy nyugdíjba. „Akárhogy is alakul a gazdasági helyzet, 100 ezer álláshelyre kell új embert találnunk” – mondja aggódva a hr vezető.