A berlini kormány ismét korlátozó intézkedésekről döntött a vírus terjedése miatt. A vállalkozóknak a tavaly novemberi bevételük 75 százalékának megfelelő kártalanítást ígérnek. A német Számvevőszék ezt aránytalanul soknak tartja.
A német Szövetségi Számvevőszék, a Bundesrechnungshof (BRH) heves kritikával illette a kormány legújabb, nagyvonalú korona-mentőövét. A Merkel-kabinet november elejétől ’részleges lockdownról’ határozott. Bezáratta a vendéglátóipari egységeket, valamint megtiltott minden szervezett szabadidős-, sport és kulturális tevékenységet. Merkel egyidejűleg megígérte, hogy „senki nem fog segítség nélkül maradni, aki bevételkiesést szenved el”. A konkrét ígéret szerint minden vállalkozó, akinek be kell zárnia üzletét az államtól a tavaly novemberi árbevétele 75 százalékának megfelelő vissza nem térítendő támogatást fog kapni.
A segítség ’aránytalanul nagy’ és az államadósság ’sosem látott’ emelkedéséhez vezet – áll a BRH állásfoglalásában. A független intézmény figyelmeztet: Az adósság kezelhető szintre csökkentése ’sokkal nagyobb kihívás’ lesz, mint a 2008-as világgazdasági válság után.
A német állam március óta ezer milliárd eurót adott ki vissza nem térítendő támogatásokra, hitelekre és kezességvállalásokra. A legújabb csomag további 10 milliárdba fog kerülni csak novemberre, amelynek idejére a kabinet a korlátozások fenntartását tervezi. Az BRH nem csak túlzott mértékűnek, de átgondolatlannak is tartja a segítséget.
Ezekben a napokban zajlik a Bundestagban a 2021-2024-es pénzügyi terv vitája. A Bonn-i hivatal ehhez készítette az állásfoglalást. A pénzügyminiszter, Olaf Scholz 2021-re jóval több hitel felvételét tervezi, mint amennyit az Alaptörvényben rögzített adósságfék megengedne. Ennek értelmében a szövetségi kormány legfeljebb 28 milliárd euró új adósságot csinálhatna. A szociáldemokrata politikus által előterjesztett tervben azonban 96 milliárd szerepel! Ez ’ijesztően sok’ a BRH szakemberei szerint. Egyidejűleg hiányolják az alternatív, kevesebb adósságot eredményező konjunktúra programok terveit. Ezért a pénzügyi tervet ’alkotmányjogilag is kétségesnek’ tartják.
A számvevőknek az sem tetszik, hogy a 2021-es költségvetés 30 milliárd euró szabadon felhasználható tartalékot tartalmazna. „Ez önmagában több, mint, amennyi hitelt összesen fel szabadna venni az Alaptörvény értelmében” – áll a jelentésben. Az ellenzék is kritizálja a hitelből tervezett tartalékképzést. A kormány az adósságfék 2022-es teljesítésére használná fel a pénzt. Ennek érdekében szükség esetén 2021-re csúsztatna át 2022-es kiadási tételeket.
A BRH túl optimistának tartja a tervet, amely 2022 és 2024 között csak 42 milliárd euró hitelfelvétellel számol. A bonni szakértők szerint ’felelőtlen’ a regnáló kabinettől, hogy a 2021 őszi választások után felálló új kormányra akarja hagyni a tervezett hitelfelvétellel együtt sem egálba kerülő kiadások és bevételek problémáját. A BRH szerint a tervezett 42 milliárdnak több mint háromszorosára, 130 milliárd euró hitelre lesz szükség a kiadások fedezéséhez 2022 és 2024 között. Amennyiben ennyit még sem akar felvenni a kabinet, elengedhetetlen lesz a kiadások drasztikus megnyirbálása, ill. az adóemelés – figyelmeztetnek Bonnból.
A BRH megjegyzi, hogy az adósság elszabadulását ’nem lehet egyedül a vírus-válság számlájára írni’. Az elemzők szerint a krízis nélkül is tarthatatlan lett volna a 2020-as költségvetés.
