Tamásné Czinege Csilla adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkár (NAV) a jövő évi adózás változásait, új határidőket ismertette. AzÜzlet.hu-nak nyilatkozva arról is tájékoztatott, hogy milyen adminisztráció csökkentő, a családokat és a jogkövető vállalkozásokat támogató módosítások jönnek 2019-től. Többféle kedvezménnyel, online megoldásokkal segíti az adózókat az adóhatóság – mondta.
– A világgal együtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is a digitalizáció irányába halad. Mi a következő lépés?
– Egyre több olyan digitális szolgáltatást szeretnénk alkalmazni és bevezetni, amelyek megkönnyítik az adózást – magyarázza Tamásné Czinege Csilla. – A vállalkozások ugyan most is elektronikus úton kommunikálnak a NAV-val, de ez az elektronikus kommunikáció jelenleg egy űrlap technológián alapul. Ezt szeretnénk kiváltani online rendszerekre. A legjobb példa erre a személyi jövedelemadó bevallások kérdése, ami korábban egy űrlapon történt, amit az ügyfelek vagy papír alapon vagy elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül tudtak beküldeni a NAV felé. Ehhez képest most egy fejlettebb online technológiát alkalmazunk, ami megjelenítését tekintve is jobban segíti az ügyfeleket az eligazodásban.
Most ezen a vonalon haladunk tovább. 2019. január 1-jétől a bejelentő lapokban kezdjük meg az online-osítást. Ezek elsőként a magánszemélyek és egyéni vállalkozók bejelentési vagy adatváltozással összefüggő kérelmeihez kapcsolódnak: magánszemélyek adószám igényléséhez, adóigazolvány igényléshez, az egyéni vállalkozók adatbejelentéséhez. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, valamint a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség bejelentése is online-osításra kerül. Az óriási újdonság pedig az, hogy a NAV kitölti azokat az adózóra vonatkozó előzményi adatokat, amelyeket már tud az adózóról. Segítséget jelent majd az is, hogy nem szükséges sem nyomtatvány, sem a kitöltő program előzetes letöltése, sőt, azonnali hibavizsgálat és visszajelzés történik a bejelentés eredményéről ügyfeleink részére. Illetve ha valaki bejelentkezik a KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) regisztrációs azonosítóival (pl. ügyfélkapus azonosítójával), akkor a bejelentőt a NAV előtt is azonosítja a program, majd a számára vagy képviseltje számára lehetséges bejelentések érhetők el. Ezzel a fejlesztéssel indulunk el jövő év január elsejétől.
– Az ügyfél részéről nincs szükség az elektronikus aláírásra?
– Az online beadványok esetében, de megjegyzem, az elektronikus nyomtatványkitöltő rendszer használatával sem kell elektronikus aláírás, mert a Magyarország Kormánya által a NISZ Nemzeti Infrastruktúraszolgáltató Zrt.-n keresztül üzemeltetett biztonságos csatornán keresztül zajlik a kommunikáció, a hitelességet tehát maga a kommunikációs csatorna teremti meg. Az ügyfelek azonosítását az úgynevezett e-személyi igazolvány, vagy az Ügyfélkapu, vagy a részleges kódú telefonos azonosítás (RKTA) biztosítja. Az ingyenes elektronikus tárhelyet (KÜNY-tárhely) az ügyfelek az adóhatósággal való elektronikus kapcsolattartáshoz, dokumentum (pl. bevallás) beküldéshez és részükre szóló hivatalos dokumentum letöltéséhez használhatják. A tárhelyen keresztül megvalósított kommunikáció minden tekintetben megfelel a hitelességi feltételeknek. Az elektronikus kommunikációra 2019. január elsejétől már a Cégkapu biztosítja adóügyekben is a vállalkozások számára az ügyintézést.
– Mi változik azzal, hogy januártól a cégeknek is a Cégkaput kell használniuk?
– A törvény már 2018. január 1-jétől kötelezővé tette a vállalkozások számára az elektronikus ügyintézést, de ennek a módjában tett engedményeket. Az adóügyek tekintetében volt arra lehetőség, hogy 2018 végéig még nem kellett kötelezően a Cégkaput használni, elfogadható volt az Ügyfélkapun keresztüli beküldés. Ez az átmeneti időszak szűnik most meg: 2019. január 1-jétől már az adóügyekben is a Cégkapun keresztül kell intézni az ügyeket.
Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy a beküldendő dokumentumokat, így a bevallásokat, adatszolgáltatásokat, kérelmeket, tehát mindazokat a dokumentumokat, amit eddig az Ügyfélkapu használatával adtak be, ezután Cégkapu használatával kell teljesíteniük, valamint a NAV is a Cégkapura helyezi el az adózónak szóló elektronikus dokumentumait. A vállalkozások közül a KÜNY tárhely használata a továbbiakban csak az egyéni vállalkozók számára marad meg, akik nem kötelezettek Cégkapu nyitására.
Ez egyébként jelentős könnyítést jelent majd a vállalkozások számára, de miként minden változással, ezzel szemben is jelentős ellenérzéseket tapasztalunk az adózók részéről. Pedig ez a változás tényleg jelentős könnyebbséget jelentene számukra. Már csak azért is, mert az Ügyfélkapunál eddig a személyes tárhelyét és adatait mindenki magánszemélyként használta. Gondoljuk csak el, milyen kérdéseket vetett ez fel, milyen helyzeteket eredményezhetett egy cégvezető esetében? Ezt váltja majd ki adóügyekben is a Cégkapu, aholis a cégvezető vagy a megbízása alapján eljáró cégkapu megbízott jogosult arra, hogy a hivatalos ügyintézéshez kapcsolódó jogosultságokat meghatározza és folyamatosan felügyelje, aktualizálja. A folyamatokban bekövetkező könnyítés mellett ugyanakkor fokozott odafigyelés és felelős Cégkapu menedzsment kialakítása is szükséges az adózók részéről, mely végső soron a felelős gazdálkodás része.
– A cégek adózásával kapcsolatban miért született meg egy új kategória, a csoportos társasági adóalanyiság?
– A jogszabály módosítások célja az adminisztráció egyszerűsítése, mert ezen a területen Magyarország nem áll jól, az adóadminisztráció nálunk magasabb, mint az európai uniós átlag. Ezért az online fejlesztések, túl a papírmentességen, azt is szolgálják, hogy kevesebb adóadminisztrációval lehessen teljesíteni az adókötelezettségeket. Részben ezt szolgálják a most bevezetett adómódosítások is. Másrészt a mostani törvénymódosítás próbál könnyítő rendelkezéseket is alkalmazni a vállalkozások részére. Ennek egyik eleme a csoportos társasági adóalanyiság lehetősége, mely várhatóan jelentősen javítja a vállalkozások versenyképességét. A csoportos adóalanyiságot választhatja belföldi illetőségű adózónak minősülő – vagy belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező – legalább két gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, vagy egyéni cég. A csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának feltétele, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú többségi befolyás álljon fenn. Első ízben 2019. január 1. és 2019. január 15. között lehet bejelentkezni, a kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz kell benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy ez a határidő jogvesztő. A csoporthoz történő csatlakozást szintén az adóhatóság engedélyezi. A csoportos ÁFA alanyiság az ÁFA törvényben is választható és most annak a mintájára lehet élni a csoportos társasági adóalanyisággal. Ez akkor kedvező az azonos tulajdonosi körhöz tartozó vállalkozások számára, ha a csoport egyik tagja nyereséges, míg a csoport másik tagja veszteséget realizál, mivel az adóalapot a csoport szintjén kell meghatározni, az adókedvezményeket is csoport szinten kell figyelembe venni.
– Az idén december 20-ig lehet utoljára jelentkezni az EVÁ-ba. Mit jelent ez?
– A kormány az elmúlt években már olyan kedvezményes adózási formákat vezetett be, amelyek kifejezetten a kisvállalkozásoknak, a mikro vállalkozásoknak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak kedveztek. Ezzel párhuzamosan azonban továbbra is megmaradt az EVA intézménye, ami – akár egy új cég esetében is -, december 20-ig választható utoljára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az EVA iránti igény jelentősen lecsökkent azzal, hogy a mind a KIVA, mind a KATA kedvezőbb megoldás jelent az EVÁ-nál. Ugyanakkor nincs szó arról, hogy az EVÁ-t kivezetnék, csak az történik, hogy ezt követően már nem lehet az EVA hatálya alá bejelentkezni.
– A KATA esetében mi lesz a változás?
– Számos változás kötődik az adóalanyiság keletkezéséhez. Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő társaság a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül, így a Katv. szerinti adózás választása esetén az adóalanyisága létrejöttének napja a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja lesz. Nem lehet KATÁ-s adóalany az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási-, felszámolási- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll. Kedvező változás, hogy lerövidül az adószám törlésével összefüggő, az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartam, így 2019. január 1-jétől az a vállalkozás nem választhatja a KATA-alanyiságot, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte.
Pozitívan érinti a KATA adóalanyokat az áfa alanyi mentesség értékhatárának változása, mert itt vált el egymástól a KATA meg az ÁFA. Ez sok vállalkozónak problémát okozott, felvetve: miként lehet, hogy a KATA tételes adó értékhatára év elejétől 12 millió forintra emelkedett, az ÁFA alanyi értékmentesség határa viszont megmaradt 8 millió forint. Ezt orvosolja, hogy az ÁFA alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik. További kedvező változás, hogy a korábbi években az alanyi adómentesség választásából a 8 millió forintos értékhatár meghaladása miatt kizárt adózók is visszatérhetnek az alanyi adómentesség alá, ha a 12 millió forintos határt egyébként nem haladták meg. Így 2019-től már egyforma lehet a KATA meg az áfa alanyi mentesség értékhatára. Én azt várom ettől, hogy mindazok a vállalkozások, akik eddig 8 millió forint bevételt realizáltak, mert addig voltak alanyi mentesek, most már – a piac tisztulásához is hozzájárulva – majd legalább 12-őt fognak.
– Miként változik a cég érdekében vásárolt eszközökkel kapcsolatos szabályozás?
– A KATÁ-soknál állandó vita tárgya volt az, hogy mi számít a csak és kizárólag a cég működéséhez szükséges eszköznek és hogyan kell ezt elszámolni. Főként a vállalkozás működéséhez szükséges eszközök, vagy ingatlanok esetében merült föl számos kérdés. A jogszabály-módosításban meghatározásra kerül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak fogalma. A kisadózó egyéni vállalkozó esetében nem része a bevételnek a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték. Ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot ad el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.
Ha például a KATÁ-s vállalkozásnak mondjuk van egy ingatlana, ami szolgálja a magánlakhatását is, meg a vállalkozását is, és ezt értékesítik, akkor ez most már egyértelmű, hogy nem számít KATÁ-s bevételnek, azt magánszemélyként az SZJA ingatlan-értékesítésből származó jövedelem szabályai szerint kell leadóznia. Vagyis ha a kizárólagosan üzemi célt szolgáló, tehát kizárólagosan a vállalkozás tevékenységét szolgáló eszközök értékesítésre kerülnek, akkor azok a KATÁ-s bevételét képezik, és ekként kell adózni is utánuk.
– Milyen változások várhatók a KIVA kapcsán?
– A KIVA esetében duplájára, a jelenlegi 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik a KIVA választásakor irányadó, a bevételre, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó felső határ. Ezáltal szélesebb körben nyílik lehetőség a KIVA választására. A megemelkedett felső limit már a 2018. decemberben megtett, 2019. évre vonatkozó bejelentkezések esetében alkalmazható. A kivából való „kiesési” feltételek közül a jelenlegi 1 milliárdról 3 milliárdra nő a bevételi értékhatár, vagyis nagyobb az adózók mozgástere.
– És végül az ÁFA változások közül mit emelne ki?
– Jelentős adminisztrációs egyszerűsítést hoz a vállalkozásoknak, hogy 50 százalékos levonási hányad érvényesíthető a személygépkocsi bérbevétele (nyílt végű- és operatív lízingje) kapcsán, ha az bármilyen mértékben is adóköteles tevékenységet szolgál. Az adóalany dönthet természetesen továbbra is úgy, hogy a kizárólag adóköteles tevékenységet szolgáló bérbevétel adóját teljes egészében, a részben adóköteles tevékenységet szolgáló bérbevétel adóját pedig a levonásra jogosító tevékenység arányában helyezi levonásba.
Sokakat érint a lakásépítéshez kapcsolódó adómérték is. 2020. január 1. napjával ugyan megszűnik a lakóingatlanok értékesítése kapcsán a kedvezményes adómérték, de 2024-ig továbbra is 5 százalékkal adóznak azon lakóingatlan értékesítések, amelyek teljesítési időpontja 2023. december 31-ig terjedő időszakra esik, az építési engedély 2018. november 1. napján véglegesnek minősül, vagy a létesítést legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.
