Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Norvégia közelről - Csendes csoda Északon 1.

Norvégia közelről – Csendes csoda Északon 1.

Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nemcsak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják. Oslóban rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fokos meleg, – az emberek hő tűrése is meglehetősen relatív. Gonda György vezetési tanácsadónk beszámolója Norvégiáról. Első rész.

Miközben Európa nagy részében június végén, július elején tombolt a 35 fokot is meghaladó kánikula, Norvégia középső részén 15-20 fokos kellemes idő fogadta az utazót. Bergenben és Oslóban pedig rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fok, vagyis az emberek hő tűrése meglehetősen relatív.

Ez a megállapítás elsősorban az időjárás alakulására, annak elviselésére igaz, sokkal kevésbé a gazdaságra, az üzleti életre. Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nem csak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják.

Oslo királyi palota – a turisták is kedv elik Kép: a szerző Felvétele

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság, a világkereskedelem és az üzleti élet történéseit figyelemmel kísérő szakemberek (de az „egyszerű” turisták is) megtapasztalták, a német, utána az olasz, majd a japán és a dél-koreai „gazdasági csodát”, évek óta pedig Norvégia kirobbanó gazdasági és pénzügyi sikereinek lehetünk tanúi.

A gazdasági csoda háttere

Az 1905-ben függetlenné vált, hazánk területénél négyszer nagyobb, hatmilliónál kevesebb lakossal rendelkező skandináv ország mai gazdagságát, jólétét egyértelműen a tengeri olajnak köszönheti. Nem kevésbé az okos, hosszabb távra tervező gazdaságpolitikának, valamint a kötelességtudó, meglehetősen individualista, de a közös célokért ugyanakkor mindig szorosan együttműködő lakosainak.

Egy tanulmány szerint az OPEC egyik konferenciáján egy angol tudós így fogalmazott: „ha egy ország olyan sikeres akar lenni, mint Norvégia, akkor cserélje ki a lakosságát és szerezzen valahonnan ötmillió norvégot”. Félretéve (de nem elfeledve) ezt a megállapítást, érdemes egy rövid időutazást tenni a norvég gazdaság és az üzleti élet elmúlt ötven évében. Hiszen egy olyan európai országról van szó, amely egyéni vásárlóerő-paritáson mérve a világ negyedik leggazdagabb állama. Van olyan gazdasági terület, amelyben viszont világelső, erről a későbbiekben lesz szó.

Az Ekofisk olajmező állami cég és sok magánvállalat számára is jól jövedelmez

1971 előtt a norvég gazdaságot a következő főbb tevékenységek jellemezték: halászat és halfeldolgozás, hajóépítés, valamint vízi energián alapuló áramtermelés és export. Már az ötvenes években megkezdődött a tengeri olaj kutatása, de a próbafúrások nem hoztak eredményt. A legkitartóbb külföldi olajvállalat, a közepes méretű, amerikai Philips 1969-ben hatalmas tengeralatti olajmezőre bukkant. Ez volt a híres Ekofisk olajmező, ahol 1971-ben kezdődött meg a tengeri olaj kitermelése. Az Esso, a Shell és az Elf is kutatási és kitermelési koncesszióhoz jutott a következő hullámban, de nem maradt tétlen a norvég állami olajcég, a Statoil sem.

Miközben az Északi-tengeren sorra „nőttek ki” a hatalmas olajfúró és –kitermelési platformok és Stavanger – Norvégia legnépesebb városa – lett a tengeri olaj „fővárosa”, megindult a petrodollár-áradat Norvégiába. A norvég gazdaság ebben az időben több szempontból is szerencsés volt. Egyrészről 1971 után folyamatosan vágtatott felfelé az olajár a világpiacon, másrészről a hatalmas kutatási és kitermelési költségek döntő részét a külföldi, koncessziós olajcégek fedezték. Időközben a norvég vállalatok az állam igen jelentős anyagi támogatásával olyan kutatási, kitermelési technológiákat, gépeket és berendezéseket fejlesztettek ki és értékesítettek a világpiacon, amelyek nyomán az északi ország ma is a tengeri olajtechnika és eszközgyártás egyik nagyhatalma.

Az “olajfőváros” kikötője

A norvég állam az olajbevételek nem kis részét osztotta meg az érdekelt hazai cégekkel kutatásra, fejlesztésre és olajtechnikai berendezések gyártására. (Érdemes megjegyezni, hogy az állam hatalmas összegeket költött és költ oktatásra, ma a lakosság 43 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-ben ez az átlag mintegy 36 százalék.)

Norvégiában tavaly naponta 1,6 millió hordó (egy hordó 159 literrel egyenlő) offshore-olajat termeltek ki, ezzel az ország a világranglistán a 16-dik helyen áll. Továbbra is hatalmas az olajexportból származó bevétel, amelynek minden egyes koronája jól hasznosul. De előbb vessünk egy pillantást a skandináv ország gazdaságának legfontosabb mutatóira.

A gazda(g)ság számokban

Tavaly a bruttó nemzeti termék (GDP) 2,5 százalékkal növekedett, ugyanennyi volt az infláció. A munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt. Nagyon kevés ország büszkélkedhet Norvégián kívül a következő adattal: a folyó fizetési mérleg többlete a GDP-hez mérve 5,7 százalék! Az elmúlt tíz évben a norvég költségvetés többletének évi átlaga a bruttó nemzeti termék 11,3 százaléka volt.

Egészségesen alakult az államadósság GDP-hez mért aránya, amely 38,5 százalék volt. Ez annyit jelent, hogy minden norvégra 26 ezer dollár államadósság jut, miközben az egy főre jutó állami vagyon viszont 180 ezer dollár. A társasági adó 22 százalék, a legmagasabb személyi jövedelem adó sáv pedig 38,5 százalék. Az impozáns gazdasági mutatókat még hosszasan lehetne sorolni, de arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy az olajgazdagság mellett milyen más tényezők járultak és járulnak hozzá ehhez a teljesítményhez.

Norvégia drága ország, különösen a külföldiek, még inkább a kelet-európaiak számára. A magas árak azonban arányban vannak az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmével. A havi átlagjövedelem 45 ezer korona körül alakul, egy korona mintegy 33 forinttal egyenlő. Fontos hangsúlyozni, hogy ez átlagszám, a konkrét jövedelem szakmánként változik. Oslóban nagyon magasak az ingatlanárak: jobb környékeken egy négyzetméter ára eléri a 70 ezer koronát (vidéken az árak sokkal alacsonyabbak), vagyis kevesebb, mint kéthavi átlagjövedelem.

Spóroltak a híd kivitelezésén, a tervezetthez képest nem is keveset

Egy önkiszolgáló büfében a szendvics 60-70, egy üveg üdítő ital 30-40 koronába kerül, a múzeumi belépők tarifája 100-150 korona. Nem kétséges, hogy a norvégok jól élnek, de nem szórják a pénzt sem állami, sem egyéni szinten. Egy jellemző példa: az ország leghosszabb függőhídjának költségterve 2,5 milliárd korona volt, a végösszeg 1,7 milliárd lett, tehát sikerült 700 millió koronát megtakarítani.

Igen sűrű a szociális háló, magas minőségűek a szociális, az oktatási, az infrastrukturális és az egészségügyi szolgáltatások. (Szakértők szerint miközben Svédországban megszűnőben, leépülőben van a jóléti állam, Norvégiában továbbra is a kiteljesedés szakaszában van.)

Bérek, szakszervezetek, bizalom

Idézet egy Norvégiáról szóló tanulmányból, amely sok mindent megmagyaráz: „azt, hogy a bérek emelkedése nem vezetett mértéktelen inflációhoz, az erős szakszervezeti rendszernek köszönhetik, és hogy a bérképzés elképesztően centralizált. Kétévente vannak központosított, kollektív, teljes nyilvánosság előtt zajló bértárgyalások, miközben szinte mindegyik norvég dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek.

Ez kulcsfontosságú volt, amikor a pénz elkezdett ömleni az olajiparba. Ugyanis sikerült megállapodniuk arról, hogy a feldolgozóipar termelékenységének a növekedéséhez igazítják a béremelés felső határát. Vagyis a béreket nem a nyersanyag kitermelési szektorba ömlő, nyilvánvalóan sokkal több pénz határozta meg, hanem az ettől többé-kevésbé független feldolgozóipar.

Egészen hihetetlen abba belegondolni, hogy a munkások ahelyett, hogy hatalmas fizetésemeléseket kértek volna, hiszen lett volna miből, elfogadták, hogy a pénz vissza lesz inkább forgatva a gazdaságba, és hogy hosszútávon ez a jobb megoldás. Azaz megbíztak a kormányban”.

Ezermilliárd dolláros nyugdíjalap

A gazdagság és a jólét további forrása az a „más tényező”, amelyben Norvégia világelső. 1996-ban létrehozták az Állami Globális Nyugdíjalapot, vagyis Norvégia pénztartalékát, az olajalapot. Abból indult ki a kormány, hogy tartalékolni és forgatni kell a pénzt azokra az időkre, amikor elfogynak az olajtartalékok, hiszen nyugdíjat akkor is fizetni kell, és nem csökkenhet a szociális háló sűrűsége sem. Tehát a hozamból a szociális és a jóléti kiadásokat kell fedezni. 2017-ben az alap vagyona elérte az 1000 milliárd dollárt. (Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének nyolcszorosa.) A norvég nyugdíjalap a világ első számú, vagyis legnagyobb pénzügyi alapja.

Az alap kezelői persze nem „pihentetik” a pénzt, hanem befektetik, hogy a hozamokkal még tovább hízzon ez a hatalmas összeg. 2017-ben 13,7 százalékos növekedést tudtak elérni a nyugdíjalap kezelői. A vagyon kétharmadát részvényekbe fektették, 30,8 százalékát kötvényekbe, 2,6 százalékát pedig ingatlanokba. A tőzsdei portfólió óriási pénzt hozott, 19,4 százalékos növekedést sikerült ott elérni, miközben az ingatlanok 7,5, a kötvények pedig 3,3 százalékos növekedést hoztak.

A készpénz nélküli társadalom küszöbén

Miközben Norvégiát tengernyi olajpénz árasztja el, az ország lényegében a világ első készpénz nélküli társadalmává vált.  Jon Nicolaisen jegybankelnök szerint az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben,és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.

A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy gyakorlatilag már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni – szerinte.

Számos boltban már is nem fogadnak el készpénzt, sok bankban pedig már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénz automatákat is. Szinte mindenki mindent hitelkártyával (vagy a maga által feltöltött, úgynevezett debit kártyával) fizet, még a legkisebb összeget is. Mindenhol bőségesen van kártyaleolvasó gép, még a nyilvános illemhelyek többsége is csak kártyával teszi szabaddá az utat.

Az emberi tényező

A magas bérek és a szociális biztonság mágnesként vonzza a munkaerőt Norvégiába külföldről. Elsősorban a szolgáltatóiparban dolgoznak külföldiek, egyre több a magyar alkalmazott is. Érdekes módon újabban Svédországból is sokan vállalnak munkát a szomszédos Norvégiában, például orvosok, akik ott jobban keresnek, mint hazájukban. Pedig Svédország sem az alacsony jövedelmekről híres…

A norvég gazdasági csoda nem jöhetett volna létre és nem lenne fenntartható a magas civilizációs fokon álló norvég nép nélkül. Az emberek nagyon szeretik és együtt élnek a természettel, és többségükben megvan a józan észnek és a jó kedélynek az a megnyerően egészséges keveréke, amely egész nemzeti életüknek egyik mozgatórugója. A már említett kötelességtudat mellett a norvég nemzeti karakter legjellegzetesebb vonása még a segítőkészség egymás és a sorsüldözöttek iránt, valamint az egyén jogainak határozott elismerése és tiszteletben tartása.

Olajfüggőség?

Sok közgazdász és számos tanulmány tesz említést Norvégia olajfüggőségének esetleges kedvezőtlen gazdasági következményeiről.

dr. Gonda György

Történik ez akkor, amikor újabb hatalmas tengeri olajkészleteket fedeztek fel a sarkkör táján, a jég alatt és már meg is kezdődött a távoli olajmezők kitermelésének az előkészítése. Erről majd a következő részben lesz szó.

Akárcsak Norvégia és az Európai Unió különleges kapcsolatáról. Tudvalevő ugyanis, hogy az északi ország nem tagja az EU-nak, hanem úgynevezett társult tagsággal rendelkezik, amely sok joggal és kötelezettséggel jár. Norvégia EU-n kívüli, de minden szempontból nagyon is európai ország. De ezekről majd legközelebb.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Alig fejlődnek a fejlett országok jövőre az IMF szerint

Elmélyült a kereskedelmi viszály az USA és Kína között, ami megbonthatja a technológiai láncolatot, még ismeretlen a Brexit kimenetele, energiaár-emelés várható. Ezért is borúlátóbb az IMF a korábbiaknál. A valutaalap jelentése.

Oliver Zipse állt a BMW élére

A diszkrét reformer: új vezetőt kapott a BMW, Oliver Zipse, egy régi BMW-s feladta lesz válaszokat adni az új kihívásokra.

Vörös riasztás. Az olasz Alpokban is tomboló lesz a hőség

Újra negyven fokra emelkedik a hőmérséklet Olaszországban. Az Afrikából érkező hőhullám miatt az ország északi és középső térségeiben szerdától a legmagasabb szintű hőségriadó lesz életben.

Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-ért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak. 

Hírek

Vörös riasztás. Az olasz Alpokban is tomboló lesz a hőség

Újra negyven fokra emelkedik a hőmérséklet Olaszországban. Az Afrikából érkező hőhullám miatt az ország északi és középső térségeiben szerdától a legmagasabb szintű hőségriadó lesz életben.

Boris Johnson az új brit miniszterelnök

A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Johnson szerdán átveszi Maytől a kormányfői tisztséget is.

A magyarok többsége oltáspárti

A magyarok elsöprő többsége a védőoltások mellett áll, a megkérdezettek kilencven százaléka a bárányhimlő elleni védőoltás kötelezővé tételét is támogatja - derült ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közvélemény-kutatásából.

Volt elnöke perli a Nissant és a Mitsubishit

Hollandiában perli be a Nissant és a Mitsubishit a sikkasztás gyanúja miatt leváltott közös elnök-vezérigazgató. Carlos Ghosn 15 millió eurós kártérítést követel.

Földrengés rázta meg Athént

Rövid ideig tartó földrengés rázta meg pénteken kora délután Athén környékét - közölte az euromediterrán szeizmológiai központ.

Hőhullám. Itthon perzsel, nyugaton majd éget is

A jövő héten ismét hőhullám éri el Nyugat-Európát. Itthon a hét közepétől számíthatunk 30 fok feletti hőségre.

Vietnám. Oroszok vizsgálták a bebalzsamozott vezetőt

Közel ötven évvel a halála után orosz és vietnámi szakértők vizsgálták meg az egykori kommunista vezető, Ho Si Minh bebalzsamozott testét.

Pályázatírók hoztak milliárdokat a bűnbandának

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és pénzmosás miatt vádat emeltek egy bűnszervezet kilenc tagja ellen, akik 2,1 milliárd forintnyi jogosulatlan támogatást szereztek meg.

Kiotói gyújtogatás. Ellopták a novelláját – harminchárom halott

Ellopták a tettes novelláját, és ezért gyújthatta fel azt a kiotói filmstúdiót, amelynek lángoló épületében 33 ember lelte halálát, tíz pedig súlyosan megsérült - írta pénteken a japán sajtó.

Összefirkálták Prága jelképét

Feltételes szabadságvesztésre és pénzbírságra ítélték, továbbá ideiglenesen kitiltották Csehországból azt a két német turistát, akik graffitit fújtak a prágai Károly híd egyik pillérére.

Energiaitalok. Veszélyesek, de isszák

Évről évre jobban fogynak a cukros energiaitalok. Különösen a fiatalok körében népszerűek, noha túlzott fogyasztásuk komoly veszélyekkel jár.

Olimpiai felkészülés – Japán halálos vírusokat vizsgál

Ebolavírus-törzseket és négy másik halálos betegség vírusát importálja kutatási célokra Japán, hogy diagnosztikai eljárást dolgozzanak ki a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára való felkészülés jegyében - jelentette be hétfőn a japán egészségügyi minisztérium.
Hirdetés

Gazdaság

Monetáris tanács – változatlan az alapkamat

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a nyári hónapokban a Magyar Nemzeti Bank várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, a beérkezett adatok megerősítik a júniusi inflációs jelentés alappályáját - közölte kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A Facebook Libra inkább deviza, mint kriptovaluta

A kriptovalutákkal ellentétben a Libra nem egy teremtett pénz, hanem a meglévő pénzek átváltása egy új pénznemre - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az EKB is felülhet a kamatvágási hullámra

Kamatcsökkentési hullám halad végig a világon, szakértők szerint az az Európai Központi Bank (EKB) is lépéseket tehet az euróövezet gazdaságának élénkítésére. A kamatvágás sem elképzelhetetlen.

Tömeges elbocsátások jönnek az UniCreditnél

Tízezer embert bocsát el közel kilencvenezer dolgozója közül az olasz UniCredit Bank, amely tíz százalékkal csökkentené működési költségeit.

A G7-ek a facebookos valutáról

A G7-ek pénzügyminiszterei szerint destabilizációs veszélyt jelent a nemzeti devizákra és több más kockázatot is rejt a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra.

Szaúd-Arábia. Magyar segítséggel hajtanák be az áfát

Az áfacsalás elleni magyar találmányokat tanulmányozták a szaúd-arábiai adóhivatal vezetői Budapesten. A közel-keleti országban tavaly vezették be az általános forgalmi adót.
Hirdetés
Hirdetés