Kezdőlap Menedzser Akadémia Norvégia közelről - Csendes csoda Északon 1.
No menu items!

Norvégia közelről – Csendes csoda Északon 1.

Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nemcsak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják. Oslóban rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fokos meleg, – az emberek hő tűrése is meglehetősen relatív. Gonda György vezetési tanácsadónk beszámolója Norvégiáról. Első rész.

Miközben Európa nagy részében június végén, július elején tombolt a 35 fokot is meghaladó kánikula, Norvégia középső részén 15-20 fokos kellemes idő fogadta az utazót. Bergenben és Oslóban pedig rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fok, vagyis az emberek hő tűrése meglehetősen relatív.

Ez a megállapítás elsősorban az időjárás alakulására, annak elviselésére igaz, sokkal kevésbé a gazdaságra, az üzleti életre. Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nem csak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják.

Oslo királyi palota – a turisták is kedv elik Kép: a szerző Felvétele

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság, a világkereskedelem és az üzleti élet történéseit figyelemmel kísérő szakemberek (de az „egyszerű” turisták is) megtapasztalták, a német, utána az olasz, majd a japán és a dél-koreai „gazdasági csodát”, évek óta pedig Norvégia kirobbanó gazdasági és pénzügyi sikereinek lehetünk tanúi.

A gazdasági csoda háttere

Az 1905-ben függetlenné vált, hazánk területénél négyszer nagyobb, hatmilliónál kevesebb lakossal rendelkező skandináv ország mai gazdagságát, jólétét egyértelműen a tengeri olajnak köszönheti. Nem kevésbé az okos, hosszabb távra tervező gazdaságpolitikának, valamint a kötelességtudó, meglehetősen individualista, de a közös célokért ugyanakkor mindig szorosan együttműködő lakosainak.

Egy tanulmány szerint az OPEC egyik konferenciáján egy angol tudós így fogalmazott: „ha egy ország olyan sikeres akar lenni, mint Norvégia, akkor cserélje ki a lakosságát és szerezzen valahonnan ötmillió norvégot”. Félretéve (de nem elfeledve) ezt a megállapítást, érdemes egy rövid időutazást tenni a norvég gazdaság és az üzleti élet elmúlt ötven évében. Hiszen egy olyan európai országról van szó, amely egyéni vásárlóerő-paritáson mérve a világ negyedik leggazdagabb állama. Van olyan gazdasági terület, amelyben viszont világelső, erről a későbbiekben lesz szó.

Az Ekofisk olajmező állami cég és sok magánvállalat számára is jól jövedelmez

1971 előtt a norvég gazdaságot a következő főbb tevékenységek jellemezték: halászat és halfeldolgozás, hajóépítés, valamint vízi energián alapuló áramtermelés és export. Már az ötvenes években megkezdődött a tengeri olaj kutatása, de a próbafúrások nem hoztak eredményt. A legkitartóbb külföldi olajvállalat, a közepes méretű, amerikai Philips 1969-ben hatalmas tengeralatti olajmezőre bukkant. Ez volt a híres Ekofisk olajmező, ahol 1971-ben kezdődött meg a tengeri olaj kitermelése. Az Esso, a Shell és az Elf is kutatási és kitermelési koncesszióhoz jutott a következő hullámban, de nem maradt tétlen a norvég állami olajcég, a Statoil sem.

Miközben az Északi-tengeren sorra „nőttek ki” a hatalmas olajfúró és –kitermelési platformok és Stavanger – Norvégia legnépesebb városa – lett a tengeri olaj „fővárosa”, megindult a petrodollár-áradat Norvégiába. A norvég gazdaság ebben az időben több szempontból is szerencsés volt. Egyrészről 1971 után folyamatosan vágtatott felfelé az olajár a világpiacon, másrészről a hatalmas kutatási és kitermelési költségek döntő részét a külföldi, koncessziós olajcégek fedezték. Időközben a norvég vállalatok az állam igen jelentős anyagi támogatásával olyan kutatási, kitermelési technológiákat, gépeket és berendezéseket fejlesztettek ki és értékesítettek a világpiacon, amelyek nyomán az északi ország ma is a tengeri olajtechnika és eszközgyártás egyik nagyhatalma.

Az “olajfőváros” kikötője

A norvég állam az olajbevételek nem kis részét osztotta meg az érdekelt hazai cégekkel kutatásra, fejlesztésre és olajtechnikai berendezések gyártására. (Érdemes megjegyezni, hogy az állam hatalmas összegeket költött és költ oktatásra, ma a lakosság 43 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-ben ez az átlag mintegy 36 százalék.)

Norvégiában tavaly naponta 1,6 millió hordó (egy hordó 159 literrel egyenlő) offshore-olajat termeltek ki, ezzel az ország a világranglistán a 16-dik helyen áll. Továbbra is hatalmas az olajexportból származó bevétel, amelynek minden egyes koronája jól hasznosul. De előbb vessünk egy pillantást a skandináv ország gazdaságának legfontosabb mutatóira.

A gazda(g)ság számokban

Tavaly a bruttó nemzeti termék (GDP) 2,5 százalékkal növekedett, ugyanennyi volt az infláció. A munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt. Nagyon kevés ország büszkélkedhet Norvégián kívül a következő adattal: a folyó fizetési mérleg többlete a GDP-hez mérve 5,7 százalék! Az elmúlt tíz évben a norvég költségvetés többletének évi átlaga a bruttó nemzeti termék 11,3 százaléka volt.

Egészségesen alakult az államadósság GDP-hez mért aránya, amely 38,5 százalék volt. Ez annyit jelent, hogy minden norvégra 26 ezer dollár államadósság jut, miközben az egy főre jutó állami vagyon viszont 180 ezer dollár. A társasági adó 22 százalék, a legmagasabb személyi jövedelem adó sáv pedig 38,5 százalék. Az impozáns gazdasági mutatókat még hosszasan lehetne sorolni, de arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy az olajgazdagság mellett milyen más tényezők járultak és járulnak hozzá ehhez a teljesítményhez.

Norvégia drága ország, különösen a külföldiek, még inkább a kelet-európaiak számára. A magas árak azonban arányban vannak az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmével. A havi átlagjövedelem 45 ezer korona körül alakul, egy korona mintegy 33 forinttal egyenlő. Fontos hangsúlyozni, hogy ez átlagszám, a konkrét jövedelem szakmánként változik. Oslóban nagyon magasak az ingatlanárak: jobb környékeken egy négyzetméter ára eléri a 70 ezer koronát (vidéken az árak sokkal alacsonyabbak), vagyis kevesebb, mint kéthavi átlagjövedelem.

Spóroltak a híd kivitelezésén, a tervezetthez képest nem is keveset

Egy önkiszolgáló büfében a szendvics 60-70, egy üveg üdítő ital 30-40 koronába kerül, a múzeumi belépők tarifája 100-150 korona. Nem kétséges, hogy a norvégok jól élnek, de nem szórják a pénzt sem állami, sem egyéni szinten. Egy jellemző példa: az ország leghosszabb függőhídjának költségterve 2,5 milliárd korona volt, a végösszeg 1,7 milliárd lett, tehát sikerült 700 millió koronát megtakarítani.

Igen sűrű a szociális háló, magas minőségűek a szociális, az oktatási, az infrastrukturális és az egészségügyi szolgáltatások. (Szakértők szerint miközben Svédországban megszűnőben, leépülőben van a jóléti állam, Norvégiában továbbra is a kiteljesedés szakaszában van.)

Bérek, szakszervezetek, bizalom

Idézet egy Norvégiáról szóló tanulmányból, amely sok mindent megmagyaráz: „azt, hogy a bérek emelkedése nem vezetett mértéktelen inflációhoz, az erős szakszervezeti rendszernek köszönhetik, és hogy a bérképzés elképesztően centralizált. Kétévente vannak központosított, kollektív, teljes nyilvánosság előtt zajló bértárgyalások, miközben szinte mindegyik norvég dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek.

Ez kulcsfontosságú volt, amikor a pénz elkezdett ömleni az olajiparba. Ugyanis sikerült megállapodniuk arról, hogy a feldolgozóipar termelékenységének a növekedéséhez igazítják a béremelés felső határát. Vagyis a béreket nem a nyersanyag kitermelési szektorba ömlő, nyilvánvalóan sokkal több pénz határozta meg, hanem az ettől többé-kevésbé független feldolgozóipar.

Egészen hihetetlen abba belegondolni, hogy a munkások ahelyett, hogy hatalmas fizetésemeléseket kértek volna, hiszen lett volna miből, elfogadták, hogy a pénz vissza lesz inkább forgatva a gazdaságba, és hogy hosszútávon ez a jobb megoldás. Azaz megbíztak a kormányban”.

Ezermilliárd dolláros nyugdíjalap

A gazdagság és a jólét további forrása az a „más tényező”, amelyben Norvégia világelső. 1996-ban létrehozták az Állami Globális Nyugdíjalapot, vagyis Norvégia pénztartalékát, az olajalapot. Abból indult ki a kormány, hogy tartalékolni és forgatni kell a pénzt azokra az időkre, amikor elfogynak az olajtartalékok, hiszen nyugdíjat akkor is fizetni kell, és nem csökkenhet a szociális háló sűrűsége sem. Tehát a hozamból a szociális és a jóléti kiadásokat kell fedezni. 2017-ben az alap vagyona elérte az 1000 milliárd dollárt. (Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének nyolcszorosa.) A norvég nyugdíjalap a világ első számú, vagyis legnagyobb pénzügyi alapja.

Az alap kezelői persze nem „pihentetik” a pénzt, hanem befektetik, hogy a hozamokkal még tovább hízzon ez a hatalmas összeg. 2017-ben 13,7 százalékos növekedést tudtak elérni a nyugdíjalap kezelői. A vagyon kétharmadát részvényekbe fektették, 30,8 százalékát kötvényekbe, 2,6 százalékát pedig ingatlanokba. A tőzsdei portfólió óriási pénzt hozott, 19,4 százalékos növekedést sikerült ott elérni, miközben az ingatlanok 7,5, a kötvények pedig 3,3 százalékos növekedést hoztak.

A készpénz nélküli társadalom küszöbén

Miközben Norvégiát tengernyi olajpénz árasztja el, az ország lényegében a világ első készpénz nélküli társadalmává vált.  Jon Nicolaisen jegybankelnök szerint az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben,és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.

A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy gyakorlatilag már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni – szerinte.

Számos boltban már is nem fogadnak el készpénzt, sok bankban pedig már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénz automatákat is. Szinte mindenki mindent hitelkártyával (vagy a maga által feltöltött, úgynevezett debit kártyával) fizet, még a legkisebb összeget is. Mindenhol bőségesen van kártyaleolvasó gép, még a nyilvános illemhelyek többsége is csak kártyával teszi szabaddá az utat.

Az emberi tényező

A magas bérek és a szociális biztonság mágnesként vonzza a munkaerőt Norvégiába külföldről. Elsősorban a szolgáltatóiparban dolgoznak külföldiek, egyre több a magyar alkalmazott is. Érdekes módon újabban Svédországból is sokan vállalnak munkát a szomszédos Norvégiában, például orvosok, akik ott jobban keresnek, mint hazájukban. Pedig Svédország sem az alacsony jövedelmekről híres…

A norvég gazdasági csoda nem jöhetett volna létre és nem lenne fenntartható a magas civilizációs fokon álló norvég nép nélkül. Az emberek nagyon szeretik és együtt élnek a természettel, és többségükben megvan a józan észnek és a jó kedélynek az a megnyerően egészséges keveréke, amely egész nemzeti életüknek egyik mozgatórugója. A már említett kötelességtudat mellett a norvég nemzeti karakter legjellegzetesebb vonása még a segítőkészség egymás és a sorsüldözöttek iránt, valamint az egyén jogainak határozott elismerése és tiszteletben tartása.

Olajfüggőség?

Sok közgazdász és számos tanulmány tesz említést Norvégia olajfüggőségének esetleges kedvezőtlen gazdasági következményeiről.

dr. Gonda György

Történik ez akkor, amikor újabb hatalmas tengeri olajkészleteket fedeztek fel a sarkkör táján, a jég alatt és már meg is kezdődött a távoli olajmezők kitermelésének az előkészítése. Erről majd a következő részben lesz szó.

Akárcsak Norvégia és az Európai Unió különleges kapcsolatáról. Tudvalevő ugyanis, hogy az északi ország nem tagja az EU-nak, hanem úgynevezett társult tagsággal rendelkezik, amely sok joggal és kötelezettséggel jár. Norvégia EU-n kívüli, de minden szempontból nagyon is európai ország. De ezekről majd legközelebb.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Potápi Révkomáromban: a gyerekek nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya

A gyerekek tanítása, nevelése soha nem lehet kísérlet tárgya, mert ha az oktatást elrontják, akkor azt már sohasem lehet bepótolni - jelentette ki Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban beszédet mondott a magyar kormány támogatásával megújult Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola ünnepélyes átadásán.

Orbán Viktor: Az energia árát növeli, lerombolja a középosztályt Timmermans tevékenysége

Megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Hírek

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Ausztriában igazolni kell a munkahelyeken a vírus elleni védettséget

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

Coronavírus – egyhetes kényszerszabadság Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a koronavírusjárvány-helyzet romlása miatt október 30. és november 7. között munkaszünetet tartsanak Oroszországban.

Csoportos társasági adó – közeleg a nyilatkozási határidő

A vállalkozásoknak pár hetük maradt eldönteni, hogy a csoportos társasági adóalanyiságot választják-e. A csoportos társasági adózással a cégek összességében akár 15 milliárd forintot is megtakaríthatnak - hívja fel a figyelmet a Mazars.

Áder János: az emberiség felelőtlenül használja a vizet

Alig található a Földön jó minőségű, könnyen hozzáférhető, tisztítás nélkül fogyasztható víz, mert az emberiség felelőtlenül használja a rendelkezésre álló vizet - közölte Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Öt évig bujkált a toplistás magyar bűnöző – Detroitban fogták el

Detroitban fogtak el egy költségvetési csalás miatt keresett magyar férfit - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Gazdaság

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.

Moratórium – körkép. Kevesen kérik a hosszabbítást

Az ügyfelek közül kevesen élnek a meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriummal, amelyet novembertől már csak a rászorulók vehetnek igénybe - közölték a pénzintézetek.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom