Hirdetés
Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Norvégia közelről. Csendes csoda Északon 1.

Norvégia közelről. Csendes csoda Északon 1.

Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nem csak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják. Oslóban rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fokos meleg, – az emberek hő tűrése is meglehetősen relatív. Gonda György vezetési tanácsadónk beszámolója Norvégiáról. Első rész.

Miközben Európa nagy részében június végén, július elején tombolt a 35 fokot is meghaladó kánikula, Norvégia középső részén 15-20 fokos kellemes idő fogadta az utazót. Bergenben és Oslóban pedig rendkívüli hőségnek számított a fehér éjszakák idején a 25 fok, vagyis az emberek hő tűrése meglehetősen relatív.

Ez a megállapítás elsősorban az időjárás alakulására, annak elviselésére igaz, sokkal kevésbé a gazdaságra, az üzleti életre. Budapesttől mindössze két és félórányi repülőútra olyan országban és gazdaságban találhatjuk magunkat, ahonnan nem csak a tanulnivaló sok, hanem többnyire még az „államot” is szeretik, de legalább is nem szapulják.

Oslo királyi palota – a turisták is kedv elik Kép: a szerző Felvétele

Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság, a világkereskedelem és az üzleti élet történéseit figyelemmel kísérő szakemberek (de az „egyszerű” turisták is) megtapasztalták, a német, utána az olasz, majd a japán és a dél-koreai „gazdasági csodát”, évek óta pedig Norvégia kirobbanó gazdasági és pénzügyi sikereinek lehetünk tanúi.

A gazdasági csoda háttere

Az 1905-ben függetlenné vált, hazánk területénél négyszer nagyobb, hatmilliónál kevesebb lakossal rendelkező skandináv ország mai gazdagságát, jólétét egyértelműen a tengeri olajnak köszönheti. Nem kevésbé az okos, hosszabb távra tervező gazdaságpolitikának, valamint a kötelességtudó, meglehetősen individualista, de a közös célokért ugyanakkor mindig szorosan együttműködő lakosainak.

Egy tanulmány szerint az OPEC egyik konferenciáján egy angol tudós így fogalmazott: „ha egy ország olyan sikeres akar lenni, mint Norvégia, akkor cserélje ki a lakosságát és szerezzen valahonnan ötmillió norvégot”. Félretéve (de nem elfeledve) ezt a megállapítást, érdemes egy rövid időutazást tenni a norvég gazdaság és az üzleti élet elmúlt ötven évében. Hiszen egy olyan európai országról van szó, amely egyéni vásárlóerő-paritáson mérve a világ negyedik leggazdagabb állama. Van olyan gazdasági terület, amelyben viszont világelső, erről a későbbiekben lesz szó.

Az Ekofisk olajmező állami cég és sok magánvállalat számára is jól jövedelmez

1971 előtt a norvég gazdaságot a következő főbb tevékenységek jellemezték: halászat és halfeldolgozás, hajóépítés, valamint vízi energián alapuló áramtermelés és export. Már az ötvenes években megkezdődött a tengeri olaj kutatása, de a próbafúrások nem hoztak eredményt. A legkitartóbb külföldi olajvállalat, a közepes méretű, amerikai Philips 1969-ben hatalmas tengeralatti olajmezőre bukkant. Ez volt a híres Ekofisk olajmező, ahol 1971-ben kezdődött meg a tengeri olaj kitermelése. Az Esso, a Shell és az Elf is kutatási és kitermelési koncesszióhoz jutott a következő hullámban, de nem maradt tétlen a norvég állami olajcég, a Statoil sem.

Miközben az Északi-tengeren sorra „nőttek ki” a hatalmas olajfúró és –kitermelési platformok és Stavanger – Norvégia legnépesebb városa – lett a tengeri olaj „fővárosa”, megindult a petrodollár-áradat Norvégiába. A norvég gazdaság ebben az időben több szempontból is szerencsés volt. Egyrészről 1971 után folyamatosan vágtatott felfelé az olajár a világpiacon, másrészről a hatalmas kutatási és kitermelési költségek döntő részét a külföldi, koncessziós olajcégek fedezték. Időközben a norvég vállalatok az állam igen jelentős anyagi támogatásával olyan kutatási, kitermelési technológiákat, gépeket és berendezéseket fejlesztettek ki és értékesítettek a világpiacon, amelyek nyomán az északi ország ma is a tengeri olajtechnika és eszközgyártás egyik nagyhatalma.

Az “olajfőváros” kikötője

A norvég állam az olajbevételek nem kis részét osztotta meg az érdekelt hazai cégekkel kutatásra, fejlesztésre és olajtechnikai berendezések gyártására. (Érdemes megjegyezni, hogy az állam hatalmas összegeket költött és költ oktatásra, ma a lakosság 43 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-ben ez az átlag mintegy 36 százalék.)

Norvégiában tavaly naponta 1,6 millió hordó (egy hordó 159 literrel egyenlő) offshore-olajat termeltek ki, ezzel az ország a világranglistán a 16-dik helyen áll. Továbbra is hatalmas az olajexportból származó bevétel, amelynek minden egyes koronája jól hasznosul. De előbb vessünk egy pillantást a skandináv ország gazdaságának legfontosabb mutatóira.

A gazda(g)ság számokban

Tavaly a bruttó nemzeti termék (GDP) 2,5 százalékkal növekedett, ugyanennyi volt az infláció. A munkanélküliségi ráta 3,2 százalékos volt. Nagyon kevés ország büszkélkedhet Norvégián kívül a következő adattal: a folyó fizetési mérleg többlete a GDP-hez mérve 5,7 százalék! Az elmúlt tíz évben a norvég költségvetés többletének évi átlaga a bruttó nemzeti termék 11,3 százaléka volt.

Egészségesen alakult az államadósság GDP-hez mért aránya, amely 38,5 százalék volt. Ez annyit jelent, hogy minden norvégra 26 ezer dollár államadósság jut, miközben az egy főre jutó állami vagyon viszont 180 ezer dollár. A társasági adó 22 százalék, a legmagasabb személyi jövedelem adó sáv pedig 38,5 százalék. Az impozáns gazdasági mutatókat még hosszasan lehetne sorolni, de arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy az olajgazdagság mellett milyen más tényezők járultak és járulnak hozzá ehhez a teljesítményhez.

Norvégia drága ország, különösen a külföldiek, még inkább a kelet-európaiak számára. A magas árak azonban arányban vannak az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelmével. A havi átlagjövedelem 45 ezer korona körül alakul, egy korona mintegy 33 forinttal egyenlő. Fontos hangsúlyozni, hogy ez átlagszám, a konkrét jövedelem szakmánként változik. Oslóban nagyon magasak az ingatlanárak: jobb környékeken egy négyzetméter ára eléri a 70 ezer koronát (vidéken az árak sokkal alacsonyabbak), vagyis kevesebb, mint kéthavi átlagjövedelem.

Spóroltak a híd kivitelezésén, a tervezetthez képest nem is keveset

Egy önkiszolgáló büfében a szendvics 60-70, egy üveg üdítő ital 30-40 koronába kerül, a múzeumi belépők tarifája 100-150 korona. Nem kétséges, hogy a norvégok jól élnek, de nem szórják a pénzt sem állami, sem egyéni szinten. Egy jellemző példa: az ország leghosszabb függőhídjának költségterve 2,5 milliárd korona volt, a végösszeg 1,7 milliárd lett, tehát sikerült 700 millió koronát megtakarítani.

Igen sűrű a szociális háló, magas minőségűek a szociális, az oktatási, az infrastrukturális és az egészségügyi szolgáltatások. (Szakértők szerint miközben Svédországban megszűnőben, leépülőben van a jóléti állam, Norvégiában továbbra is a kiteljesedés szakaszában van.)

Bérek, szakszervezetek, bizalom

Idézet egy Norvégiáról szóló tanulmányból, amely sok mindent megmagyaráz: „azt, hogy a bérek emelkedése nem vezetett mértéktelen inflációhoz, az erős szakszervezeti rendszernek köszönhetik, és hogy a bérképzés elképesztően centralizált. Kétévente vannak központosított, kollektív, teljes nyilvánosság előtt zajló bértárgyalások, miközben szinte mindegyik norvég dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek.

Ez kulcsfontosságú volt, amikor a pénz elkezdett ömleni az olajiparba. Ugyanis sikerült megállapodniuk arról, hogy a feldolgozóipar termelékenységének a növekedéséhez igazítják a béremelés felső határát. Vagyis a béreket nem a nyersanyag kitermelési szektorba ömlő, nyilvánvalóan sokkal több pénz határozta meg, hanem az ettől többé-kevésbé független feldolgozóipar.

Egészen hihetetlen abba belegondolni, hogy a munkások ahelyett, hogy hatalmas fizetésemeléseket kértek volna, hiszen lett volna miből, elfogadták, hogy a pénz vissza lesz inkább forgatva a gazdaságba, és hogy hosszútávon ez a jobb megoldás. Azaz megbíztak a kormányban”.

Ezermilliárd dolláros nyugdíjalap

A gazdagság és a jólét további forrása az a „más tényező”, amelyben Norvégia világelső. 1996-ban létrehozták az Állami Globális Nyugdíjalapot, vagyis Norvégia pénztartalékát, az olajalapot. Abból indult ki a kormány, hogy tartalékolni és forgatni kell a pénzt azokra az időkre, amikor elfogynak az olajtartalékok, hiszen nyugdíjat akkor is fizetni kell, és nem csökkenhet a szociális háló sűrűsége sem. Tehát a hozamból a szociális és a jóléti kiadásokat kell fedezni. 2017-ben az alap vagyona elérte az 1000 milliárd dollárt. (Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének nyolcszorosa.) A norvég nyugdíjalap a világ első számú, vagyis legnagyobb pénzügyi alapja.

Az alap kezelői persze nem „pihentetik” a pénzt, hanem befektetik, hogy a hozamokkal még tovább hízzon ez a hatalmas összeg. 2017-ben 13,7 százalékos növekedést tudtak elérni a nyugdíjalap kezelői. A vagyon kétharmadát részvényekbe fektették, 30,8 százalékát kötvényekbe, 2,6 százalékát pedig ingatlanokba. A tőzsdei portfólió óriási pénzt hozott, 19,4 százalékos növekedést sikerült ott elérni, miközben az ingatlanok 7,5, a kötvények pedig 3,3 százalékos növekedést hoztak.

A készpénz nélküli társadalom küszöbén

Miközben Norvégiát tengernyi olajpénz árasztja el, az ország lényegében a világ első készpénz nélküli társadalmává vált.  Jon Nicolaisen jegybankelnök szerint az ország teljes pénzmennyiségének összesen 3 százaléka áll készpénzben,és az összes pénzügyi tranzakció kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki a bankjegyes fizetések.

A jegybanki vezető szerint ez olyan alacsony mennyiség, hogy gyakorlatilag már most is készpénz nélküli országnak tekinthető Norvégia. Szerinte ez nem a tudatos monetáris politika miatt alakult így, hanem egyszerűen a fogyasztói igények tolták ebbe az irányba Norvégiát. Ebből adódóan nem is cél, hogy felszámolják a készpénzt, arról majd úgyis a piac fog dönteni – szerinte.

Számos boltban már is nem fogadnak el készpénzt, sok bankban pedig már nem lehet pénzt kivenni vagy befizetni, és elkezdték felszámolni a pénz automatákat is. Szinte mindenki mindent hitelkártyával (vagy a maga által feltöltött, úgynevezett debit kártyával) fizet, még a legkisebb összeget is. Mindenhol bőségesen van kártyaleolvasó gép, még a nyilvános illemhelyek többsége is csak kártyával teszi szabaddá az utat.

Az emberi tényező

A magas bérek és a szociális biztonság mágnesként vonzza a munkaerőt Norvégiába külföldről. Elsősorban a szolgáltatóiparban dolgoznak külföldiek, egyre több a magyar alkalmazott is. Érdekes módon újabban Svédországból is sokan vállalnak munkát a szomszédos Norvégiában, például orvosok, akik ott jobban keresnek, mint hazájukban. Pedig Svédország sem az alacsony jövedelmekről híres…

A norvég gazdasági csoda nem jöhetett volna létre és nem lenne fenntartható a magas civilizációs fokon álló norvég nép nélkül. Az emberek nagyon szeretik és együtt élnek a természettel, és többségükben megvan a józan észnek és a jó kedélynek az a megnyerően egészséges keveréke, amely egész nemzeti életüknek egyik mozgatórugója. A már említett kötelességtudat mellett a norvég nemzeti karakter legjellegzetesebb vonása még a segítőkészség egymás és a sorsüldözöttek iránt, valamint az egyén jogainak határozott elismerése és tiszteletben tartása.

Olajfüggőség?

Sok közgazdász és számos tanulmány tesz említést Norvégia olajfüggőségének esetleges kedvezőtlen gazdasági következményeiről.

dr. Gonda György

Történik ez akkor, amikor újabb hatalmas tengeri olajkészleteket fedeztek fel a sarkkör táján, a jég alatt és már meg is kezdődött a távoli olajmezők kitermelésének az előkészítése. Erről majd a következő részben lesz szó.

Akárcsak Norvégia és az Európai Unió különleges kapcsolatáról. Tudvalevő ugyanis, hogy az északi ország nem tagja az EU-nak, hanem úgynevezett társult tagsággal rendelkezik, amely sok joggal és kötelezettséggel jár. Norvégia EU-n kívüli, de minden szempontból nagyon is európai ország. De ezekről majd legközelebb.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

Friss

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek. Közben az is kiderült, hogy egy bírósági ítélet rontja a francia esélyeket.

Brit kamara, rendezetlen kilépésnél – óriási infláció

A font meredek gyengülését és az infláció jelentős gyorsulását...

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Kínai beruházások: mégis kinek az érdeke?

Egyre intenzívebb a kínai jelenlét Európában. A beruházásokból elsősorban Nyugat-Európa profitál. Mifelénk nagy hangsúlyt kapnak a kormányzati infrastruktúra-projektek, amelyek pekingi hitelekből épülnek. Magyarországon vasúti gigaberuházás kezdődött. Kína biztosan nyer az üzleten.

Hírek

Németország: mindenkit be kell oltani

Kötelező lesz a kanyaró elleni védőoltás Németországban, miután a kormány szerdai ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó törvényjavaslatot - jelentette az ARD német közszolgálati televízió.

Szeméthegyek Kambodzsában – tengerentúli feladók

Szeméteredet-vizsgáló bizottság alakult Kambodzsában, hogy kiderítse, honnan érkezhetett 83 konténernyi műanyaghulladék az egyik déli kikötőbe. Rögtön eredménnyel járt.

Helyszíni pótdíj. Terminált kaptak a BKK ellenőrei

Bankkártyás fizetéssel is kiegyenlíthető a BKK jegyellenőrei által kiszabott helyszíni pótdíj a fővárosban.

Kiderült, hogyan juthatott luxuskocsikhoz Kim Dzsong Un

Két páncélozott Mercedest szállítottak tavaly Kim Dzsong Unnak Hollandiából, noha nemzetközi szankciók tiltják a luxuscikkek exportját Észak-Koreába.

Óriásgyémánt – Európa legnagyobbját találták meg

A kontinens legnagyobb, 222,09 karátos gyémántjára Arhangelszk megye mezenszki járásában, a Grib-lelőhelyen találtak rá - közölte az AGD Diamonds vállalat.

Drog a lefolyóban. Metgátoroktól tartanak Amerikában

Egy tennessee-i város rendőrei arra kérik a lakosságot a Facebookon, hogy ne húzzanak le metamfetamint a vécén, mert az a csatornarendszeren át az élővizekbe jut, és megőrjíti az alligátorokat és a többi vízi állatot.

Bővül a Limo-flotta – könnyebb lesz a parkolás

Ötven elektromos meghajtású, a korábbi modelleknél kisebb autót állít forgalomba a Mol közösségi autómegosztó szolgáltatása.

Sziget. Százmillió forint talált pénz

Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Irodának a FestiPay-kártyákon maradt összegekből.

Turbó körforgalmat kap az M5-ös

Kezdődik az M5-ös autópálya és az 54-es főút csomópontjainak átépítése, turbó körforgalmak épülnek. A munkálatok idejére az autópálya fel- és lehajtó ágait lezárják.

James Watt helyére lép Alan Turing az 50 fontoson

Alan Turing matematikus portréja lesz a két év múlva forgalomba kerülő új brit 50 fontos bankjegyen, Sir Winston Churchill pedig az ötfontoson.

Parlagfű. Több allergiás fiatal

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége - mondta Nékám Kristóf allergológus.

New Yorkba költöztetné Hollywoodot Robert De Niro

Az Oscar-díjas színész újabb nagy filmstúdió létrehozásán fáradozik New Yorkban, ahol négy stúdió működik és háromszáznál is több filmet forgattak tavaly.
Hirdetés

Gazdaság

Brexit után a pénzvilág. Frankfurt-Párizs, vetélytársból partnerek

A Brexit felkavarta az európai pénzügyi világot. A Londonból menekülő bankokért, a pénzügyi központ szerepére törő két legnagyobb konkurens, Párizs és Frankfurt felhagyott a küzdelemmel, a további vetélkedés helyett az együttműködés mellett döntöttek. Közben az is kiderült, hogy egy bírósági ítélet rontja a francia esélyeket.

Hatvanmillió eurórért vesz OTP-kötvényeket az EBRD

Az OTP 500 millió eurós kibocsátásából 60 millió euró értékben vásárol kötvényeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Újra felragyoghat az arany

Év eleje óta szűk sávban mozog az arany árfolyama, jelenleg unciája 1415 dollárt ér, de hónapokon belül egészen 1600 dollárig drágulhat.

Lemondott az IMF éléről Christine Lagarde

Benyújtotta lemondását Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, mert az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfői őt jelölték az Európai Központi Bank élére.

Tovább apadt a befektetési alapok vagyona

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Kockázatos a Facebook kriptovalutája?

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter szerint a Facebook tervezett kriptopénze, a Libra alkalmas lehet az adóhivatal kijátszására vagy akár pénzmosásra is.  
Hirdetés
Hirdetés