Noha az elmúlt években dinamikusan erősödtek, a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek a hazai kis- és középvállalkozások – közölte az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László elmondta, a vállalkozások hozzáadott érték, nettó árbevétel és exportbevétel tekintetében is “jó irányban haladnak”, 2009 és 2017 között mindhárom teljesítménymutatóban jelentős növekedést ért el a szektor.
A miniszter hozzátette, a termelékenység növekedése mellett a kormányzat számos intézkedéssel, például a hitelhez jutás megkönnyítésével és a kutatás-fejlesztés ösztönzésével is segítette a hazai kkv-k helyzetét és fejlődését.
A tárcavezető előadásában az elért eredmények közé sorolta, hogy 2010 óta folyamatosan csökkent a középvállalatok átlagos adóterhelése, a kabinet célja, hogy ez 2019-re 36 százalékra csökkenjen. Ismertetése szerint a magyar kkv-k 2010 és 2018 között hozzáadott értéküket 27 százalékkal növelték, hozzájárulásuk a GDP növekedési üteméhez 24 százalékos volt, exportjuk pedig mintegy 45 százalékkal emelkedett; utóbbi tekintetében nemzetközi összehasonlításban saját teljesítményükhöz mérve is jól teljesítenek.
Palkovics László kifejtette, Magyarországon magas a high-tech vállalatok részesedése az exportból, ami jó alapot jelent a magas hozzáadott érték részarányának növelésére, viszont a digitális technológiák alkalmazásában jelentősen az európai átlag alatt teljesítenek a vállalkozások. Míg a 4G lefedettségi rangsorban a világon a hatodik helyen áll Magyarország, az üzleti digitalizációban és e-kereskedelemben csak Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát előzzük meg Európában – mutatott rá a tárcavezető az MTI jelentése szerint.
A szektor gyengeségei közé sorolta a miniszter a kkv-nál dolgozó és a felnőttképzésben résztvevő alkalmazottak alacsony arányát. Mint elmondta, jelenleg a munkavállalók hat százaléka vesz részt valamilyen felnőttképzésben, és statisztikák szerint a vállalkozások mindössze 14 százaléka biztosít például IKT-(információs és kommunikációs technológiai) képzést dolgozói részére.
Jelezte, a magyar vállalatok harmadát érinti a generációváltás kihívása, míg a 100 millió forint feletti árbevételű cégek esetében ez az arány meghaladja az 50 százalékot. Ezzel foglalkozni kell, jelenleg mintegy hatezer olyan vállalat működik az országban, amelyeknél a tulajdonos már elérte a nyugdíjkorhatárt – tette hozzá.
Előadásában kifejtette, a problémák megoldását és a vállalkozások termelékenységének további növekedését a kkv-stratégiában látja a kormány; a hét pillérből álló terv célja a szektor számára a működéshez szükséges keretek biztosítása és a vállalati kör értékteremtő képességének megerősítése.
Palkovics László a stratégia céljai között a kis- és közepes vállalkozásokat érintő adminisztratív terhek mérséklését, adóadminisztrációjuk egyszerűsítését, az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz és a finanszírozáshoz jutáshoz történő könnyű hozzáférést, az innovációk alkalmazásának terjedését és az exportáló cégek számának emelkedését jelölte meg.
