Zavartalanul működik tovább a nemzetpolitikai intézményrendszer: folyamatosan kapják a forrásokat azok az intézmények, amelyeket 2011 óta támogat a kormány – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy mindenképpen szükség van a külhoni nemzeti jelentőségű intézményekre és programokra.
Idén 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű program, illetve további 192 program fenntartható működését biztosítja a kormány.
Nemzeti jelentőségű intézmény, illetve program az lehet, amely a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkezik, továbbá a nemzeti identitás megőrzése érdekében nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet tölt be oktatási, kulturális, egyházi és egyéb társadalomszervezési területeken.
Míg 2012-ben még csupán 49 nemzeti jelentőségű intézmény volt, a számuk mára 82-re nőtt – közölte az államtitkár.
Hangsúlyozta: fontos érezniük a határon túli magyaroknak, hogy a magyar kormány mindig számít rájuk. A kabinet egységes nemzetben gondolkodik, rendszerszintű és folyamatos támogatásban részesíti az érintett intézményeket – tette hozzá.
A nemzeti jelentőségű intézmények és programok esetében lényeges a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság. A nemzetpolitikai államtitkárság idei nyílt pályázati felhívásai – amelyek a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása mellett működnek – a következő időszakban jelennek majd meg – mondta Potápi Árpád János.
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények és programok a külhoni magyarság megmaradásának biztosítékai, fenntartható működésük, kiszámítható támogatásuk ezért nemzetpolitikai prioritás.
A Magyar Állandó Értekezlet 2011. novemberi, X. ülésén fogadta el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának követelményrendszerét.
Ebben szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, a többi között: az intézmény kiemelten hozzájárul a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához; hatékony szerepet vállal a külhoni magyar közösségek megmaradásában, identitásának erősítésében, fejlődésének szolgálatában; elősegíti a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti, határon átnyúló együttműködéseket.
Pénzügyi kritériumok is vannak, a többi között: az intézmény Magyarország határain kívül működő bejegyzett szervezet, amely létét az adott ország jogrendje szerint, 30 napnál nem régebbi dokumentumokkal igazolja; tevékenységét legalább egy éve folyamatosan ellátja, és hivatalosan lezárt éves gazdálkodási beszámolót nyújt be; rendelkezik éves szakmai és pénzügyi tervvel.
A sajtóanyagban kiemelték, hogy a járványhelyzet idején sem engedik el a külhoni magyarság kezét, folytatják az eddig sikeres programokat.
“Az elmúlt évek során (…) az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban újjáépítettük a Kárpát-medencét” – fogalmaztak.
A támogatások, programok minden magyarlakta településre, az összes magyar közösségbe eljutottak.
“A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. A nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása ennek a munkának az egyik legfontosabb alappillére” – írták.
A Nagyberegi Református LíceumNemzeti jelentőségű intézmény például Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Kallós Zoltán Alapítvány, a Felvidéken a Csemadok és a Rovás Polgári Társulás, a Vajdaságban az Európa Kollégium és a Zentai Magyar Kamaraszínház, Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nagyberegi Református Líceum, a Muravidéken a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a diaszpórában pedig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség.
