Kezdőlap Élelmiszeripar Robbanócukros, aranygaluskás szaloncukor is kapható
No menu items!

Robbanócukros, aranygaluskás szaloncukor is kapható

fotó: NAK / Lévai Zsolt.

A szaloncukor az adventi időszak hagyományosan népszerű terméke. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképe szerint egy-egy háztartás évente 1 kilónyi szaloncukrot vásárol, a legkedveltebb a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.

A Magyar Édességgyártók Szövetségének tájékoztatása szerint Magyarországon évente közel 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók. A szaloncukor-értékesítés – a koronavírussal erősen sújtott 2020-as év kivételével – évről évre növekvő tendenciát mutat, az egyik legnépszerűbb szezonális terméknek számít a karácsonyi időszakban.

Egy-egy háztartás évente átlagosan 1 kilónyi szaloncukrot vásárol, és továbbra is a legkedveltebb íz a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
A prémium édességek az elmúlt tíz évben különösen kedveltekké váltak, ez a fajta édesség egyben ajándék is lehet. Ugyanakkor ezen drágább termékek iránt – az infláció miatt – most valamelyest csökkenni látszik a kereslet. Mindamellett továbbra is keresettek a cukormentes, vegán és egyéb alternatív édességek.

A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások, annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes előállításhoz szükséges alapanyagok (pl. marcipán, cukor). A hazai alapanyaggyártók mennyiség és ár tekintetében azonban nem tudják teljesíteni a multinacionális gyártók igényeit, így a hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik. Komoly kihívás a jelenlegi időszak az édességkészítők és -gyártók számára, ugyanis egyetlen év alatt két nagyon fontos alapanyag, a cukor és a kakaó ára is több mint másfélszeresére nőtt. Ez begyűrűzik a szaloncukrok árába is.

A szaloncukrok ízesítése igen változatos, a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő, civil kezdeményezésű „Az Év Szaloncukra” versenyre – melynek eredményhirdetése november 30-án lesz – a gyártók minden évben száznál több ízt neveznek be, egyebek közt olyan különlegeseket is, mint aranygaluskás, robbanócukros, vörösboros aszalt szilvás marcipános. A termékek között már évekkel ezelőtt megjelentek a hozzáadott cukrot nem tartalmazó szaloncukrok is, amikkel a gyártók a fogyasztói igények változását követik.

 Az adventi időszakban a szaloncukor, az üreges figurák és az adventi naptár a legkedveltebb édesség. Bár eredetileg a szaloncukor külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el a történelmi Magyarországra, és vált népszerűvé egész területén a XIX. század végére, így Szlovákiában és Romániában is van hagyománya a karácsonyfa szaloncukorral feldíszítésének.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BKK: folyamatosan jönnek az új CAF-villamosok Budapestre

Tavaly október óta folyamatosan érkeznek annak a korábban megrendelt és gyártás alatt álló 51 darabos flottának a példányai, amelynek köszönhetően 2026 végére a jelenlegi 30-ról 40 százalékra növekedhet az alacsony padlós villamosok aránya a fővárosban.

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az autóipar érdeklődése Magyarország iránt

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az autóipar érdeklődése Magyarország iránt, minthogy hazánk a jelenlegi globális bizonytalanságok közepette is stabil környezetet nyújt az ágazat számára.

Csaknem 115 ezren a TeSzedd! akcióhan

Csaknem 115 ezren csatlakoztak az idei TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékszedési akcióhoz.

A banki díjak csökkentéséről állapodott meg Varga Mihály a Bankszövetséggel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség megállapodásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, olcsóbbá válnak a banki költségek

Hírek

Devizapiac – Gyengült hétfő reggelre a forint

Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.

Gyengült a forint kedd reggel

Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.