Október végére bevethető a kínaiak a Covid-19 vakcina? A járvány a világ nagy részén szintet lépett azzal, hogy a politikusoknak dönteniük kellett: a gazdasági károk csökkentése érdekében milyen mértékben zárják le az országot; a kiindulópontnak számító Kínában úgy tűnik, már felülkerekedtek a járványon. Sőt, a vakcinafejlesztéssel is nagyon jól állnak. A receptről és az új kínai gazdaságpolitikáról beszélt AzÜzletnek Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
– A koronavírus ügye nem csak egészségügyi kihívás, egyben politikai ügy is. A kínaiak miként állnak ahhoz, hogy az amerikai elnökválasztási hajrában Trump elnök megint elővette a kínai víruskártyát. Téma ez Kínában egyáltalán?
– Igen. Abszolút. Pont most olvastam a kínai sajtót, és ott a címlapokon említették, hogy Trump az utóbbi hetekben megint kínai vírusozni kezdett. Ezt kifejezetten rasszista megnyilvánulásnak tartják.
– Miközben összeesküvéselméletek vannak az eredetéről, még mindig csak azt tudjuk pontosan, hogy Vuhanból indult világhódító útjára a vírus. De miközben a nagyvilág a második hullámát szenvedi, Kínában már felszámolták a COVID veszélyt – nem hallani újabb, jelentős fertőzöttségről. Vagy csak a központi sajtóirányítás végzi perfektül a munkáját?
– Ennyire nagyon jól zárni nem tud egy sajtó, hiszen Kínában mindenkinek van okostelefonja, meg hozzá mindenféle applikációi. Kína nem Észak-Korea. Hogyha ott jelentős járvány lenne, akkor azért tudnánk. Ráadásul a járvány leküzdésének éppen az a módja, hogy az emberek, annak kitörése óta folyamatosan tájékoztatva vannak. Tehát az első heteket leszámítva nem kisebbítették a járvány mértékét vagy hírét a híradásokban, hanem éppen hogy egy picit próbálták ráhozni a frászt az emberekre, hogy maradjanak otthon. És ennek kapcsán kőkemény intézkedéseket vezettek be, és ennek köszönhetően valóban úgy tűnik, hogy eredményesen sikerült a járványt visszaszorítaniuk. Az elmúlt 50 napban olyan esetet, hogy Kínán belül valaki átadta volna valaki másnak a vírust, nem tudtunk. Olyanok még előfordulnak, hogy külföldről beviszi valaki a vírust. De ez is minimális, mert bárki, aki külföldről Kínába érkezik rögtön a repülőtérről megy egy erre kijelölt karanténszállodába vagy munkásszállóba vagy hotelbe, ahol két hétre bezárják. Ez még a diplomatákra is vonatkozik. Így nem nagyon volt esélye az elmúlt hónapokban a vírusnak visszajutnia Kínába.
– Összességében minek köszönhető, hogy elég gyorsan leküzdötték a járványt és nem hallani második hullámról?
– Az elejét, amikor a vírus megjelent Vuhanban, nyilvánvalóan nagyon elrontották. Ott a helyi hatóságok hibát hibára halmoztak. De utána, amikor a központi kormányzat közbelépett, nagyon durván lezárták az országot. Ahhoz a kőkemény leálláshoz képest, ami az össze kínai városra rá lett kényszerítve, gyakorlatilag semmiség ami Magyarországon márciustól volt. A kínai városokat gyakorlatilag 100 százalékban elzárták, az embereket felszólították, hogy maradjanak otthon. Nyilvánvaló, hogy aki addig megkapta a vírust, az ezután kihordta azt, vagy nem élte túl a COVID-ot. De innen nem volt esélye a vírus terjedésének, mert az emberek nem találkoztak egymással. Egy hónapig az egész ország otthon ült. Nem találkoztak egymással. Aztán amikor áprilisban, májusban elkezdték újra nyitni az országot, Kínán belül már nem nagyon volt vírus, eltűnt a karantén alatt.
Kívülről még jöttek vissza esetek, de az ilyenek megszaporodását lokális lezárásokkal kezelték. Ha egy városban megjelent a vírus, az adott várost totálisan lezárták, elszigetelték, az embereket pedig újra felszólították, hogy ne menjenek el otthonról. Ők pedig ezt be is tartották. Utoljára júniusban volt Pekingben egy helyi gócpont, ahol azonnal a fél várost, úgy, ahogy van lezárták, és leteszteltek 11 millió pekingi lakost két hét alatt. Ezzel sikerült gyakorlatilag mindenkit azonosítani, aki fertőzött volt, és akit azután karanténba is zártak. Aztán miután már nem volt fertőzött, újra nyitották Pekinget, de azért félig-meddig még most is készültségben vannak. Tehát, ha valahol feltűnik a vírus, abban a pillanatban a várost, vagy városrészt lezárják, és letesztelik az egész lakosságot.
– Ez azért is érdekes, mert tavasszal az első nagy európai gócponton, Olaszországban is komoly karantént vezettek be, de ott és Európában még erőteljesebben jött vissza a járvány. Ennyivel jobban nyitott Európa, mint a kínaiak?
– Európában azért a blokád nem volt olyan jelentős, mint Kínában. Voltunk szinte mindannyian Olaszországban, tudjuk, hogy ott nem biztos, hogy a karantén meg a kijárási tilalom pont azt jelenti, mint mondjuk, egy kínai városban.
De hát az első hullám időszakában, főleg ott, ahol időben életbe léptették a blokádot, sikerült megfogni a járványt. Nyilván ott szabadult el a vírus, ahol későn léptek a hatóságok. A második hullámra azonban lényegében Európa elengedte ezt a dolgot. Magyarországon is azt látjuk, meg az európai országokban is azt tapasztalhatjuk, hogy a politikusok felmérték: a gazdasági visszaesés jelenti a nagyobb veszélyt a választási esélyeikre. Így viszont már nincsenek lezárások és ezért terjed a vírus. Ha például elmegy valaki Budapesten, hétvégén egy szórakozóhelyre, az tele van emberekkel, senkit nem érdekel a vírus. Kínában ilyen hónapokig nem volt.
– Kínában persze a vezetőknek nem kell attól félniük megnyerik-e a választást. Ezért hamarabb is hajlandók beáldozni a gazdaságot?
– Miután az elején nagyon keményen odalépek, majd azután, hogy tavasszal gyakorlatilag két hónapra lezárták az országot, utána pedig bevezették a kéthetes kötelező karantént, megritkították a repülőjáratokat, gondosabban ellenőrizték a szárazföldi határokat, gyakorlatilag elzárták magukat a külső veszélyforrásoktól. De ebből egy hónapra, a Holdújév ünnepe miatt Kína amúgy is le lett volna zárva, amúgy se nagyon működött volna a gazdaság. Tehát akkor nem érte komolyabb veszteség az országot. Azóta pedig csak lokális lezárások vannak, és az, ha egy pár milliós kisvárost kivesznek néhány hétre a kínai gazdaság vérkeringéséből, az azért nem okoz országos problémát. Ennek megfelelően a második negyedévben ugyan 6,8%-kal csökkent a GDP, de a harmadik negyedévben már több mint 3%-kal növekedett, mert akkor már nem voltak jelentős lezárások. Most pedig már azt mondják a kínai elemzők, hogy abszolút pozitívban lesz az idei növekedés. Tehát csak az év elején voltak problémák.
– Az viszont komoly károkat okozhat, hogy a nyugati cégek mind fogadkoznak, hogy hosszabb távon nem rendelnek ilyen messziről, a biztonságra törekedve lerövidítik az ellátási láncot és a közelben kezdenek el gyártatni.
– Az nem biztos, hogy ez megtörténik. A mostani ellátási láncok azért alakultak így ki, mert bizonyos dolgokat Kínával olcsóbb gyártatni. És hát most is olcsóbb. A tőke, a tőkések nem arról híresek, hogy ha olcsóbban megvehetnek egy alkatrészt, akkor csak azért drágábban veszik meg, mert annak a beszerzése biztonságosabb. Így aztán jó eséllyel az ellátási láncok jelentős része helyre fog állni.
De a kínaiak egyébként már nem ebben gondolkoznak. Májusban Hszi Csin-ping elnök pártfőtitkár meghirdetett egy teljesen új fogalmat, ami a következő években valószínűleg kulcsfogalma lesz a kínai gazdaságnak. Ez pedig a kettős keringésnek a fogalma. A lényege az, hogy a kínai gazdaságnak kétféle vérkeringésben kell részt venni. Lesz egy belső, illetve már most is van belső keringés: a belső termelés, fogyasztás, innováció stb. Tehát gyakorlatilag a kínai gazdaság önmagában, elzártan az egyik keringési rendszeren keresztül is életképesen tud funkcionálni. Ugyanakkor Kína része marad a külső vérkeringésnek is, továbbra sem akarja magát elzárni a világtól. Viszont egyértelműen a két keringés közül a belső a fontosabb. Tehát ki van mondva, hogy az exportorientált stratégiának, ami a 2000-es évek végéig egyértelműen Kínának az alapstratégiája volt, immáron vége. Bőven a járvány előtt az exportra való fókuszálás megszűnt működni. De hát azért nyilván Kína így is exportnagyhatalom maradt a világgazdasági válság után is. Ugyanakkor most már ki van mondva, hogy már nem az exportra alapozzák a gazdaságukat, most már a belső fogyasztás, a belső keringés elsődleges lesz, ami a növekedésüket meghatározza. Az, hogy ez egészen pontosan mit jelent, meg hogy hogyan csinálják, ez még nem teljesen világos. Jövőre hozzák nyilvánosságra az új ötéves tervet, a 14. ötéves tervet, abból már ki lehet majd olvasni, hogy miről is szól ez az egész.
– Visszatérve a COVID-ra, amíg a fejlett világban nagyon nagy számban haltak meg az egészségügyi dolgozók, Kínában ez a szám minimális, ami sokak szerint annak tudható be, hogy Interferont kaptak védekezésül.
– Az első hónapokban azért Vuhanban óriási számban haltak meg az egészségügyi dolgozók. Akkor, amikor még senki nem tudott semmit a vírusról, a kínaiak se. És nem védték megfelelően az egészségügyi dolgozókat. Más kérdés, hogy miután rájöttek, hogy ez emberről emberre terjed, és nagyon veszélyes, azonnal bevezették a legdrasztikusabb intézkedéseket a kórházakban meg a karanténközpontokban. Onnan mindenki csak maszkban, kesztyűvel, fertőtlenítő zuhannyal foglalkozott a betegekkel, és attól kezdve valóban leesett az orvosok meg az egészségügyi dolgozók körében a fertőzöttek száma. Akkor láttunk olyan fényképeket, amelyeken minden orvos az egész testet lefedő védőruhában járt és így nézett ki, mint az E.T. filmben a titkosügynökök.
– Miközben a vakcina verseny erősen zajlik az elsőségért, Kína ezzel kapcsolatban nemigen hallatja a hangját.
– De azért júliusban a kínai kormány bejelentette, hogy felgyorsították a vakcinafejlesztést és a kísérleti jellegű felhasználásához jelentősen megkönnyítették a tesztelési procedúrát. Így aztán a különböző kísérleti állapotban levő vakcinákkal eddig már több százezer kínait beoltottak. Tipikusan azokat, akik különösen kitettek a vírusfertőzésnek; az egészségügyi dolgozókat, állami vállalatoknak a dolgozóit, maguknak a vírus elleni vakcinát fejlesztő cégnek a dolgozóit. Tehát bőven zajlanak az ilyen emberkísérletnek is nevezhető dolgok Kínában már július óta. Emellett, még nem törzskönyvezett vagy engedélyezett vakcinákat százezer számra adtak be embereknek, önkéntes alapon. Nem tudjuk, működnek-e, de tény, hogy különösebb botrány ezzel kapcsolatban nem volt még.
– Miközben mindenki más azonnal elbüszkélkedik azzal, amije van, vagy amit remél, hogy lesz, a kínaiak csendben vannak.
– Ők nem keresik a hírnevet, de gőzerővel dolgoznak. És tulajdonképpen néhány hét előnyben is vannak. Nem előre verték a mellüket, és utána kezdtek el fejleszteni, hanem előbb elkezdtek szépen fejleszteni, kísérletezgetni, tesztelgetni és így most már négy vakcina van az engedélyezés előtti harmadik, utolsó fázisban. Ez hetek kérdése, tehát elképzelhető, hogy október végére, novemberre már lesz kínai vakcina. Nem központosított vakcina fejlesztésről van szó, hanem a munkát három gyógyszergyártó cégnek adták ki, amelyek közül az egyiknek két különböző vakcinája is ebben a fázisban van.
– Ha ez elsőként sikerül és hatékony is lesz, az a kérdés, ki kap belőle Kína mellett?
– A kínai politika azt ígéri, hogy ha sikerül kifejleszteni a vakcinát, akkor azt meg fogják osztani a világgal. Legalábbis a harmadik világ-beli országokkal, akiknek nem lenne pénzük piaci áron megvenni. Az, hogy mellettük ki kap még és mennyiért, majd meglátjuk, hiszen a kínaiak is a pénzből élnek. De önmagában az, hogy van egyfajta vakcina, azzal nem ez a dolog nem oldódik meg, mert azt mondják a szakértők, hogy könnyen lehet, hogy a különböző csoportoknak különböző vakcina kell. Mert például nem tudhatjuk még, hogy milyen túlérzékenységre miféle vakcina nem javallott. Tehát az nem egy felesleges erőforráspazarlás, hogy egyszerre folynak különböző vakcinakísérletek, mert lehet, hogy 50 különböző vakcinára lesz majd szükség, amiből valamennyit a kínaiak adnak majd.
– Az elsőségért így is olyan harc megy, mint a holdra szállás kapcsán, mert nyilván politikailag sem mindegy, kinek sikerül legelőször felmutatnia egy hatékony vakcinát.
– Biztos, hogy ez politikailag semmiképpen sem lesz mindegy. Éppen ezért óvatosak a kínaiak, mert ők azt is tudják, hogy azért ez nem olyan, mint a holdra szállás, mert, ha egyszer megtörtént, azt lehetett mutogatni. De itt nem elég az elsőséget bejelenteni, a vakcinának legalább a COVID egy része ellen valóban hatékonynak kell lennie – mondta Salát Gergely.
