Neandervölgyi ember készítette a spanyol Ardales barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat – állapították meg kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.
Az ember genetikailag legközelebbi ősét régóta primitívnek, brutálisnak írták le a szakemberek, ám ez az elmélet az utóbbi időben számos lelet alapján megdőltnek látszik.
Paleoarcheológusok 2018-ben tették közzé tanulmányukat a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös, okkersárga festékek eredetéről. Már akkor úgy vélték, hogy a legalább 64 800 éves mintákat akkor készítették, amikor a modern ember még nem élt a kontinensen.
Megállapításuk azonban vitát váltott ki, egy másik tudományos cikk szerzői azt feltételezték, hogy “a pigmentek természetes anyag eredményei“, vas-oxid folyásából keletkezhettek – mondta Francseco d’Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a PNAS-ben megjelent tanulmány társszerzője az AFP francia hírügynökségnek.
Az új elemzések feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat fröcsköléssel, fújással vihették fel a cseppkőre. Szerkezetük pedig egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákkal, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás által kerültek a barlangba.
A jóval részletesebb kormeghatározás megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, több mint tízezer év különbséggel.
“Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel” – mondta d’Errico.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét “a modern ember falfestményeivel, olyanokkal például, mint amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d’Arc barlangban találtak“, és amelyek több mint 30 ezer évesek.
De felfedezésük újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a mintegy 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ember nem a Homo sapiens faragatlan rokona volt.
A festékek nem a szószoros értelemben vett általunk ismert művészetet jelentik, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei – írták a kutatók.
A barlang alapvető szerepet játszott a neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszerében, de továbbra is rejtély, hogy ezek a szimbólumok mit jelentenek.
A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvas-csontok mintáinak elemzése alapján.
Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén.
