A korlátozások kismértékű enyhítése valamennyire már megmutatkozik a konjunktúraérzeten, de annak számottevő javulása csak további lazítások, illetve a gazdaság teljes újraindítása után várható – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató áprilisi felmérésének eredményéből.
Mind a lakosság, mind a vállalatok konjunktúraérzete kismértékben javult az előző hónaphoz képest: a -100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság körében -10,1, a vállalkozásoknál pedig -12,1 ponton állt. A lakossági index márciusban -6,4 pontról -11,4 pontra, a vállalkozásoké pedig -12,1 pontról -15,1 pontra esett vissza.
A konjunktúraérzet tehát mindkét csoportban javult, és míg a vállalkozások esetében visszakorrigált a korlátozások szigorítása előtti, februári szintre, addig a háztartásoknál még alatta marad.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe vegyesen alakult áprilisban. Az infláció megítélése az előző havi -27,5 pontról -30,2 pontra esett – a mérés 2019. augusztusi indulása óta nem volt ennyire kedvezőtlen a pénzromlás ütemének megítélése. Az anyagi helyzettel kapcsolatos várakozás az előző hónaphoz képest minimális mértékben, -8,8 pontról -9,3 pontra romlott. Javult ezzel szemben a foglalkoztatás és a gazdasági környezet megítélése: az előbbi -6,0 pontról -2,5 pontra, míg az utóbbi -17,4 pontról -15,3 pontra.
Az előző havihoz képest a legnagyobb javulás a foglalkoztatás következő 12 havi alakulásának megítélésben következett be: 9,3 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint jelentősen, 17,5 százalékról pedig 12,6 százalékra azoké, akik szerint kismértékben csökken majd a foglalkoztatottak száma. A márciusi 20,1 százalék után 20,8 százalék mondta, hogy várakozásai szerint nem változik a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ezzel szemben 35,0 százalékról 39,3 százalékra nőtt a kismértékű, míg 10,4 százalékról 13,7 százalékra emelkedett a jelentős javulást várók aránya.
Az oltás előrehaladtával a lakosság egyre közelebbinek érzi a korlátozások várható lazítása miatt a munkahelyek stabilizálódását – értékelte a gazdaságkutató.
Ugyanakkor az elmúlt hónap szigorúbb korlátozásai nyomán romlott az elmúlt egy év gazdasági teljesítményének megítélése. Bár a romlás itt volt a legnagyobb, mégsem tekinthető jelentősnek. Míg márciusban 34,1, illetve 32,5 százalék tapasztalt jelentős vagy kismértékű romlást az ország gazdasági teljesítményében a megelőző 12 hónapban, addig áprilisra ez a két arány 36,4, illetve 33,3 százalékra emelkedett. A márciusi 12,7 százalékról 11,5 százalékra csökkent a változatlan gazdasági helyzetet érzékelők aránya, míg az előző havi 12,2, valamint 5,2 százalék után már csak 9,5, illetve 4,6 százalék érzett kismértékű vagy jelentős javulást.
A vállalati konjunktúraindex eredményei szerint mind a négy alindex értéke javult áprilisban, bár a javulás mértéke eltérő volt. A legjelentősebb javulást az iparági környezet megítélése érte el, értéke 12,9-ről 19,2-re emelkedett. Így ennek megítélése a legkedvezőbb. A második legnagyobb javulás a gazdasági környezet alindexben történt, -25,7 pontról -20,4 pontra, bár továbbra is ennek megítélése a legnegatívabb. A termelési környezet és az üzleti környezet megítélése hasonló mértékben javult áprilisban: az előbbi -15,5 pontról -13,5 pontra, míg az utóbbi -17,4 pontról -15,0 pontra.
A vállalati felmérésben márciushoz képest a legnagyobb javulás a következő 12 hónap gazdasági folyamatainak megítélésében volt: az előző havi 18,5 százalék után már csak 12,5 százalék vár jelentős, míg 23,6 százalék után 18,9 százalék számít kismértékű romlást. 19,6 százalékról 21,9 százalékra nőtt a változatlanságot várók aránya, míg jelentősen, 25,9 százalékról 35,1 százalékra az enyhe javulásra számítóké. Jelentős javulást az előző havi 5,8 százalék után a válaszadók 7,3 százaléka prognosztizál.
A legnagyobb, bár nem jelentős mértékű romlás a beruházási szándékokban jelenik meg, amit az elhúzódó korlátozásokkal és ennek nyomán az érintett vállalatoknál fellépő forráshiánnyal magyaráz a Századvég. A márciusi 41,8 százalék után áprilisban 42,3 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem, 16,4 százalék után 19,5 százalék, hogy valószínűleg nem, 9,1 százalék után pedig 7,9 százalék úgy, hogy inkább nem hajt végre beruházást. Azaz a valamelyik nem választ adók aránya 67,3 százalékról 69,6 százalékra emelkedett. Az igen válaszok esetében az inkább igen válaszok aránya 8,1 százalékról 10,0 százalékra nőtt, a valószínűleg igen válaszoké 14,9 százalékról 11,3 százalékra, a biztosan igen választ adóké pedig 8,2 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Ezek alapján tehát a valamelyik igen választ adók aránya 31,2 százalékról 28,9 százalékra mérséklődött.
A beruházási hajlandóság növekedéséhez a vállalatok jövedelmi helyzetének, valamint a gazdasági helyzet megítélésének további javulására van szükség, amelyre a korlátozások feloldását követően lehet számítani – állapította meg végezetül a Századvég Gazdaságkutató.
