Kezdőlap Pénzvilág Százezren tűntek el a bankok feketelistájáról 
No menu items!

Százezren tűntek el a bankok feketelistájáról 

Látványosan csökkent a banki feketelistán lévők száma, tavaly százezren kerültek le róla. Idén azonban a lezárult törlesztési moratórium és a magas kamatok miatt, valamint a jelzáloghitelek kamatstopjának megszűnése esetén újra sokan kerülhetnek a KHR-listára – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Bármilyen nehézségeket hozott is a 2022-es esztendő, a magyarok szépen törlesztették a hiteleiket: több mint 100 ezer lakossági adós került le ugyanis tavaly a negatív adóslistáról a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. adatai szerint. 2021 végén még 785 ezer aktív mulasztást tartott nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), 2022 végére az ilyen esetek száma 680 ezerre csökkent. A passzív negatív adóslistások száma viszont nagyjából stagnált tavaly, az év elején 256 ezer, az év végén 252 ezer volt.  

Az utóbbi öt évben még nagyobbat javult az adósok fizetési képessége vagy morálja, a negatív adóslistán ugyanis 2018-ban több mint kétszer ennyi szerződést tartottak nyilván: 1,426 milliót. A passzív listán is többen voltak, 272 ezren. Igaz persze az is, hogy a 2020 márciusában kezdődött, majd több ízben meghosszabbított, és végül csak 2022 végén lezárult törlesztési moratórium nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a negatív adóslistára új nevek ne kerülhessenek fel, hiszen a lakosság jelentős részének ez idő alatt egyáltalán nem kellett törleszteni a hitelét, ha nem tudta, vagy nem akarta.  

Az is csökkenthette a feketelistás hitelek számát, hogy általában véve is egyre kevesebb a hitelszerződés. 2022 végén a KHR-ben kicsivel több mint 7 millió fennálló és 2,2 millió megszűnt lakossági hitelszerződést tartottak nyilván. A megszűnt hitelek adatait öt évig tárolja a rendszer. Úgy tűnik, a háztartások egyre kevesebbszer vesznek fel hitelt. 2018-ban még 7,47 millió aktív hitelszerződés volt a KHR-ben, de a számuk évről évre alacsonyabb, tavaly is mintegy 100 ezer lakossági hitelszerződéssel lett kevesebb.  

Bár a szerződések száma csökken, a lakossági adósok száma növekszik, ami azt jelenti, egy adósra egyre kevesebb hitelszerződés jut. 2022 végén 5,116 millió személy kölcsönnel kapcsolatos adata volt a rendszerben, míg 2020-ban nem érte el az 5 milliót a lakossági nyilvántartásban szereplők száma.  

Nem csak negatív lista a KHR

Korábban a KHR-t BAR néven ismerték (Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer), és 2011-ig csak a rossz adósok kerültek be a nyilvántartásba. Ezt követően viszont egy törvény lehetővé tette, hogy a pozitív adósokat is felvegyék az adatbázisba, ami megkönnyítette a bankok helyzetét a hitelbírálat során. Így ugyanis megtudhatták, hogy a kölcsönt igénylő ügyfélnek van-e vagy volt-e már korábban máshol hitele, és azt mennyire pontosan fizette. Az pedig mindig jó pont egy banknál a hitelbírálat során, ha látja, hogy az igénylő korábban rendesen visszafizette a tartozásait. A pozitív KHR-be viszont nem kerül be mindenki automatikusan, csak az, aki ehhez hozzájárul.  

A negatív listánál nincs ilyen választási lehetőség: aki mulasztott, annak a neve felkerül rá, és le sem veszik egyhamar. A felkerüléshez a hitelszerződést megszegve legalább 90 napon át kell tartozni a minimálbért meghaladó összeggel. Aki teljesen rendezi a tartozását, még egy évig marad ott a passzív adósként a negatív listán, aki más módon egyezik meg a bankjával, és veszteséget könyvelnek el rajta, az öt évig marad ott, aki egyáltalán nem rendezi a hitelét, az pedig tíz évig feketelistás lesz.  

Nem csak hitelfizetési késedelemmel, de bankkártyás csalással, hitelcsalással vagy pedig lakossági csődeljárással is fel lehet kerülni a listára öt évre. A fizetési késedelembe esett vállalkozók is lekerülnek egy év után a negatív aktív listáról, ha rendezik a tartozásukat, ha viszont sorban állnak náluk a kifizetetlen hitelezők, akkor öt évig maradnak, és azok a kereskedők is ötéves büntetésbe kerülnek, amelyeknél bebizonyosodott, hogy bankkártyás visszaélést követtek el.  

A vállalatoknál nem a minimálbér a limit, náluk összeghatártól függetlenül vezeti a BISZ a késedelmeket. A sorban állásnál a fizetésképtelenség azt jelenti, hogy a szóban forgó vállalkozás valamely bankszámlájával szemben 30 napot folyamatosan meghaladó módon, 1 millió forintnál több kiegyenlítetlen sorban álló követelést tartanak nyilván. 

A céges hitelek már nem javulnak

A vállalati hiteleknél a mulasztások száma hosszú éveken át csökkent, tavaly azonban megtorpant ez a folyamat. 2018-ban még 39 ezer fennálló és 177 ezer megszűnt késedelmet tartott nyilván a BISZ, tavalyra ez a szám 17 ezerre, illetve 127 ezerre apadt. Tavaly gyakorlatilag egész évben alig változtak ezek a számok, a megszűnt késedelmek száma minden hónapban 127 ezer volt, a fennálló mulasztásoké egyes hónapokban elérte a 18 ezret, de többnyire 17 ezer volt.  

A fennálló hitelszerződések száma viszont minimálisan 2022-ben is nőtt. 2018-ban még 353 ezer fennálló vállalati hitelszerződés volt a rendszerben, ez 2022-re 403 ezerre emelkedett. Kiugró év volt a szerződésszámban 2018 és 2021, amikor 25 ezerrel, illetve 21 ezerrel emelkedett a mennyiség. A megszűnt hitelszerződések száma lényegesen gyorsabban emelkedett tavaly, 20 ezerrel 690 ezerre nőtt a számuk. Magyarországon 141 ezer gazdasági társaságnak van jelenleg fennálló hitelszerződése, vagyis egy-egy cégnek átlagosan csaknem 3 hitelszerződése van.  

Vége a moratóriumnak, ki tudja, mi lesz?

Az idén az évek óta folyamatosan javuló statisztikák több okból is romlani kezdhetnek – figyelmeztet a Bank360.hu. Januártól véget ért a hitelmoratórium, amiben az utolsó időkre éppen azok maradhattak, akiknek a leginkább gondot okozhat a törlesztés újrakezdése. Szintén fájdalmasan érintheti a lakossági ügyfeleket, ha megszűnik a jelzáloghitelek kamatstopja, amit egyelőre az év közepéig hosszabbított meg a kormány. A kifutása a törlesztőrészletek drasztikus emelkedésével járhat, ami sok érintettet a banki feketelistára juttathat. A jegybank legfrissebb közlése szerint egy átlagos lakáshitel adós jelenleg már havonta 30 ezer forinttal fizet kevesebbet, mint amennyit a kamatstop nélkül törlesztenie kellene. 

2024-től a babaváró hitelnél elkezdenek majd tömegesen lejárni a gyerekvállalásra kapott ötéves határidők. Azok a házaspárok, akiknek ezt nem sikerült teljesíteniük, több millió forintos kamatvisszafizetéssel és megemelkedett törlesztőrészletekkel számolhatnak. Ugyanez vár azokra is, akik felvették a támogatott hitelt, de megromlott a kapcsolatuk, és elválnak.  

A vállalatoknak is egyre nehezebbé válhat a hitelek törlesztése a magas kamatok és az ősszel a kkv-hiteleknél bevezetett kamatstop lejárta miatt. Rajtuk persze próbál a kormány segíteni kedvezményes konstrukciókkal, mint a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, de lehetnek olyan cégek, amelyek nem jutnak majd hozzá ezekhez az olcsó forrásokhoz, a piaci kamatozású hiteleiket pedig nehezen tudják majd tovább fizetni. 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MSZÉSZ elnök: a nemzetközi versenyképességhez növelni kell a szállodaipar profitabilitását

A szállodai szakma pozitív jövőképének kulcsa az ember, a...

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját az AutoWallis Csoport

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját, az első vidéki BYD bemutatótermét az AutoWallis

Horvátország 122 külföldi várossal, rekord számú járattal várja a turistákat a 2025-ös nyári szezonban  

A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint Horvátország a 2025-ös nyári repülési szezonban, március végétől október végéig, 122 külföldi várossal lesz közvetlen légi összeköttetésben.

Az MBH Bank 123 forint osztalékot fizethet részvényenként

Az MBH Bank igazgatósága törzsrészvényenként 123 forint osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett előterjesztés szerint.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet