Eszkalálódik a vita az Air France-KLM légiszövetségben. A hollandok a KLM diszkriminációjáról beszélnek. Veszélyben látják az amszterdami reptér jövőjét, nagyobb beleszólást kérnek a konszern döntéseibe. Ezért a kormány titokban részvényeket vett.
Meglepő lépés
A holland kormány egy kereskedelmi bankon keresztül 680 millió euróért Air France-KLM részvényeket vett a szabadpiacon. Ezzel 12,68%-os részesedést szerzett. Korábban a légiszövetségben nem, csak a KLM-ben volt 6%-os tulajdona. Hága célja elérni a francia állam 14%-os részesedését. A holland súly azonban így is kisebb maradna, mert a konszern alapszabálya szerint Párizst dupla szavazati jog illeti.
A holland magyarázat
A holland pénzügyminiszter a parlamenti képviselőknek küldött levelében a KLM cégcsoporton belüli hátrányos diszkriminációjával magyarázta a lépést.
„A párizsi vezetés az elmúlt években többször hozott stratégiai döntéseket a KLM bevonása nélkül” – írja Wopke Hoekstra. Két példát is felhoz. A KLM menedzsmentje kész tényként értesültek a Deltával és a China Eastern Airlines-al kötött együttműködésről. Meglepetésként érte őket a világ legnagyobb, francia szállodaláncával, az Accor-al készülő kooperáció is.
A miniszter külön kitér az amszterdami légikikötőre. A kormány attól tart, hogy a konszern vezetése a Schipol rovására növelné a párizsi Charles de Gaulle reptér jelentőségét.
„A Schipol fontos átszállóhely. A számos nemzetközi összeköttetés alapvető jelentőségű a holland gazdaság és munkaerőpiac számára.” – vélekedik Hoekstra. Szerinte sok multi a jó megközelíthetőség miatt választja európai központjául Amszterdamot, illetve Hollandiát. A reptértől 120 ezer munkahely függ közvetlenül vagy közvetve. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is hisz az Air France-KLM szövetség jövőjében.
A francia reakció
„Váratlan és érthetetlen a holland lépés” – reagált Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. Mihamarabb találkozni szeretne holland kollégájával.
„Nem szabadna politikai vitát folytatni a légiszövetség rovására” – mondta a francia elnök.
Emmanuel Macron arra utalt, hogy a felvásárlás hatásra 10%-ot esett a konszern részvényeinek ára. Macron beszélgetést kezdeményezett a holland kormányfővel.
Az előzmények
Az Air France–KLM viszony a konszern új igazgatójának nyári kinevezése óta feszült. A kanadai elnök, Benjamin Smith először a franciáknak nem volt ínyére. A kormány nehezményezte, hogy a cégcsoport történetében először nem francia a vezető. Az Air France szakszervezet pedig az új vezér évi 900 ezer eurós javadalmazását sokallta.
Az előző, 700 ezret kereső elnök, Jean-Marc Janaillac éppen a fizetése körüli vita miatt távozott. Utódját hosszú ideig tartott megtalálni. Nem utolsósorban, mert más légitársaságokkal összehasonlítva még a megemelt fizetés is kevésnek számít.
Smith ténykedésével a hollandok ellenszenvét vívta ki. Erősíteni akarta a cégcsoport integrációját. Az Air France-KLM konszernben a két társaság hagyományosan nagy önállóságot élvez. Máshogy van ez például a Lufthansa cégcsoportnál, ahol a leányvállalatok integráns részei az anyavállalatnak.
Smith az új stratégia miatt vitába keveredett a KLM vezetőjével, Pieter Elbers-el, aki a holland céget független, erős, önálló stratégiát építő légitársaságként vezette, és a cégcsoport ügyeibe is nagyobb beleszólást akart.
Amikor kitudódott, hogy Smith meg akarja akadályozni Elbers lejáró szerződésének meghosszabbítását a KLM dolgozói közkedvelt vezetőjük melletti aláírásgyűjtésbe kezdtek és elmozdítása esetére sztrájkkal fenyegettek.
Ősszel végül megegyezés született: Elbers marad és feláll egy testület Smith, a KLM vezetője és az Air France igazgatója, Anne Rigail részvételével, amelyben közösen fognak döntéseket hozni stratégiai kérdésekben.
Egyenlőtlen partnerek
A 2004-ben létrejött, 90 ezer alkalmazottal, 550 repülős flottával és 100 milliós utasforgalommal rendelkező légiszövetségben a kezdettől voltak konfliktusok. A hollandok folyamatosan francia túlsúlytól tartanak. Az Air France minden paraméterét tekintve nagyobb szereplő: 52 ezer alkalmazott, 249 repülő, 51 millió utas. A KLM ennél kevesebbet, 31 ezer dolgozót, 142 gépet és 33 millió utast tud felmutatni. Viszont rend szerint jövedelmezőbb a tevékenysége, mint a francia partneré. A hollandok gondoskodnak a nyereség nagy részéről.
2018-ban 409 millió euró pluszt ért el a cégcsoport. A KLM 11 milliárdos bevétel mellett 1,1 milliárd nyereséget termelt. A sztrájkokkal küzdő Air Franc vesztesége csökkentette kevesebb, mint felére az összeredményt. A francia társaságnál sikeresebb volt a csoport harmadik tagja, a 44 gépével 14 millió utast szállító holland fapados, a Transavia is.
