A kiskereskedelmi adó a korábbi ágazati különadóhoz hasonlóan elsősorban a nagyvállalkozásokat terheli. Az adónemet a kormány rendeletben már hatályossá tette, most elkészült a törvényjavaslat is – közölte a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára az Országgyűlésben.
Izer Norbert elmondta: a kiskereskedelmi adó megfelel annak az alaptörvény szerinti kritériumnak, hogy az adóztatásnak figyelemmel kell lennie az adóalanyok teherbíró-képességére is.
Hozzátette: az előterjesztésben szereplő közteher előképe 2010 és 2012 között már működött: ez volt az ágazati különadó, amelynek egyik része a bolti kiskereskedelemre vonatkozott, és hasonlóan a mostani javaslatban foglaltakhoz, szintén elsősorban a nagyvállalkozásokat terhelte.
Emlékeztetett: az ágazati különadót több adóalany és az Európai Bizottság is vitatta, majd az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy a szabályozás nem diszkriminatív attól, hogy a nagyvállatokra nagyobb kötelezettséget ró, még akkor sem, ha ezen nagyvállalatok történetesen külföldi tulajdonosi hátterűek.
Közölte: a mostani törvényjavaslat előzménye, hogy a kormány rendeletben már hatályossá tette azonos tartalommal a kiskereskedelmi adót, aminek bevétele a járvány elleni védekezési alapba tartozik.
Ezt a már létező adót a jelen javaslat is figyelembe veszi, így a törvény hatályba lépése a kihirdetést követő nap lesz, és a javaslat az adóösszeg maghatározásánál is számításba veszi azt, hogy a kormányrendelet hatálya alatti időszakra már kell adót fizetni.
Mint mondta, a kiskereskedelmi adó így illeszkedik az alaptörvényhez és az uniós joghoz, valamint ahhoz az immár évtizedes múltra visszatekintő kormányzati adófilozófiához is, amelynek lényege, hogy a kormány a jövedelemadó és az élő munkát terhelő adók csökkentése révén kívánja több szabadon elkölthető jövedelemhez juttatni az embereket, miközben a költségvetési stabilitás fenntartása érdekében az adórendszer súlypontját a forgalmi-fogyasztási adókra helyezi át.
Ismertetése szerint 500 millió forint árbevételig az adó mértéke 0 százalék lesz valamennyi vállalkozás számára, az e küszöbértéket meg nem haladó vállalkozásoknak sem bevallási, sem adófizetési kötelezettsége nem lesz. Jelezte azt is: jelenleg mintegy 35 ezer vállalkozás végez kiskereskedelmi tevékenyéget, közülük mintegy kétezer lesz adófizető.
A javaslat szerint az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Az új adó alapja a nettó árbevétel lesz, az adókötelezettség pedig kifejezetten a kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozik, de nem az számít, hogy a vállalkozásoknak mi a TEÁOR szerint besorolása, hanem az, hogy milyen tevékenységet végeznek – ismertette.
Nem lesz adóköteles a gyártó cégnek a nagykereskedő számára történő értékesítése, valamint a nagykereskedő kiskereskedőnek történő értékesítése, ha az nem a nagyközönség számára nyitott értékesítési rendszeren keresztül történik – mondta.
Közölte azt is: az adóalanyi körbe tartozik az a Magyarországon nem letelepedett személy vagy szervezet is, amely magyarországi átadási hellyel végez kiskereskedelmi értékesítést, például külföldről üzemeltetett webshopon keresztül ad el termékeket.
Kitért arra is:
az adó alapja a kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétel, valamint az az árbevétel, amelyet a kiskereskedő nem árueladásból, hanem a beszállítójának nyújtott szolgáltatásból ér el, illetve az adóalapba tartoznak a beszállító által nyújtott különböző kedvezmények is.
Annak érdekében – folytatta Izer Norbert – , hogy a sávosan progresszív mértékrendszert ne lehessen kijátszani a vállalat feldarabolásával, a javaslat az adóalap összeszámítását írja elő az adóalany kapcsolt vállalkozásainál abban az esetben, ha kiválás, szétválás vagy eszközátadás történt 2020. április 14-ét követően. Hozzátette: e szabály alól is a lehet kimentést kérni, ha az adózó igazolja hogy a tranzakciónak volt gazdasági megalapozottsága.
A kiskereskedelmi adó éves elszámolású adó, az adóévet követően kell az adóbevallást benyújtani az adóévi teljesítményről, ezzel egyidejűleg kell az előző időszak adatai alapjén az adóelőleget bevallani és azt két egyenlő részletben megfizetni – ismertette.
