Ezen a héten több olyan adat is nyilvánosságra kerül és döntés születik, amely a magyar, de főként a világgazdaság szempontjából hosszabb távon is meghatározó lehet – fejtette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. (A cikkből nyomon követhetők a fejlemények.)
Mi lesz az olaj árával
A világgazdaság szempontjából mindig kulcsfontosságú az olaj ára. Fordulatot hozott, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamai, illetve Oroszország a múlt hét végén a termelés csökkentéséről döntöttek. A szervezet tagjai a szokásos féléves, bécsi értekezleten úgy határoztak: január 1-től napi 800 ezer hordóval csökkentik a kitermelést, arra számítva, hogy a kartellen kívüli partnerek további, napi 400 ezer hordóval kevesebb olaj kitermelésével járulnak hozzá ahhoz, hogy az árak karbantartása érdekében, a jövő év elejétől, összességében napi 1,2 millió hordóval csökkenjen az olaj kitermelés.
Németh Dávid ezzel kapcsolatban kiemelte: az olaj ára várhatóan így is hektikus lesz a következő napokban, amit jelentősen befolyásol az, hogy december 12-én jelennek meg a globális olajkészletekkel és kereslet-kínálattal kapcsolatos adatok.
Új világkereskedelmi szabályozás jöhet
Miközben a világ megnyugvással fogadta azt, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök megbeszélése után minimum 90 napra fegyverszünetet kötöttek a felek – Amerika január 1-től nem emeli 10-ről 25 százalékra a kínai termékek vámját és 90 napos moratóriumot határozott meg az USA számára kedvező megállapodás megszületésének -, december 12-én a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO ülésén ismertetik az Európai Uniónak a világkereskedelem új szabályainak kialakítására tett javaslatát.
Befejezi-e a lazítást az EKB
Az Európai központi Bank december 13-án tartja a nagy várakozásokkal övezett kamatdöntő ülését. Elemzők arra számítanak, hogy az EKB az év végével egyértelműen befejezi az uniós gazdaság felpörgetését célzó laza monetáris politikát eredményező eszközvásárlási programját. Ha ez így lesz, a legfontosabb kérdés az marad, hogy az EKB mit mond az elmúlt 3 évben 2 trillió euró értékben vásárolt és folyamatosan lejáró eszközök – például államkötvények, jelzáloglevelek – jövőjével kapcsolatban. Meghatározza-e a felszabaduló pénzek esetleges visszaforgatásának új szabályait. (Frissítés: az EKB az év végével lezárta az eszközvásárlási programot.)
A döntésnél nyilván figyelembe veszik az olajáresés miatti kedvezőbb inflációs pálya mellett a német gazdaság enyhe lassulását is.
Brexit: kint vagy bent?
December 11-én, kedd este lesz a brit EU tagság megszűnéséről a Brexitről döntő londoni alsóházi szavazás. Amire a hírek szerint annak ellenére is sor kerül, hogy időközben olyan hírek is szárnyra kaptak: Theresa May kormányfő a halasztást szorgalmazná. Igaz ezt az állítást már meg is cáfolták. (Új fejlemény: mégsem szavaznak Londonban a Brexitről. A kormányfő újratárgyalást akar.)
(Merkel sem biztatta Theresa May-t. Elzárkózott az újratárgyalás elől.) Lehet, hogy Theresa May távozásra kényszerül és másként folytatódnak a tárgyalások, de az is lehet, hogy újabb népszavazást tartanak, miként az is előfordulhat, hogy a britek mégis megpróbálnak bennmaradni az EU-ban – amire minden lehetőségük megvan.
Németh Dávid szerint bármi is történik, az jelentősen megmozgatja majd a font és az euro piacát, ami a forint árfolyamára is hatással lesz.
Inflációs realitások
December 11-én kerül nyilvánosságra a legújabb magyarországi inflációs adat, aminek eredményével kapcsolatban a vezető elemző azt prognosztizálja, hogy az olaj árának esése miatt, a jelenlegi a 3,8 százalékról 3,3 százalékra csökkenhet az infláció mértéke. Ahogy az energiahordozó áresése miatt, Amerikában is 2,5 százalékról várhatóan 2,2 százalékra esik.
Forintárfolyam
A forint árfolyama az euróval szemben az elmúlt időszakban stabilitást mutat: a 322-324 közötti sávban mozog – mondta Németh Dávid.
Szerinte ebben a gazdaságról érkező jó hírek és a globális kereskedelmi háborúk veszélyének csökkenése mellett annak is szerepe lehet, hogy – bár jelentősebb forint felvásárlást nem érzékel a piac – a kedvezően magas forint árfolyamot kihasználva a Magyar Nemzeti Bank elkezdte beváltani a mostanában beérkező jelentős Európai Uniós forrás egy részét. Németh Dávid szerint ugyanakkor annak nincs nagy jelentősége, hogy a nagy globális hitelminősítőknél elmaradt a magyar adósság hitelkockázatának korábban várt felminősítése. Úgy látja, a felminősítés optikailag jól mutatott volna és a forint enyhe erősödését is magával hozta volna.
