Hirdetés
Kezdőlap Tudomány Tudják a magyarországi vállalatok, hogy milyen ESG-szempontoknak kell megfelelniük?
No menu items!

Tudják a magyarországi vállalatok, hogy milyen ESG-szempontoknak kell megfelelniük?

Illusztráció: Bigstock

A magyarországi vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány – közölte nemzetközi kutatása alapján az EY.

Az EY 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál.

A közlemény idézte Lukács Ákost, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnerét, aki elmondta az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig e szempontok érvényesítése elengedhetetlen a vállalatok számára, a befektetői bizalom elnyerésében is jelentőséggel bír.

Lukács Ákos szerint a tanulmány rávilágít arra is, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani, hogy az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a vállalatok egy körét a 2024-es eredmények jelentésére.

A fenntarthatósággal összefüggő jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a vállalat jó hírnevéhez, ezzel megerősítik a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is – olvasható az EY közleményében.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.
Hirdetés

Hírek

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.

Az átlagkeresetből kimaxolhatók a hazai személyi kölcsönök

Tavaly novemberben bruttó 756 400, illetve nettó 525 900 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete.

Béremelés – A Penny és a Tesco is bért emel

Megállapodott a szakszervezetekkel a Tesco az idei bérekről, az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét.

Mennyit kerestünk? – novemberben a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: decemberben 4 millió 624 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék

A 2025. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.
Hirdetés

Gazdaság

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...

EBRD: a részvényesek csaknem teljesen lejegyezték a tőkeemelést

Ez az EBRD harmadik részvényesi tőkeemelése a pénzintézet három és fél évtizedes történetében. Az EBRD 77 ország, valamint az Európai Unió és a EIB tulajdona.

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.