Mindig izgalmas elhagyni a „vén Európát”, más kontinensre látogatni; különösen Mexikóba, amely a világ 11-dik legnagyobb gazdasága, Latin-Amerikában pedig – Brazília – után a második helyet foglalja el a gazdasági rangsorban. Nem csak az ezüsttermelésben világelső, hanem a legnagyobb áru- és szolgáltatás exportőr is Latin-Amerikában. De a legnagyobb húzóerők között természetesen a turizmus és az autóipar is jelen van.
Pillanatképek
Mexikóváros külső dimbes-dombos kerületeiben sokmegállós libegő-hálózatok működnek. A fővárosban 12, összesen 220 kilométer hosszúságú metróvonal van, de a külső részeken meglehetősen távol vannak egymástól a megállók. Az ottlakók életét azzal igyekeznek könnyebbé tenni, hogy libegőkkel tudnak eljutni a legközelebbi metró állomáshoz. A nagy libegő-vonalak szinte behálózzák az eget, nem zavar senkit, ugyanakkor jó összeköttetést biztosít a város központja és más irányok felé. Egyébként egy metrójegy ára 6 peso, ami 120 forintnak felel meg.
Egy másik (tanulmányozásra érdemes) közlekedési érdekesség a metróbusz. Felszíni autóbuszokról van szó, amelyek számára a városi főútvonalak felezővonalától balra és jobbra egy-egy sáv kizárólagos használatra van fenntartva. A megemelt, fedett megállókat a felezővonalon alakították ki, ahová zebra vezet. Ez a közlekedési módszer, lehetőség abban is különbözik az általunk is ismert buszsávtól, hogy az úttesten belül van, nem lehet róla kanyarodni, autók, kerékpárok, rollerek, motorkerékpárok nem haladhatnak rajta, s más buszjáratok a metróbusz megállóinál nem állhatnak meg.
A mexikói konyha világhíres, rengeteg a vendéglő, a kifőzde. Az utcákon is mindig sül, fortyog valami. Tortilla, kukorica, nachos, avokádókrém, chili con carne, bab, fajitas, burrito, taquitos és a sort még hosszan lehet folytatni a helyi ínyencségekről, nem elfeledkezve a tenger gyümölcseiről, valamint az agávéból erjesztett nemzeti italról, a tequiláról és a megszámlálhatatlan és igencsak fantáziadús nevű koktélokról.
A 21-dik század, a digitalizáció nem hagyta érintetlenül a vendéglátást sem. Az egyik – Frida Khalo ma múzeumként szolgáló házához közeli – vendéglőben az asztalok szélére felragasztott QR-kód szolgál étlapként. Aki nyomtatott étlapot szeretne látni, helyette kap egy tabletet, amelyet „lapozva” megismerkedhet az étel- és italválasztékkal, valamint az árakkal.
Mexikóban az állami és a magánberuházások mellett erőteljesen növekszenek a kormány szociális és oktatási kiadásai. Ez utóbbinak nem titkolt célja, hogy minél több nő álljon munkába megfelelő szakképzettséggel. Az idegenforgalomban (szállodákban, üdülő komplexumokban, éttermekben, idegenvezetőként stb.) már most is igen sok nő dolgozik. A nők jelentik a mexikói gazdaság számára a nagy munkaerőtartalékot.
Kőolaj, földgáz
Mexikó a világ 14-dik legnagyobb kőolajtermelője, naponta 1,73 millió hordó olajat hoznak a felszínre. (Egy hordó mintegy 159 literrel egyenlő.) Az ország kőolaj- és földgázipara gyakorlatilag az állami Pemex kezében van. Egy liter benzinért a Pemex-kutaknál 23 pesot, mintegy 460 forintot kell fizetni. Számítások szerint az állami költségvetés bevételeinek mintegy 30 százaléka származik a Pemextől.
A Pemex napi 4,7 milliárd köbméter földgázt hoz a felszínre, az ország ismert földgáz készletei elérik a 17 trillió köbmétert. Sok földgáz érkezik az USA-ból is. Mexikóban a villamos áram 60 százalékát földgázból állítják elő.
Átalakulóban az autóipar
Átalakulóban van az észak-amerikai ország autóipara is. Tavaly közel 3,5 millió autót gyártottak Mexikóban. Ez a mennyiség a hetedik helyet biztosítja az ország számára a világon az autógyártó államok sorában. A járművek mintegy 75 százaléka az USA-ba kerül vámmentes exportként. A statisztikák tanúsága szerint az autóipar 3,6 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.
Mexikó ma már nem autóösszeszerelő, hanem -gyártó ország, ahol jelentős az autóipari kutatási és fejlesztési tevékenység is. A General Motors, a Ford és a Chrysler csaknem száz éve van jelen alkatrészgyártással, összeszereléssel, ma pedig már autógyártással is Mexikóban. A Volkswagen és a Nissan az elmúlt század 60-as éveiben létesített üzemeket Mexikóban, a Toyota, a Honda, a BMW és a Mercedes később érkeztek. Az autóipari cégek többsége az amerikai határhoz közel, Tijuanaban telepedett le. Nemrégiben jelentették be, hogy a Tesla is épít autógyárat Mexikóban. Nem meglepő, hogy a mexikói piac Kína számára is fontos, tavaly 360 ezer autó érkezett oda az ázsiai országból.
Külkereskedelem, idegenforgalom
A mexikói külkereskedelem több mint 90 százaléka az USA-val és Kanadával a szabadkereskedelmi megállapodás keretében bonyolódik le. A jelentős export ellenére a behozatal rendszeresen meghaladja a kivitelt, tavaly a külkereskedelmi mérleg hiánya megközelítette a 27 milliárd dollárt. Ezt a hiányt (is) igyekszik sikerrel enyhíteni az idegenforgalmi ágazat. A turizmus ágazatba hatalmas beruházási összegek áramlottak az elmúlt 30-40 évben és áramlanak ma is. Jó eredménnyel.
A mexikói tengerparti turizmus „fővárosa”, Cancun repülőterére és repülőteréről szinte negyedóránként szállnak le és fel repülőgépek. Csaknem mindegyikük az USA-ból és Kanadából érkezik, illetve ezekbe az országokba tart. A sok amerikai és kanadai várost felölelő menetrend és a járatok sűrűsége egyértelműen utal arra, honnan érkezik a legtöbb turista.
Virágzik a turizmus-ágazat
Tavaly mintegy 40 millió turista kereste fel Mexikót, amely a világ hatodik legjelentősebb idegenforgalmi célpontja. 28 millióan érkeztek az Egyesült Államokból, 4 millióan pedig Kanadából. Az észak-amerikai turisták szinte kizárólag a mexikói tengerpartok üdülőhelyeit keresik fel, ahol úgynevezett all inclusive „csomagot” vásárolnak, vagyis a szállodai elhelyezés árában korlátlan étel- és italfogyasztás is benne foglaltatik. (A mexikói kultúrák megismerése, a műemlékek, a piramisok, a történelmi városok felkeresése inkább az Európából érkező turistákra jellemző. Ők többnyire hosszabb egyéni vagy szervezett körutazást tesznek Mexikóban, s a tengerparton csak néhány napot töltenek el.)
Mint a szolgáltató ágazat fontos része, az idegenforgalom „termeli meg” a GDP 8,5 százalékát. Az idegenforgalom 4,7 millió dolgozót foglalkoztat, vagyis a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közel 6 százalékát. Mexikó 10 ezer kilométer hosszú partjait 3 tenger „mossa”, a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger. Korábban Acapulco volt a külföldi nyaralók-telelők „slágere”, most pedig Cancun és a Maya Riviéra.
Üdülőfalvak, üdülőkomplexumok
Ez utóbbi és a karib-tengeri üdülőfalvak mindegyike több hatalmas turista-centrumot foglal magában. Ezekben az elkerített üdülőkomplexumokban sok-sok korszerű, kényelmes szálloda, szabadtéri uszoda, teniszpálya, szabadtéri és zárt színpad, üzlet, pálmafás tengerpart napozóágyakkal és törölközőkkel, bárpult a medencék szélén stb. található. És sokak számára a legfontosabb: szinte megszámlálhatatlan étterem, amelyek közül jónéhány 24 órán át kínálja az ételt és az italt.
Az üdülőkomplexumokban hatalmas a mexikói és a nemzetközi ételkínálat, nem kevésbé az italdömping. Valamint jég, jég, jég minden mennyiségben. Az amerikai turisták (ők jelentik az üdülővendégek 85-90 százalékát) igyekeznek kihasználni az „ingyen” evést, ivást, vagyis igyekeznek” lefogyasztani” az all inclusive csomagot. A 25-30 fokos melegben az alkohol is gyorsabban szívódik fel…
Az üdülőfalvak személyzete profi, jól beszélnek nyelveket, szolgálatkészek, lesik a vendégek óhajait. Az üdülőhelyeken az „általános” éttermek mellett vannak speciális mexikói, spanyol, olasz stb. éttermek is, ahová külön kell asztalt foglalni a szállodák ügyfél-centrumaiban. Ugyanitt lehet befizetni hajókirándulásra, ejtőernyőzésre és buszos kirándulásokra a közeli maja műemlékekhez, csokoládé múzeumba, nemzeti parkokba.
Beérik a gigaberuházások gyümölcse
Látnivaló, hogy ezekbe az üdülőkomplexumokba hatalmas összegek, befektetések áramlottak be, feltehetően nem is rossz megtérüléssel. A már említett Maya Riviera, a Playa Carmen, Cancun és a többiek az elmúlt 30-40 év „termékei”. Jól szervezettek, nagy pontossággal működnek, megkülönböztetett figyelmet fordítanak az amerikai igényekre és szokásokra. Miközben jól láthatóan megőrzik a klasszikus mexikói kultúrát, a szívélyességet, az ételeket, a zenét stb. Itt érdemes megjegyezni, hogy az üdülőkomplexumok kerítésein belüli és kívüli üzletek, szolgáltatások árait az amerikai zsebekhez igazították. Mexikóban a „turistamentes” helyeken jóval alacsonyabbak az árak.
Mexikó is „zöldül”
Mexikó megérkezett a 21-dik századba azzal is, hogy szerte az országban nagy figyelmet fordítanak a környezet védelmére és a zöld gazdaságra – a komolyan vett fenntartható fejlődés jegyében. Ennek egyik apró megnyilvánulása: a vezető belföldi légitársaság gépének ki-beszálló ajtaja mellett (a repülőgép testén) felfestett felirat hirdeti, hogy a légicég részt vesz a Standard and Poor’s hitelminősítő intézet fenntarthatósági indexének adatszolgáltatásában. Nem lehet nem észrevenni.
Ugyancsak a légiiparhoz tartozik egy kisebb meglepetés. A Boeing 787-9 típusú gépén eltűntek az ablakokról a lehúzható sötétítő „spaletták”. Az ablakok átláthatóságát, részleges és teljes elsötétítését – nem függetlenül a napszaktól, a kinti fényviszonyoktól – központi vezérlés végzi kellemes sötétkék fényárnyalatokkal. (Éjszakai repülésnél például teljesen sötétek az ablakok.) De az ablaknál ülő utas „felülírhatja” a központi vezérlést egy kis gomb nyomogatásával, amelynek hatására a kívánt mértékben világosodik, sötétedik az ablak.
Gazdasági középhatalom születik
Visszatérve Mexikóra: az amerikai gazdaság kisugárzása és a saját gazdasági, fejlesztési stratégia következetes megvalósítása nyomán egyre több jel mutat arra, hogy új gazdasági középhatalom van születőben Észak-Amerikában. Az idei és a 2025-re szóló előrejelzések a gazdaság további növekedését, bővülését vetítik előre. A szociális kiadások folyamatos növelése jót tesz a lakosságnak és a gazdaságnak egyaránt. Szakértők véleménye szerint a júniusi választások nem hoznak majd lényeges változást a gazdaságfejlesztés irányvonalában, prioritásaiban.
Dr. Gonda György, CMC vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
