Kezdőlap Egészség-ügy WHO-konferencia: hármas kihívás előtt áll az emberiség
No menu items!

WHO-konferencia: hármas kihívás előtt áll az emberiség

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Hármas kihívás előtt áll az emberiség, egyszerre kell harcolnia a klímaváltozás, a növekvő környezetszennyezés és a biodiverzitás visszaszorulása ellen – hangzott el a környezetvédelmi és egészségügyi minisztereknek hetedik alkalommal megrendezett WHO-konferencián, Budapesten.

Hans Henri P. Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy Európában még ma is évente 1,4 millió ember hal meg a környezetszennyezés okozta egészségi problémák miatt; nagy részük halálát a légszennyezés okozza.

Ugyanakkor 77 millió ember még ma sem jut hozzá egészséges ivóvízhez a régiában – tette hozzá.

Ilyen körülmények között kívánják meghatározni a jövő teendőit a konferencián, amelyen 46 ország 30 minisztere, illetve államtitkára, összességében a civil partnerekkel együtt, mintegy 600 résztvevő tanácskozik – mondta az igazgató.

Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a konferencia a régió legfontosabb egészégügyi kihívásaira igyekszik ráirányítani a figyelmet, egyben közösen keresik az optimális megoldásokat a felvetett kérdésekre.

Magyarország elkötelezett a közös és előremutató együttműködés iránt, és kezdetektől részese az európai környezeti és egészségügyi folyamatoknak, valamint kiemelt stratégiai partnerként tekint a WHO-ra. Az ország figyelembe veszi a WHO által kiadott iránymutatásokat, és a nemzetközi gyakorlati tapasztalatok alapján kívánja növelni a magyarok egészségben eltöltött életéveit – mondta.

A miniszter felhívta a figyelmet a szűrővizsgálatok, a jó minőségű egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés és az egészségtudatosság-növelés fontosságára.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter közölte: a konferencia fókuszában lévő problémák külön-külön is veszélyesek, de most egyszerre kell szembenézni velük egy világjárvány utáni gazdasági krízis és egy háború árnyékában.

Fontos, hogy az energiaválság következményeinek elhárítása nyomán olyan megoldásokat válasszunk, amelyek megfelelnek az emberek érdekeinek. Ezek pedig a fenntarthatóság, a környezet- és természetvédelem – tette hozzá.

Lantos Csaba közölte: Magyarország messzemenőleg támogatja a Budapesti Nyilatkozatot. Hozzátette: a környezet- és természetvédelmi feladatok, a klímapolitika, a zöldgazdaságra való átállás vagy a körforgásos gazdaság térnyerése egymással szorosan összefüggő területek, és Magyarország is így tekintenek ezekre, amit jól tükröz a felülvizsgálat alatt álló nemzeti energia- és klímaterv is.

Ez utóbbiról elmondta: a “drasztikusan megváltozott nemzetközi helyzet miatt” központi kérdés az ellátásbiztonság és a megfizethető árú energia és az egészséges ivóvíz.

Kifejtette: a fenntarthatósági célikitűzésekkel együtt Magyarország továbbra is elkötelezett a rövid és hosszú távú klímacélok megvalósítása mellett.

Az új nemzeti energia- és klímatervben az eddigieknél is ambíciózusabb vállalást tesznek. 2030-ra az eddigi 40 százalékról 50 százalékra szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A célok között szerepel, hogy a végső energiafelhasználás – a gazdaság növekedésével – csökkenjen. A megújuló energiaforrások arányát pedig 21 százalékról 29 százalékra szeretnék növelni 2030-ig – mondta.

Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének elnöke emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány eddig nem látott kihívás elé állította a világ környezetvédelmi és egészségügyi rendszerét, és a kezelése integrált megoldásokat követelt.

A jövő nagy feladata, hogy felkészüljünk a hasonló esetekre, hiszen 28 százalék az esélye annak, hogy egy évtizeden belül hasonló kihívással kell szembenéznünk – mondta.

Arról is szólt, hogy mivel a klímaváltozás nagy része emberi tevékenység eredménye, a válaszokat is az emberi tevékenység mentén kell megfogalmazni. A jó hír, hogy globális a közös jövőképünk, amit megállapodások formájában is kifejezünk – mondta.

Ugyanakkor a fentartható fejlődéshez szükséges intézkedéseknek csupán 15 százalékát végezte el az emberiség – tette hozzá Kőrösi Csaba.

Brigit Staatsen, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Munkacsoport elnöke közölte, hogy a konferencia záródokumentuma, a Budapesti Nyilatkozat kidolgozását 2021-ben kezdték meg az Európai környezetvédelmi és egészségügyi minisztériumok, illetve a civil szervezetek részvételével.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.
Hirdetés

Hírek

Indul a Vadászkürt Expressz!

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 2025. szeptember 27-én, szombaton ismét megrendezi...

Ismét megmozgatta a közösségeket a hungarikum pályázat

Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásba

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

A Magyar Fejlesztési Bank élén Kovács Zsolt váltja Katona Bencét

A tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium döntése értelmében Nagy Márton a bank vezetésére Kovács Zsoltot, a Magyar Posta Biztosító eddigi vezérigazgatóját nevezi ki.

Energiafüggetlenség és költségcsökkentés: akár 50%-os támogatás a vállalkozásoknak

1 milliárd forintot is kaphatnak a cégek energiatárolásra a Jedlik Ányos Energetikai Program által

Otthon Start: új lendület a nagy összegű személyi hitelek piacán is?

A 15 millió forintos felső határ tehát ma már nem szokatlan, jóllehet több olyan bank is van, amelynél kisebb a személyi kölcsönök maximálisan igényelhető hitelösszege – a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál például csak 12 millió forint, míg az MBH Banknál és a MagNet Banknál 10 millió forint a felső korlát.

Az OTP és más piaci szereplők az Alkotmánybírósághoz fordultak a kamatstop-rendelet módosítása miatt

Az OTP Bank Nyrt. több más piaci szereplővel közösen alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé, az úgynevezett kamatstop-rendelet módosítása miatt - közölte a bank szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Augusztusban lassult az albérleti díjak emelkedése

Augusztusban lassult a bérleti díjak emelkedése: országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...